A borkóstolás alapjai

Az első fejezetben a borkóstolás tudományának alapjait mutatom be. Itt röviden megtudhatjuk mit kell megtanulnunk, és milyen dolgokat kell tennünk a kezdetektől fogva a profivá válás útján.

Sokan kiröhögik a sommeliereket mikor különböző ízekkel, és illatokkal illetik a borokat! Bátran ki merem jelenti, hogy ez nem a képzelet szüleménye. Szorgos munkával mindent meg lehet tanulni. Ehhez természetesen ismernünk kell a fajtákat, stílusokat, borvidékeket. Úgy gondolom, kitartásunk idővel meghozza a gyümölcsét. Nekem sem ment máról holnapra és több ezer bor megkóstolása után is van még mit tanulnom ebben a szakmában.  Aki mégis el szeretne merülni a kóstolás rejtelmeiben, annak a következőket tudnám javasolni.

Kezdőknek a klasszikus fajtatiszta borokkal való barátkozás lenne a legfontosabb. Ez az a stabil alap, amire már lehet építeni. Elsősorban ismerjük meg a poharunkba töltött ital származási helyét, borkészítési hagyományait. Olvassunk sokat! Erre sok jó újság, könyv létezik, míg az interneten napi rendszerességgel szívhatjuk magunkba a legújabb híreket.

Továbbfejlődve már kereshetjük a fajták közti különbségeket. Észlelnünk illene a bor erősségét, gyengeségét. Fő, hogy ne lógjon ki belőle semmi oda nem illő dolog. Mindig szenteljünk nagy figyelmet az illatra, színre, savgerincre, csersavra, gyümölcsösségre, alkoholra, lecsengésre. Erre az egyik borász barátom kifejezését használnám:
„A jó bor olyan mint az érett gyümölcs!”
Mindig gondoljunk erre!
Sok időt szánjunk az illataromák megismerése. A jó „szimat”alfája és omegája a szakmának. Hiányában nagy gondban lehetünk a későbbiekben. Segítségére létezik egy egyszerű mégis frappáns módszer. Borospoharakba különféle ideköthető gyümölcsöket, fűszereket tegyünk és szaglás alapján próbáljuk meg elraktározni agyunkban. Így aszaltszilvát, bodzát, citromot, málnát, spárgát, paprikát, szedret, fahéjat, friss füvet, étcsokit stb. Az illatokkal nyelvünk ízlelőbimbói is egyre kifinomultabbak lesznek. Később ezt már csak kombinálnunk kell. Nem egyszerű feladat, de mégis megéri. Másrészt az orrunk egy igen fáradékony érzékszervünk, de e gyakorlattal fejleszthetjük. Mindig legyünk kreatívak. Jobb ha többen összeállunk, és megvitatjuk az általunk érzett dolgokat. 

forrás: http://www.sfgate.com/wine/article/RIPE-TIME-FOR-FRUIT-WINE-2551791.php

Harmadik lépésként elkezdhetünk foglalkozni a cuvéekkel, barátkozzunk a nemzetközi stílusjegyekkel. Véleményem szerint ez a kategória óriási tudásszomjat igényel. Folyamatosan képeznünk kell magunkat. Aki ezt kitanulja, az igazi profivá válik. Ők egyből megmondják mit és honnan iszunk. A legjobbaknak ismerniük kell a borvidékeket, fontosabb pincészeteiket, borfilozófiájukat, készítési módjukat, újdonságaikat, évjáratokat.

Én is mindennek állandóan utánaolvasok. A kóstolt borokról készítsünk fényképes feljegyzéseket, így kevésbé felejtjük el őket. Aki megteheti annak még az utazást ajánlom. Helybeni pincészetben lehet igazán ezeket a dolgokat megérteni.


Côte d'Azur  egyik vinotékájában Cassisban

Ezeken kívül kicsit legyünk járatosak a szőlőművelésben, borkészítésben. Szerencsémnek köszönhetően ebbe a műfajba is sikerült belekóstolnom. Korábban fél évet töltöttem el három németországi pincészetben, ahol kemény fizikai munka mellett rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Szüreteltem, hordót mostam, egész nap a szőlősorok között robotoltam, esténként pedig felszolgáltam a kis étteremben.

Legközelebb a borok ízeit, és illatait boncolgatnám tovább.
Addig is jó kóstolást kívánok!

Kunci