2024. máj. 21.

Az Egri borvidék kékfrankos királya

Szuromi Misivel még két éve, Villányban egy kékfrankos konferencián ismerkedtem meg. Számos nagynevű borász ült a teremben, de az ő testes, szilvás aromájú kékfrankosánál mindenki felszisszent. Azóta több alkalommal találkoztam az Egri borvidék déli részén, Andornaktályán gazdálkodó borásszal és úgy döntöttem, készítek vele egy interjút.

Már gyerekkorodban is borásznak készültél?

Nem annak, de a szőlő már gyerekkorom óta nagy szerepet tölt be az életemben. Előbb Egerben kereskedelmet tanultam, ezzel az érettségihez szakmát kaptam, majd a főiskolán vezetés továbbképzésből szereztem a diplomám. Szerencsére, hamar rájöttem, hogy nincs kereskedelmi vénám, adni szeretek és nem kapni, a hatalmas excel táblázatok mellett sem tudtam volna elképzelni az életem, így valami másra vágytam. 


Egyszer említetted, hogy voltál az USA-ban. Miért mentél ki?

Mindig nagyon szerettem utazni. Fiatalabb koromban Európát stoppal, vonattal jártam, majd a diplomám megszerzése után két nappal vettem egy repülőjegyet a tengeren túlra. Akkor még 2001-et írtunk, a mai helyzethez képest jóval nehezebb volt külföldön munkát kapni. A Work Experience Independenttel tudtam 8 hónapra kijutni az USA-ba. Egy olyan munkavállalási engedélyt kaptam, amivel a munkaerőpiacon saját magamnak kellett állást találnom. A szerencse mellém állt és Peter Brawn, a Four Seasons Hotellánc tulajdonosának golfpályáján lettem golf cart attendant. A bejövő autókat kellett leparkolnom, előkészíteni a golf kocsikat a játékra, a végén pedig megtisztítottam a golfütőket, közben olyan nagy cégek tulajdonosai jöttek hozzánk, mint a Walmart. Ha jól dolgoztunk, bőséges jattal honoráltak minket. Sajnos, ott ért a 9. 11., novemberben lejárt a vízumom, illegálisan meg nem akartam kinn maradni, mert akkor automatikusan halottá nyilvánítanak. Ezzel kiadtam volna a kezemből azt az ütőkártyát, hogy valaha is visszatérjek.

Hogyan fogtatok bele a komolyabb birtoképítésbe?

Akkor vágtunk komolyabban bele, amikor hazajöttem Amerikából. A családnak volt 2,5 hektár háztáji szőlője és egy 14 tulajdonrészre szabdalt présháza. Előbb itt tettünk rendet, majd földeket vásároltunk, szőlőtelepítésbe kezdtünk, én meg levelező tagozaton beiratkoztam Gödöllőre Agrármérnöknek. Ma mindössze 16 hektár területen gazdálkodunk, közben 14 éven át Andornaktályán a hegybírói szerepet láttam el.

A munkátok során milyen filozófiát követtek?

Az elmúlt években odáig jutottunk, hogy a tőkétől a pohárig mindent a család végez. Nincsenek külsősök, szóval a hibákért csak saját magunkat okolhatjuk. Ennél nagyobb garanciát nem tudunk vállalni a Szuromi névért. Mindössze négyen dolgozunk. A szőlőért apám az öcsémmel, a pincemunkálatokért, papírokért Adrival ketten felelünk.

Még a kezdetek kezdetén rájöttünk a technika fontosságára, így mindenből a legjobbat próbáltuk megvásárolni. Az előmetsző géptől kezdve a palackozóig szinte mindennel rendelkezünk. Mindig előre gondolkodunk és ilyen modern vívmányokkal próbáljuk kiváltani az egyre drágább, ritkább, élő munkaerőt. Idővel, aki ezt nem lépi meg, az előbb-utóbb bezárhatja a kaput. A kézi szüretnek sem vagyok a nagy híve. A gép praktikus, olcsó, gyors. Eddig rengeteg géppel illetve kézzel szüretelt bort kóstoltam, de különbséget még sosem tudtam köztük tenni. 
Eleinte szőlő, valamint lédig bor eladásával foglalkoztunk, viszont a 2020-ban COVID begyűrűzésével elmaradtak a nagy vásárlók, a munkám meg nyolc óráról hat órára hommeoffice-ba ment át. Több időm maradt az otthoni dolgaimra, egy grafikus barátom sugallatára pedig nyitni kezdtünk a palackos borok irányába, ami jót tett a cégnek! Ebben a műfajban az a régi nagy generáció adta a motivációt, akiknek nemes nedűi a mai napig aktívan élnek. Sajnos ez a filozófia valamiért kikopóban van. Amúgy, a mai napig több pilléren állunk. A szőlő és a nagy mennyiségű lédig eladás mellett nem feledkezünk meg azokról a szerényebb pénzű fogyasztókról, akik jó borokat szeretnének inni, de nem tudnak kiadni annyit érte. Itt, ugyanazt a bort adjuk, csak olcsóbban. Kérdezném! Nálunk miért csak a palackos borok jelentik a minőséget? Olaszországban, Portugáliában hagyománya van a palack nélküli boroknak. Gondolj csak vendéglátóikban kapható, karafban kimért, jó ár-érték arányú, hibátlan minőségű ház borára.


Sokan a borvidék kékfrankos koronázatlan királyának tartanak. Honnan ered a kékfrankos iránti rajongásod?

A kékfrankos egy telitalálat. Imádom a feszességét, fűszeres aromáit, hosszú érlelhetőségét. A területeinken egy magasabb érettségi fokon tudjuk szüretelni, jó fahordózással egy merlot nagyságát is elérjük vele. Szívem szerint szinte minden vörösborba tennék, csak jót tesz a minőségnek. Ha cabernet franc-nal házasítjuk, akkor annál jobb bort nem is kívánnék magamnak. Mivel kevesen foglalkoznak vele magas szinten, ezért a bikavér mellett erre helyeztük a hangsúlyt. Olyan érzelemmel nyúlunk a fajtához, mint mikor a nagyi húslevest főz az unokájának, mert nálunk a zacskós levesek kora már lejárt! Igazi, maradandó élményt szeretnénk adni a fogyasztóknak.


2024. máj. 10.

Közösségben az erő!

 

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben, az egy borvidéken gazdálkodó borászaink közös céljainak elérése érdekében előbb közös marketinget, majd közösségi borokat kezdtek el készíteni, hogy együttes erővel, nagyobb hatékonysággal tudjanak fellépni a borpiacon! A közösségi bor egy olyan bormárka, aminek készítési szabályait a borászok határozzák meg. Ennek során a termelők a borvidékre jellemző, borászatonként más-más, mégis hasonló stílusú, címkéjű borokkal próbálják felhívni magukra a figyelmet. Ilyen a Balatonnál a BalatonBor, Pannonhalmán a PH-Érték, Egerben az Egri Csillag, persze ezeken túl még számos próbálkozás történt az elmúlt években. 

Dávid Dániel a Cult in Glass megálmodója meglátta a közösségi borok erejében a fantáziát, ezért Szegeden a Hági Udvar és Étteremben megrendezte az első Social Wine Tastinget, ahol három közösségi bort a Hashtag Neszmély-t, valamint Villány két arcát, az Y generációnak szánt REDy-t és a méltán híres Villányi Franc-t hozta egy kalap alá. Ezzel a húzással a két könnyed tétel mögé beillesztette hazánk legrobusztusabb vörösborát, amely az est fénypontjának számított. 


Mint mindennek, így az egykoron királyok kedvencének tartott neszmélyi boroknak az eredetét is a történelem útvesztőiben kell keresni. Ugyan, a mai napig hatalmas potenciállal bírnak az ottani borok, napjainkban inkább a könnyedebb, üde, gyümölcsös ízvilágukért népszerűek. 2022 tavaszán erre a lóra felülve hat pincészet (Kisbaka, Bősze, Szivek, Petőcz, Hilltop, Kősziklás) megalkotta a Hashtag Neszmély közösségi borcsaládot! Itt egy olyan könnyed, friss, gyümölcsös házasítás született, amiben a semleges, félaromatikus fajták (királyleányka, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, chardonnay, szürkebarát) magukban hordozzák a borvidék értékeit. Elkészítésük során az alapfajták egyike sem haladhatja meg az 50%-ot, az illatosakat pedig  (Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, sárgamuskotály) 15%-ban maximalizálják. Ezekkel a borokkal főleg a kezdő borfogyasztók szívét szeretnék megszólítani. Úgy gondolom, a fiatalos megjelenésű palack címkéje magáért beszél, # logó meg egyből felhívja magára a figyelmet. 


Egykoron a Villányi borvidéken a leghíresebb borászaink ereiben jószerivel oportó folyt, mára viszont a nagy vörösek elterjedésével a népszerűsége a szakadék szélére sodródott, neve pedig portugieserre változott. Termelőink a megmentésére siettek és 2017-ben az Y generációra gondolva megalkották a REDy névre keresztelt könnyű, nyári, gyümölcsös közösségi cuvée-t, aminek a gerincét 51-66%-ban a portugieser adja. A továbbiakban még külön értéket képvisel a többi alkotóeleme is, mivel a kárpát-medencei fajtákra (blauburger, kékfrankos, zweigelt, kadarka) támaszkodnak, míg a nemzetköziket csak kis mértékben használhatják. Kizárólag csavarzárral palackozhatják és csak a vendéglátásban értékesíthetőek. Milyen egy jó REDy? Friss, fűszeres, piros bogyós gyümölcsös aromákkal teli izgalmas tétel. 

Nyugodtan kijelentjük, a Villányi Franc jelenleg maga a magyar vörös csodabor! A villányi cabernet franc modern kori története 2000-ig vezethető vissza, mikor Michael Broadbent Master of Wine kijelentette, hogy a cabernet franc a Villányi borvidéken új hazájára lelt. Sajnos, a borászok a hír értékére későn kapcsoltak, de 2014-ben létrehozták az új bormárkát a Villányi Franc-t, ami hazánk legkarakteresebb borbrandjévé lett. Jelentőségét nem csak itthon, hanem határainkon túl is kezdik elismerni, így a kóstoló végén a nagytestű, elegáns TOP 12 Villányi Franc sorozat maximálisan felrakta az i-re a pontot. 

2024. máj. 1.

30 éve a pályán!


Bátran kimondható, hogy az utóbbi tíz évben egy szép lassú fejlődés indult el a minőségi magyar borok palettáján.  Az alapborok korrektek, a kezdeti csúcsborok fölé pedig emeltek még egy szintet, amivel a dűlők felértékelődtek. Ez főleg annak a generációváltásnak köszönhető, akik világot láttak, tanultak a szülők, nagy elődök hibáiból és egy tudatosabb munkába fogtak. Számos borászatot ki lehetne emelni, a St. Andreát, Bockot, de ide tartozik a Vesztergombi Pince is, ahol néhány éve a stafétabotot Ferenc fia, Csaba vette át. A léc azért magasra volt téve, hiszen apját még a kezdetek kezdetén, 1993-ban Év Bortermelőjévé választották! Az ifjú tehetség azért hamar bizonyított. Amellett, hogy két alkalommal az Év Bortermelője választás döntőjébe jutott, új boraival (Kerékhegy Shiraz, St. László Bikavér, Bodzás Cabernet Sauvignon stb.) egy teljesen más dimenziót ütött meg. 
Az újdonságnak azért hátulütője is van! Míg mindenki a nagyokra figyel, addig a korábbi, sarokköveknek tartott tételek a háttérbe szorulnak. Most ennek apropójából felnyitottam a borászat portfóliójából egy olyan 2019-es ikonikus bort, amit 1994 óta ugyanabból a két fajtából, merolt-ból és cabernet franc-ból készítenek. Nézzük, milyen a 2019-es Turul. 

Orromban szilva, szeder, csokiba mártott konyakmeggy, borsos fűszerek, fahéj, gyógynövényes aromák jelennek meg. Kora ellenére a fa tanninjai picit még tapadnak, a hordó is egy csöppet sok, ettől még a bor gyümölcsös, kellemes savgerincű, jó balanszban van. A médium pluszos teste mögött szeder, szilva, csoki, érett meggy, fekete bors ízek sorakoznak fel. Ez az a tétel, amit bárhol, bárkinek meg lehet mutatni. Nincs túltolva, mégis tartalmas, gyümölcsös sőt, az ára miatt sem kell verdesni a földet. Erős 6 pont

Kunci

2024. ápr. 17.

Egy szegedi narancsot?

Most, nem egy narancs, nem egy citrom, hanem egy igazi szegedi narancsbor kerül terítékre.  Korábban már számos alkalommal beszámoltam a város egyetlen borászatáról, az Ujvári Pincészetről, ahonnét évről évre újdonságokat kóstolhatunk. Ebben az írásomban a pincészet történetébe nem másznék bele viszont itt, vagy a 7 csepp borvidék című könyvemben többet is megtudhattok róla. Annyit azért mégis elmondanék, hogy 2016-ban egy fiatal borász, Pintér Tamás került a pince élére, aki néhány év alatt teljesen új köntösbe öltöztette a borászatot. 

Ő amúgy semmi mást nem csinál, egyszerűen csak olyan jó ivású, korrekt borokat készít, amiket jó kortyolgatni. A cserszegi fűszerese harmonikus, a rozéja gyümölcsös, a rajnai rizlingje kialakulóban sőt, neki köszönhető a város első pezsgője és narancsbora is. A város szót fokozottan kiemelem, hiszen a birtok teljes egésze a Szegedhez tartozó Kiskundorozsmán van, így ráírhatják a Szeged jelzőt.

A narancsbor azért nem új keletű dolog. Úgy 10 éve egy kisebb hazai forradalom indult el ebbe az irányba, mára azért csillapodtak a kedélyek. A borászok sokat reméltek tőle, a fogyasztói tábor inkább csak érdekességként tekintett rá. 2022-ben Tamás mégis lapot húzott a 19-re és bizakodott a sikerben. A szüret során 500 kg cserszegit szelektáltak ki, amit kézzel bogyóztak le. A szőlő 19 napot héjon erjedt, majd 5 hónapot finomseprőn. A veszélyes húzás oly sikerrel járt, hogy 2024-ben a Berliner Wine Trophy-n aranyéremmel jutalmazták. Ez azért is akkora hír, mivel a rendszerváltás óta a Csongrádi borvidéken ilyen szintű nemzetközi érmet még senki sem szerzett, sőt a 2021-es Aphrodite édes boruk is aranyat kapott, szóval egyből sikerült duplázniuk. Kell ennél nagyobb elismerés? Személy szerint úgy vagyok vele, a tramini mellett a cserszegi fűszeres az a fajta, ami a narancsbor készítésére született. Erősen fűszeres jellege, rózsaszínes bogyói mindazt megtestesítik, amit egy ilyen borkülönlegesség kíván. 

Citrusos illatában a karácsonyi fűszerek teljes sora jelenik meg.  Narancs, szegfűszeg, fahéj, érett alma, körte, birs, gyógynövényes elemekkel és sok-sok fűszerrel párosulnak. Számban az oxidáltságnak nyomát sem érzem, inkább egy tartalmas, jó savgerinccel bíró, lendületes bor fogad. Kerek, fűszeres kortyához hosszú lecsengés társul, izében pedig a narancs, körte, alma, birs aromák gyömbérrel egészülnek ki. Most a csúcson, tényleg nagyon szép formáját mutatja. -7  pont

Ilyen egy szegedi narancsbor!

Kunci


2024. ápr. 10.

Best buy chardonnay Moldovából!

 

A boros karrierem során a posztszovjet országok isteni nedűi teljesen elkerültek, ennek ellenére a kötelező mainstream mellett azért elég sok különlegességgel találkoztam. Előbb Németország bugyraiba másztam bele, majd Svájc borai kerültek górcső alá, újabban pedig, az Ex-Jugoszláv tagállamok borkultúrájával barátkozom. Az utóbbival viszonylag szerencsésnek érezhetem magam, mivel a párom a vajdasági Zentáról származik, így gyakorta járok a határ túloldalára, ahol a szupermarketek borospolcait sem szoktam kihagyni. A legutóbbi zentai utam során is ugyanígy tettem, mikor fennakadt a szemem egy kerámia amforával felragasztott üvegen. A címkéjén előröl ezt olvastam: „ Amphora, premium white dry wine, barrique fermneted limited edition reserve”, hátoldalán, „ Imperial Vin1977, Moldova”. Mindez a 2020-as évjáratból.

Mivel Európa ebből a szegmenséből még nem ittam bort, kérdés nélkül vittem magammal. Kicsit kutakodva, hamar rábukkantam a csöppnyi ország giga cégére és egy olyan cikkre, amin hamar kikerekedett a szemem. Azt tudtam, hogy a régió a borkultúrája több ezer éves múltra nyúlik vissza, a bortermelés statisztikái mégis ámulatba ejtettek. A 20. század második felében Szovjetunió szőlőskertjének hívták, ma pedig a harmad Magyarországnyi területű állam több mint kétszer akkora, vagyis 128 ezer hektár szőlővel bír és itt van az egy lakosra eső legnagyobb tőkearány is. Az éves bortermelésük 1,4 millió hektó, amiből 80% exportra kerül, ezzel a gazdaság boreladás exportjának részarányát tekintve világelső. Érdekességként még külön kiemelném a főváros, Kisinyov alatt meghúzódó 200 km hosszúságú, a Guiness Rekordok könyvébe kerülő pincelabirintusát, ahol KRESZ táblák irányítják a buszos turistaforgalmat.

Ahogy nálunk, úgy a posztszovjet országokban is egy minőségi szemléletű termelés indult el. Az utóbbi években rengeteg külföldi befektető jelent meg, ezzel a borok színvonala lassan elkezdi elérni a nemzetközi nívót. Borom az 1977-ben alapított Imperial Wine Group borászatában készült. Az óriás cég 205 hektár saját területtel bír, évi 15 ezer hektár szőlőt dolgoznak fel, naponta pedig akár 50 ezer üveg bort is tudnak palackozni. Végül nézzük, milyen az első moldáv barrique chardonnay-m. 

A világos sárga színe, zöldes reflexekkel bír. Erősen citrusos illatában a vanília dominál, de ott van a zöld alma, némi lime, csöppnyi hordós csokival. Számban közepes test, tiszta, friss ízvilág és élénk savak fogadnak. Kora ellenére meglepően fiatalos, szikár arcot mutat. Az intenzív citrusok mellett, alma, egres, csonthéjasokkal keveredik, amely vanília köntösben van bújtatva. Enyhén keserű lecsengésű. Nagyon szépen elkészített, korát meghazudtoló, jó ár-érték arányú chardonnay. 6 pont

Ja, mindez 600 dinárba, vagyis 2000 Ft-ba került, szóval best buy Moldovából!

Kunci


2024. ápr. 4.

Szeretjük, vagy csak kóstoljuk?

 

Vissza a gyökerekhez! Talán így is hívhatnánk azt a kóstolót, amit néhány hete baráti körben tartottunk Szentesi József ősi fajtáiból. A hamvastól kezdve a csókaszőlőig sok minden poharunkba került, nem beszélve az egyedi, gyakorta ismeretlen, szokatlan ízvilágok tömkelegéről. A kóstolóról hazafele azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért tűnhettek el ezek a fajták a borkultúránkból.

Most nézzünk néhány gondolatmenetet! Elsőként ott volt a filoxéravész, az újratelepítés pedig rengeteg üzleti, gazdasági kérdést vetett fel! Ne feledjük, a borkészítés egy olyan tevékenység, amiből a termelők meg szeretnének élni, a pénz meg nagy úr. Ezzel a lépéssel a szortiment változni kezdett. Egyes fajták teljesen elkoptak, míg mások jelentősége felértékelődött. A döntések során garantáltan fontossá vált a gazdaságos termelés, a jó minőség és a vírusokkal szembeni ellenállóság. 

Nagy átlagot húzva, a kékszőlők terén eleinte a kadarka, kékoportó, kékfrankos fajták váltak a legfontosabb szereplőkké. Mára már tudjuk, a kadarka megbízhatóságára 100-120 évvel ezelőtt is panaszkodtak, a szocializmus tömegtermelése pedig szinte megölte. A kékoportó (portugieser) ezzel szemben jobban húzta, napjainkban, Villányban mégis küzdenek érte a termelők. A trióból a kékfrankos akár nyertes is lehetne, de sajnos ez nem teljesen igaz. Itt is öntsünk tiszta vizet a pohárba. Ugyan, 7153 hektárjával hazánk legnagyobb termőterületű szőlője, egyedi boráért egyre több termelő kezdi újra felfedezni, sokak szerint a világ legjobb rozéalapanyaga, kiváló házasításhoz (lásd a bikavért), a termőterülete 2019-2023 között mégis majd ezer hektárral lett kisebb, másrészt a hazai borfogyasztói társadalom nem nagyon kapkod érte. 
 
Mi lehet ezeknek a hátterében? Néhány fő okot kiemelnék. A borfogyasztás visszaesését, az eladhatatlanságot, a macerás szőlőfajták művelését, a szőlőmunkások elmaradását. 
Példaként, vizsgáljuk meg azt a kadarkát, aminek népszerűsítéséért a szakembereink folyamatosan lobbiznak. Fűszeres, sillerszerű boráért a sommelier-k rajonganak, a fogyasztók mégis előbb nyúlnak egy merlot-ért! Mint tudjuk, a siller szinte eladhatatlan, a kadarka, a művelését tekintve az egyik leghisztisebb szőlőnk. Ismerek olyan szekszárdi termelőt, aki nyíltan kijelentette, hogy a hagyomány miatt tartja, kell a bikavérhez, de egy hektár bőven elegendő belőle. Jelenleg 243 hektáron termeljük. 
Ugyanez történik Somlón a juhfarkkal, a Móri borvidéken az ezerjóval. Mindenki rajong érte, a tőkéik mégis rohamos fogynak. Míg 2019-2023 között az ezerjó termőterülete 110 hektárról 67,8 hektárra csökkent, addig a Somlón a juhfarkké 101-ről 79 hektárra esett vissza. Ha annyira kiválóak és mindenki imádja, akkor miért történhet ilyen? Itt hoznám fel azt az ízkaraktert, amivel megint számolnunk kell. Nem egyszerű kimondani, de egyik sem egy sauvignon blanc aromatérképével bír. Ha szeretjük, ha nem, ezt a tényt is el kell fogadnunk. Egy átlagos, egyszerű fogyasztó nem biztos, hogy megleli az örömét az egyedi kaliberű borokban.
Most újra kérdezem? Tényleg szívesen kortyolgatunk ilyen szokatlan ízvilágú ínyencségeket, vagy csak tesztelgetjük őket, mint Thaiföldön a szöcskét? Nem tagadom, kedvelem a dél-kelet ázsiai ország szokatlan konyháját, ott jártamkor egy hét után mégis epedtem valami magyaros ételért. Ez fordítva is igaz. Két évig egy olyan rendezvényhelyen dolgoztam, ahol abból a régióból fogadtunk csoportokat. Gyakorta hozták magukkal a sajátos fűszerkeveréküket és öntötték bele a gulyáslevesbe. A kóstolónk alatt az érett reszelt almától kezdve, a nagymama túlérett 4-5 éves szilvakompótjáig, a fekete ribizli vad ízéig igen szerteágazó aromatérkép rajzolódott ki. Csak az a kérdés, nagy mennyiségben miként reagálna rá a nagyközönség? Melyikből lehetne egy rozéőrületet csinálni? 

Most a sorból kiválasztottam azt a tihanyi kéket, amit nagyon érdekesnek találtam, de nap, mint nap nem szívesen fogyasztanám. Miért? Talán azért, mert a végletek borának tartom. 
A sötétlilába hajló színe mögött illatában egy olyan fűszerkomplexummal bír, ami már hamar kikerekíti az ember szemét. A fekete borstól kezdve, a friss erdei bogyós gyümölcsökig szinte minden benne van. Teste nem túl nehéz, egy közepes kékfrankosét nem éri el, viszont erősen túltesz a kadarka fűszeres mivoltán. Jó savgerinccel bír, tanninja is csillapodóban, de még mindig kirobbanóan friss. Ízében benne van a meggy, a fekete szeder, a mama fahéjjal meghintett, több éves szilvakompótja viszont elviszi az komplexitását. Ettől a bor még kiváló, a hordózás is jót tesz neki, amitől egy elegáns, vékony fekete csoki köntöst kap. Bátran adok rá 6 pontot. 

Írásomban Szentesi József érdemeit nem szeretném lekicsinyíteni sőt, kalapom emelem a munkássága előtt. Ne feledjük, ő sem tudta melyik fajtából mi várható, csak korabeli szakkönyvekre tudott támaszkodni, na meg a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek, ahol ezek a ritkaságok még meglelhetőek. Ti hogyan vélekedtek a felvetetéseimről? Melyik ősi fajtából lehetne új rozéőrületet csinálni?

2024. márc. 26.

Egy 2020-as Prior Pannonhalmáról

A Pannonhalmi borvidéken már 1862-ben hirdették a rajnai rizling jelentőségét. Az évtizedek teltek-múltak, a borvidék életét pedig egy hullámvasút pályájához lehetne hasonlítani, mígnem a harmadik évezred hajnalán, mint annyiszor a történelemben, ismét az Apátságnak köszönhetően éledt újjá csipkerózsika álmából. Akkoriban a kényszer szülte gyümölcsös, fűszeres, Tricollis cuvée szinte robbantotta a hazai borkultúra kedvelőit. Azóta a borászat Liptai Zsolt vezetésével egy tudatos brand építésbe kezdett, aminek egyik pillérjét a rajnai rizling adja. Idővel, ez az irány az egész borvidékre kihatással lett és a termelők jó része a német csodafajtát tekinti a legfőbb húzóerőnek.  

Ennél a pontnál azért álljunk meg néhány gondolat erejéig, majd elevenítsük fel a régmúlt híres mondását, vagyis a pannonhalmi bor egyszerre illatos, zamatos és gyümölcsös, aminek hármasa magában hordozza a házasítás jelentőségét. Ezt a tényt sem szabad a szőnyeg alá söpörni sőt, e trióra támaszkodva, viszont rajnai rizling gerincre helyezve indították útnak a PH-Érték közösségi cuvée borukat. 

A rajnai értékeire elég gyorsan rájöttek más termelők is, (különösen a Cseriék) és külön image-t építettek neki. Ezt nem mondanám se németnek, se osztráknak, inkább a gyümölcsösebb fajtajellegéből adódóan egy pannonhalmi stílusnak. 
A Prior jelentéséből (katolikus szerzetesrend házfőnöke) már sejthetjük, hogy milyen vezető szerepet szánt az Apátság ennek a bornak. Nézzük, mire képes egy 2020-as Prior. 

Megbontás után enyhén fülledt és lusta, viszont másnapra megrázta magát. Az itt-ott még zöldes reflexekkel bíró, szalmasárga szín mögött lendületes, citrus, lime, egres, szőlő, kesernyés körte illatok törnek elő. A petrol még nem ütötte fel a fejét, de már nincsen messze tőle. Élénkítő, hosszú, szikár savgerinc uralja, ami  köré citrus, lime, ananász, körte, valamint csonthéjas aromák vonulnak fel. Mindehhez a végén, spárgás, vajas ízek társulnak. Hosszú lecsengésű. Kíváncsi lennék, hogy 2-3 év múlva a savak, amik picit még intenzívek, merre fejlődnek benne. 6 pont