2024. júl. 11.

A mádi Dorgó-dűlőtől az Eiffel-toronyig

 

1998-ban egy francia származású feleség felkérte a Franciaországban jogot tanuló fiát, Pascalt, hogy Tokajban nézzen szét és vegyen néhány sor szőlőt a magyar férje örömére. A fiú eleinte ellenkezett, a borvidék jelentőségét felismerve mégis hamar kötélnek állt. Mivel az apja eredetileg hegyaljai kötődéssel bírt, ezért az ősi szülőhelyen, Mezőzomborban szeretett volna területet. Mikor Pascal tudomást szerzett Mád egyedi minőségű területeiről, az érdeklődési köre hamar oda terelődött. Így vásárolta meg az első parcellát a Dorgó-dűlőben. Az ajándék odaadásakor mindenki nagyon boldog volt, 10 perccel később az apa sokak meglepetésére visszaadta fiának a birtok papírjait, hogy az ő precíz, lendületes kezei alatt sokkal jobb kezekben lesz a kis földdarab. Így indultak el Tokaj egyik leghíresebb borászatának, a Holdvölgy Pincészetnek az első lépései. 

Az első évek a területvásárlásokról, építkezésről, kísérletezésekről szóltak. Eközben 7 kitűnő minőségű dűlőben (Holdvölgy, Úrágya, Király, Betsek, Kakas, Nyúlászó és Dorgó), 30 parcellát vásároltak. Előbb mindent alaposan meg szerettek volna ismerni, a dűlőket, a fajtákat, a klónok változatait, azoknak a kapcsolatait, majd csak ezután kívántak a piac elé állni. Az első parcellán még három fajtával (furmint, hárslevelű, zéta) dolgoztak, de Pascal javaslatára a másik hárommal (sárgamuskotály, kabar, kövérszőlő) is elkezdtek foglalkozni. Idővel a borászathoz szegődött a borvidék egyik legnagyobb szaktekintélye, Hornyák László vincellér, akiről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy több mint négy évtizeden keresztül a borvidéken gyűjtötte, csiszolta tudását. Neki köszönhetően tették le a máig is bástyaként szilárdan álló alappillérjeiket. A borászatot 2004-ben alapították, az első borok pedig 2006-ben készültek el. Sokakkal ellentétben először a nemzetközi piacot célozták meg, ezen belül nagy jelentőséget kapott a francia, idehaza pedig csak 2013 végén kezdtek komolyabb értékesítésbe. A pincéjüket meg 2014-ben nyitották ki a nagyközönség számára. Ma 28 hektárról, évi 60-65000 palack bort készítenek. A minőségi lécet évről-évre magasabbra pakolják, persze ez már az eredményekben is megmutatkozik. Elég csak annyit megemlíteni, volt mikor az Eiffel-torony degusztálós menüjében szerepeltek. Kell ennél több?  

A borászat amúgy két termékcsaláddal rendelkezik. A fiataloknak szánt, könnyed, gyümölcsösebb, egyedi megjelenésű gumigyűrűvel ellátott Hold and Hollóval, valamint a magasabb minőséget képviselő Holdvölgy sorozattal. Be kell vallanom, Holdvölgy borokat már több alkalommal kóstoltam, de szélesebb portfóliót még nem, viszont június közepén megtört a jég, ugyanis Szeged legújabb italkereskedése a HEDONÉ Spirits & More megtartotta az első borkóstolóját ahol Holdvölgy borokat mutattak be. 

Hold and Hollo Uppp 2023 
A kóstolót egy félszáraz, hárslevelű és zéta házasításából készült, 2023-as gyöngyözőborral indítottuk, amihez a CO-tőt a szomszédos Bükki borvidéken, Tibolddarócon adagolták. Virágos, citrusos, könnyed, fehér gyümölcsös illatok szállnak belőle. Számban némi körte, őszibarack, enyhén neutrális világ érződik. A buborékjai finomak, a benne lévő cukor jól passzol a kellemes savaihoz. Korrekt, tiszta, jó ital, ami a kezdő borkedvelőknek tökéletes. +4 pont 
 
Vision 2019
Pincén belül birtokválogatásnak nevezik a 65% furmint, 25% hárslevelű, 10% kabar házasításából készült bort. Közepesen testes, citrusos, enyhén krémes, a savai pedig gyönyörűen tartják. Körte, őszibarack, grapefruit ízei a hordó fás aromáival nagyon szépen egyesülnek. Hosszú lecsengéssel bír. -6 pont 


Meditation 2021
A 100%-ban furmintból készült bor alapanyaga a Király és Holdvölgy dűlőkből származik. Az előbbiekhez mérten már illatában jóval tartalmasabb. Az erősen közepes test mögött, a furmint birs, csonthéjas, körte aromák szépen párosulnak a hordó krémes, pirítós jegyeivel. Mindez egy vastagabb savgerincre van felfűzve, ami még hosszú utat jósol a bornak. Lecsengésében igen ásványos, sós, a maradék cukra pedig egy kerekséget ad neki. Erős 6 pont

Intuition No2. 2021 
Egy olyan félszáraz sárgamuskotály, ami sok más társához képest megreformált arcát mutatja. Vékony, közepes karaktere, jó savakkal és zöldes jegyekkel van megtűzdelve. Illatában sárga, valamint zöld dinnye mellett, barack, csonthéjasok és vegetális jegyek is kiérezhetőek. Kortyra kerek, a félszáraz kategóriája ellenére az erőteljesebb savai lendületet adnak neki. +5 pont


Signature 2010 
Már az elkészítsében is egyedi a 156 gramm maradékcukorral bíró bor, hiszen esszencia, aszú, valamint szamorodni házasításából készült, aminek az alapját furmint, hárslevelű, zéta fajták adják. Kora ellenére tömény, édes, mégis lendületes, amihez szép savak társulnak. Számban igazi ízkavalkád fogad. Méz, sárgabarack, dió, füge, datolya, dohány, birs, de némi cognakot is érzek benne. Irgalmatlan hosszú lecsengésű. Ez nem mindennapi tétel, ha a Vision a birtokbor, akkor ez lehetne a birtok édes bora. +7 pont


Culture 2014 6 puttonyos aszú 
A 190 grammos maradékcukra ellenére olyan frissességet mutat, amiben az ember csak kapkodja a fejét. Erőteljes citrusai mögött, sárgabarack, méz, dió, ananász illatokat áraszt. Karakteres savai igen fiatalon tartják. Számban az akácméz mellett, aszalt sárgabarack, dohány, datolya, ananász ízek is fellelhetőek. Hatalmas potenciál van benne, 10 év múlva visszakóstolnám. 7 pont

Kunci

2024. jún. 27.

A borgerillák szűretlen, derítetlen chardonnay-ja

 

Történetünk 2017. szeptemberében kezdődik. Ekkor, Fiderman Szabolcs felhívta két barátját, Katona-Jurányi Balázst és Kaári-Kabay Zsombort, hogy eljött az idő a közös álmuk, a saját  bor megvalósítására. Előbb Tatán a Szöllősi Pincébe leszüretelték a királyleánykát, majd a nemes alapanyagot Nyergesújfalun, a Fülöp Pincébe dolgozták fel. Így indult el három fiatal együttes karrierje. Mivel mindhárman élnek-halnak a Neszmélyi borvidékért, ezért hosszú tanakodás után N3 Borműhelynek keresztelték el a kezdődő közös vállalkozásukat. 

2017 óta már eltelt 7 év, a fiúk szortimentje folyamatosan bővült és évi 6000-7000 palack bort készítenek. Ugyan, a mai napig vásárolt szőlővel dolgoznak, a boraikat pedig Dunaszentmiklóson egy bérelt pincében érlelik, az ő elméjükben mégis saját szőlőterület és pince motoszkál. Jelenlegi szortimentjükbe megtalálható a tramini, sauvignon blanc, olaszrizling, kékfrankos rozé, cabernet franc, chardonnay, persze ez évről-évre változhat. 

Ki ez a három újdonsült lelkes borosgazda? Szabolcs eredetileg tájépítész szeretett volna lenni. Sajnos, a rajzolás mégsem volt az erőssége, ettől még a kertészeti egyetemre ment, ahol sokáig dísznövénykertész felé kacsingatott, az utolsó órában mégis a szőlész-borász képzés felé billentette a mérleg nyelvét. Előbb a Szöllősi Pincében, később Pannonhalmán a Herold Pincében csiszolta a tudását. Zsombor a Monori Pincesor határában nőtt fel, majd Egerben tanárként kezdte el felsőfokú tanulmányait. Tanári katedra ide, felcseperedő diákok oda, ő otthagyta az alma mater falait, és némi útkeresés után a Hilltop csapatát gazdagítva sommelier-nek állt. Igaz, Balázs a szakmáját tekintve informatikus, de már 17 évesen érdeklődést mutatott a különféle borkultúrák iránt, az évek alatt meg erőteljesen beletanult a szakmába. Utólag belegondolva ennél jobb triót ki se lehetne találni. Szabolcs borászként ismeri a borkészítés csínját-bínját, Zsombor sommelier-ként az ízek, aromák világában éli mindennapjait, na meg ott van egy informatikus, aki a 21. században nélkülözhetetlen egy jó cég működtetéséhez. 


A fiúkkal (Szabolccsal és Balázzsal) Szegeden a Cult in Glass rendezésében megtartott Wine&Soda eseményén ismerkedtem össze. Az est folyamán hosszan beszélgettünk, közben számos érdekes tételt öntöttek a poharamba. Többek közt kóstoltam tőlük kellemes olaszrizlinget, finomra hangolt traminit, na meg azt a 2022-es szűretlen, derítetlen, egészfürtös préseléssel készült, egy évet 225 literes francia fahordóban érlelt Hordeaux chardonnay-t, amit most be is mutatok nektek. 

Illatában a citrusok mögött érett alma, körte, barack aromák érezhetőek, amik némi zöldes reflexekkel vannak megbolondítva. Erre, a hordótól kapott pirítós, fűszeres, vaníliás buké száll. Számban vastagabb test, krémes ízek, és egy jó savgerinc fogad, amiben a fa picit még érdesen súrolja a nyelvem. Ízében főleg érett alma, barack, körte, kesernyés csonthéjasok enyhén juice-os jegyei uralkodnak, amik minimum 5-6 gramm maradékcukorral, leheletnyi mézzel, lime-mal és egy jó adag vaníliával vannak lekerekítve. Összességében szép bor, 6 pontot mindenképpen érdemel.

Kunci


2024. jún. 17.

Rapid interjú a Szegedi Borfesztiválon


A Szegedi Borfesztivál díjnyertes borai kóstolása közben ismerkedtem meg Androsics Ferenccel, (a 2022-es Sur Lie Chardonnay-ja a társadalmi zsűri szívét nyerte el) az Androsics Birtok borászával és a vele váltott néhány szó egyből egy rapid interjúra sarkallt, amit a rendezvény utolsó napján sikerült összehoznunk a balatonőszödi borásszal.

Úgy tudom,elég sokoldalúan gazdálkodtok! 
A családom már több generáció óta földdel foglalkozik. Édesapám állattenyésztőnek tanult, munkahelyén, a tsz-ben is ez volt a fő tevékenységi köre. A rendszerváltás után, a kárpótlási jegyekből földeket vásárolt, ezzel lerakva mai gazdaságunk alapjait. Jelenleg 500 hektáron főleg szemestakarmányokat, 7 hektáron török mogyorót, 13 hektáron diót termesztünk, amihez jön még a 63 hektáros szőlőbirtok, ráadásul tavaly 20 hektárt integráltunk hozzá.


Hogyan keveredtél a boriparba? 
A családom már az 1970-es években egy szakcsoportban szőlőt művelt, 3 éves koromban pedig saját ültetvényt létesített. Innen maradt fenn az első szőlővel kapcsolatos emlékem. Munka közben dédapám rám terített egy kabátot, amit a hátamon gombolt be, és ez azóta a család legendás történetei közé ivódott. Ennek idestova 42 éve. Az első kilenc évemben Gyugyon laktunk, onnan Balatonőszödre költöztünk. Az érettségit követően számítástechnikai, illetve mezőgazdasági vállalkozói tanulmányokat folytattam, a legnagyobb iskolát mégis az élet adta. 18 éves korom óta aktívan tevékenykedem a cégben. Édesapám a kombájn vezetésétől, a traktorszerelésen át, a logisztikáig rengeteg mindenre megtanított. 
Mindig érdekelt a modern technika, a fejlesztésekkel meg folyamatosan új vizekre tudtunk evezni. 2002-ben megismerkedtem egy egri borásszal, akinek az országban egyedüliként volt egy 360 lóerős, gumihevederes, váltóforgatós ekéjű traktorja. Merészet gondoltam és némi pályázati segítséggel nekem is sikerült vásárolnom egyet, amivel csodákat műveltünk.Az akkori normál technikával fél, maximum egy hektárt lehetett felszántani, ezzel szemben váltott műszakban, két emberrel, 25 hektárt nyomtunk le naponta. Rengeteg borászatba megfordultam vele. Többek közt mi csináltuk az „ördögszántotta” Ördögárok dűlőt, de aHill Top-nak Neszmélyen is több mint 300 hektár földet forgattunk meg. 2003-tól belefogtunk az építőiparba. Ebben, egy időben annyira sikeresek voltunk, hogy hazánk legnagyobb magyar dömperparkjával rendelkeztünk. Ennek a korszaknak sajnos vége szakadt, viszont rengeteg tapasztalatot szereztem egy sikeres vállalkozás működtetéséhez.Utána 7 évig élelmiszer logisztikával foglalkoztam, aminek a precizitásomat köszönhetem, jelenleg csak a borászatot vezetem.

Mi vitt a palackos borok irányába? 
Némi bort mindig készítettünk a családnak, de nem ez jelentette a fő foglalkozást. Édesapám idővel egymás után vásárolta fel a szőlőterületeket. Sajnos, az évek alatt a szőlőeladások árai teljesen befagytak, az egyik vevőnk pedig addig hitegetett minket a vásárlással, mígnem egy 8 hektáros területünk termése a darazsak és az ecetbaktériumok áldozatává vált. Már korábban is beszélgettünk egy nagyobb jövedelemmel kecsegtető borászat alapításáról, de ez végkép feltette az i-re a pontot. 

A szőlőművelésben, borkészítésben milyen utat követtek?

A szőlőművelésben nagy tapasztalatokkal rendelkezünk. Alapvetőn konvencionálisan műveljük, bizonyos permetszereket mégis korlátozunk, ami tudatosságra nevel minket. Két jelentősebb tábla kivételével szétszórva vannak az ültetvényeink, a szomszédoknál felbukkanó betegségek ellen meg védekeznünk kell. Idővel a bio művelés útjára szeretnénk lépni. A sokat szidott klímaváltozás viszont nem okoz nálunk akkora problémát. Amíg a többség kicsi lombfelülettel dolgozik, addig mi több levelet hagyunk rajta, ezzel a szüretet kitoljuk és érettebb gyümölcsöt, magasabb savakat kapunk. Na jó, lehet egy kör permetezéssel többe kerül, a végén mégis kifizetődőbb a dolog.
A pince modern technikáját, az egyik legjobb hazai szakember, Liptai Zsolt segítségével sikerült kiépítenünk. A borkészítésben még az út elején járunk, de évről évre tanulunk. Az első évjáratban megnéztük, mit tudunk egy érettebb termésből kihozni. A másodikban savra szüreteltünk, a harmadikban már különbséget tettünk fiatal és idősebb ültetvények között. Főként reduktívan érlelünk, bizonyos esetben azért hordót is használunk. Élesztővel erjesztünk, a finom seprűzést viszont erőteljesen alkalmazzuk. – Mellékesen mondom, Jakab Tamás a Pécsi Borozó cikkében a finom seprű bajnokának hívta Ferit.


Milyen szortimenttel dolgoztok? Melyik fajtában látsz erőt? 
Rengeteg fajtával rendelkezünk, amit idővel redukálnunk kell. Szortimentünkben megtalálható Irsai Olivér, királyleányka, olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, zenit. A vörös sarokban ott van még a pinot noir, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon. Készítünk pezsgőt pinot noir-ból, valamint vásárolt furmintból. Az olaszrizling kiemelt szerepet tölt be nálunk, igen kedvelem a királyleánykát, ami a seprűtől egy új, vastagabb arcát mutatja, de hatalmas potenciált látok a chradonnay-ban is. Az itteni löszös talajon, a Balaton jótékony hatásával megtoldva, sokkal gyümölcsösebb, krémesebb arcát mutatja, mint Etyeken vagy Egerben. Képzeld, a pinot noirból CO₂ macerálással beaujolais-t is csináltam. Az egyik alkalommal a franciák oda-vissza dicsérték.
Három évjáratunk ellenére számos hazai és nemzetközi sikert értünk el. Zenitünkkel Németországban aranyat szereztünk, tavaly a 2022-es olaszrizlingünket az Országház olaszrizlingjének választották, a 2021-es merlot-nk a legjobb Balatoni merlot címét érdemelte ki, itt Szegeden meg a 2022-es Sur Lie chradonnay-jának a társadalmi zsűri adott bizalmat. 
Most még minden fajtából készítünk bort. A piramis alját a bag in box fogja adni, ezt követik a mindennapok palackos borai, a termékpiramis tetejét pedig a prémium illetve limitált tételek képezik.

Merre sikerül értékesítened? Hogyan látod a marketing oldalt? 
A marketingre rengeteget fordítunk, külön kollégánk van rá. Ott vagyunk a Facebookon, Instagrammon, Tik-Tok-ot az unokahúgom készíti. Az elmúlt években számos videofelvételt, interjút adtam, szinte minden felkérésnek eleget teszek. Multikba csak mutatóban szállítunk, de a HORECA szektorban, főleg a Balaton környékén egyre erőteljesebben jelenünk meg. Ahogy a többség, úgy mi is ebben szeretnénk erősek lenni. Folyamatosan járjuk a fesztiválokat, visszük jó hírét a borainknak. Szerencsésnek érezzük magunkat, a pincénk tetejéről nyíló képeslapszerű kilátás miatt, amiért külön jönnek hozzánk látogatóba. Egyszerre láthatjuk a Badacsonyt, a Kab-hegyet és a Tihanyi Apátsági Templomot.

Mit gondolsz a Balatonboglári borvidék egységéről? 
Alapvetően a Balatonboglári borvidéken nagyon jó az összefogás. Amiben tudunk, segítünk egymásnak. Sokszor a fesztiválokra közös kisbusszal utazunk, együttesen kérjük az árajánlatokat, közös értékesítési felületeket próbálunk létrehozni. Remélem, ez idővel kiforrja magát és akkor sokkal többre leszünk képesek.

2024. jún. 11.

Mi fán terem a kövérszőlő?

 

A filoxéra vész előtt gyakori fajtának számított, jelenleg viszont újratelepülő Hegyalja lankáin. A termesztése macerás, érzékeny a betegségekre, hamar eldobja a savait, ezek hallatán nem is csoda, ha 46 hektárjával a borvidék 1%-át sem teszi ki. Kevesen foglalkoznak vele, akkor is gyakorta házasításban, főleg édes borkülönlegességekben szerepel. A sok negatívum mellett igazi erőssége a korai érésében, jó töppedő képességében rejlik. Önmagában ritka, száraz változatára pedig fehér hollóként kell vadászni.

Így tudnám röviden jellemezni a kövérszőlőt, aminek jelenlegi törzsterülete Romániában, a Kárpátokon túl, Moldova borvidékén, Cotnari környékén található. Ott, a mai napig 400 hektáron termesztik és három változatát sárgás, zöldes, valamint ropogós bogyójút különböztetnek meg. Korábban félédes, édes borokat készítettek belőle, mára viszont az édes jelzőt próbálják levetkőzni és egyre több száraz bort kóstolhatunk belőle.

Eredete a mai napig tisztázatlan, a nemzetközi szaksajtó Romániát jelöli meg, mi magyarok mégis a magunkénak tartjuk! A legenda szerint III. István Moldvai fejedelem Mátyás királynál járt vendégségben és annyira lenyűgözte a bora, hogy az első szőlővesszőket Gutnar nevű borászával küldte arra a vidékre, sőt Cotnar (Gutnar-Cotnar) települést is róla nevezték el. Az igazságot most nem szeretném megfejteni, azt azért tudni kell, Mátyás ideje alatt a tokaji borok nem tartoztak a legjobb hazai nedűk közé, Szerémségben pedig sosem műveltek kövérszőlőt.

Májusban Kolozsvárra kellett utaznom és szokásomhoz híven szabadidőmben előszeretettel néztem a helyi boros polcok kínálatát. A nívós borüzletek gazadagon el voltak eresztve a nemzetközi szortimenttel, a román termelőktől pedig, főleg feteasca neagra, feteasca regala, merlot, cabernet sauvignon fajták kaptak nagyobb szerepet, mígnem egyik szupermarketben ráakadtam grasa de cotnari száraz változatára. Borász nyelven, száraz kövérszőlő a szentélyből, sőt limitált kiadásban! Számomra ez akkora értékkel bírt, mint mikor egy aranyásó megtalálja az első aprócska rögeit. A román bortengerben ez a fajta mozgatta meg legjobban az agytekervényeimet, de sosem gondoltam volna, hogy valaha találkozhatom vele. 


Nézzük, mi rejlik a Cotnari Domenii 2022-es Grasa de Cotnari Editie Limitata sec palackjában. 
A megbontás után hamar jött a csoda. A sárgászöldbe hajló színű borból friss, mégis telt illatok szálltak. A citrusok mögött lime, zöldfűszer, menta, frissen vágott fű, vajas, körtés aromák szálltak a pohárból. Némi CO mellett telt, lendületes korttyal indít. Gyönyörűen húzódó, feszes, mégis élénk savgerince mögött, citrusos, lime-os, vajas, spárgás, körtés ízek jelennek meg. Némi lekerekítést adó cukor is szorult a végébe, de ez inkább csak hab a tortán. A lecsengésében kesernyés, apró fűszerek teszik még izgalmasabbá. Igen tiszta, egyedi ízvilágú bor. 6 pont

Kunci

2024. jún. 4.

Hova tovább olaszrizling?


Még emlékszem arra, mikor a termelőink 6000 hektár olaszrizlingről beszéltek, sőt a furmint és a kékfrankos mellett a nemzeti bormarketing egyik alappillérét adta. Azóta eltelt másfél évtized, a termőterülete felére, 3114 hektárra zsugorodott, a számos próbálkozás ellenére valahogy mégsem hódította meg a világ borfogyasztó társadalmát, ezért a következő soraim első felében az elmúlt évek olaszrizling történéseit próbálom összefoglalni. 
2012-ben megalkották a Csopaki Kódexet, 2013-ban a Winelovers elindította az Olaszrizling Október rendezvénysorozatát, 2014-ben megalakult a Balatoni Kör, akik 2015-ben létrehozták a BalatonBor közösségi brandet, 2016-ban a jobb marketing lehetőségek miatt mandolára szerették volna keresztelni a fajtát. Továbbá, 2020-ban és 2023-ban Borbély Tamás, valamint ifj. Figula Mihály személyében két ízig-vérig elhivatott olaszrizling termelőt választottak Év Bortermelőjévé. Sajnos, még ezek sem segítettek a népszerűségének előretolásában. A nehézségek ellenére a termelők hittek a benne levő erőben, ezért egyre kifinomultabb, szebb borokat készítettek belőle.

Mikor már ismét csendesülni kezdtek a dolgok, alulról egy nemzetközi szerveződés indult el, majd 2022-ben az Újvidék melletti Péterváradi erődben megrendezték az első GROW kóstolót. Mi magyarok addig szenttül hittünk olaszrizlingjeink magas minőségében, a verseny eredménye mégis gyorsan rávilágított a valóságra. Az éremtáblázaton elég gyatrán szerepeltünk, egyedül csak a Zelna Borászat Champion díja adott némi vigaszt. Ekkor döbbentünk rá, hogy egy olyan kárpát-medencei fajtával állunk szemben, ahol az ukránokat és a románokat leszámítva, a horvátok mellett, a szlovének, az osztrákok, a szlovákok, de még a csehek is komolyan foglalkoznak vele. A GROW-nak tavaly a horvátországi Kutjevo adott helyszínt, idén pedig a sokak által szentélynek tartott Balatonfüred. 2024-ben rekord, 349 tétellel neveztek a versenyzők, ahol az eddigiekhez képest jócskán jöttek a magyar termelők. Ugyan, magyar részről Champion díjat egyedül a Figula Pincészet kapott, viszont az éremtáblázatot magasan vittük. Jövőre Csehországban lesz, várom a magyar eredményeket. 

Most írhatnék hosszú unalmas borelemzéseket, helyette inkább néhány szóban összefoglalnám a kóstolási tapasztalataimat. Be kell vallanom, picit háklis vagyok a magasabb maradékcukkorra, ami a körülöttünk lévő országok nemes nedűinél teljesen bevett szokás. Igaz, ez nálunk sem idegen, az olaszrizlingnél azért talán még nem annyira jellemző. Ennek előnyeit a gasztronómiai szerepénél, valamint a selymesebb, kerekebb nagyobb test miatt idővel mégis meg kell emésztenem. Ezek hallatán a kóstolt tételeknél ízlelőbimbóim inkább a magyar stílus felé húztak amik közül kettőt mindenképpen kiemelek. A Tornai Pincészet 2022-es Prémium, lime-os, vaníliás, gyümölcsös világával, fiatalos, ásványos arculatával maga volt a csoda, míg az idősebb kategóriában az Egri borvidékről Gál Lajos 2016-os Kántor-Tag tételénél elállt a szavam. Egyszerre érett, bársonyos, mégis benne vannak a frissítő citrusos aromajegyek. 


Itt hadd álljak meg és ejtsek néhány szót a GROW egyik alapító ötletgazdájáról, Györffy Zoltánról, aki a tevékenysége során olyan példaértékű munkát tett le az asztalra, amit eddig kevesen a magyar boros érában. Többek között ő hozta létre a Pécsi Borozót, később 50 szám erejéig a print változatát, hozzá köthető a Pannon Bormustra, a Portugieser du Monde, a Franc&Franc, számos pécsi boros rendezvény, ezeken túl Kosárka József halála után a Magyar Borszakírók elnökségét is magára vállalta. Szívügye az olaszrizling, de még egy ilyen háttérrel rendelkező ember sem tudott állami támogatást szerezni egy olyan határokat átívelő versenyre, ahol több MW bírált. Talán az is lehetett az oka, hogy két nappal a sétáló kóstoló után bejelentette boros életből való háttérbe vonulását. Köszönjük Zoli az eddigi munkád, másrészt a Pécsi Borozó új főszerkesztőjének Ercsey Dánielnek egy nagy kalappal kívánok a további sikeres folytatáshoz. 

A sétálókóstolóról hazafele a buszon rendesen elkezdtek forogni az agykerekeim. Mit is lehetne kezdeni a magyar olaszrizlinggel? Tettem fel a kérdést, majd elkezdtem kalandozni a gondolataim világában. Megmondó ember nem vagyok, a sok év tapasztalata mégis erőteljes útmutatóként működött. Vagy nagyokat mondanak és szokás szerint az állóvízbe követ hajítanak, vagy összefognak a gazdák és egy közös olaszrizling projektbe derékig beleállnak. Jól tudom, a következő szavaimért az egri, neszmélyi, mátrai gazdák erőteljesen felhorkannának, de ha nekem kellene mindezt megalkotnom, akkor ennek a központját a Balaton Borrégióra tenném. A többieknek a kedélyek csitulásával mégis be kellene látniuk, hogy a régió 1527 hektáros olaszrizling ültetvénye az ország felét teszi ki, na meg egyik borvidéken sincsen akkora image-a a fajtának, mint ott. Mindezen túl félretenném a múltban gyökerező hagyományokat, a fajtát pedig Balatoni Rizling néven értékesíteném, ami a tömeget adó belépő szintet jelentené. Maga a Balaton már kimondható és fogható marketing értékkel bír. A piramis második lépcsőfoka Balatonfüred, Badacsony, Somló, Zala stb. termőterület nevei lennének, míg a kiemelt dűlős tételek a piramis tetején szerepelnének. Képzeljük csak el! Ekkora mennyiség már nem kevés, na meg hány fajta terroirt mutathatnánk be ezzel a megoldással? Csak a geológiát nézve (lösz, agyag, barna erdőtalaj, bazalt, mészkő, vörös homokkő) egy nagyobb tanulmányt lehetne írni. Ilyen választékot még Burgundia is megirigyelne. Ennek kapcsán a borrégió együttesen mutathatná be mind itthon, mind külföldön a borait sőt, a farvizükön a juhfrak és a kéknyelű is fölfelé evezhetnének az ismertségi mutatókon. Szerintem a mostani könnyed fehérbor fogyasztás tendenciáját követve az enyhén neutrális, kellemesen gyümölcsös olaszrizling, vezető szerepet tölthetne be a borrajongók táborában. 

Kunci

2024. máj. 29.

A villányi Top 12-ből kettő

 

Sokan a villányi cabernet franc sztoriját Michael Broadbent 2000-ben elhíresült kijelentéséig („a cabernet franc a Villányi borvidéken új hazájára lelt”) vezetik vissza, ami azért nem teljesen igaz. Az 1980-as évek elején a Villányi Borgazdaság élére került Tiffán Ede hamar rájött a fajtában rejlő értékekre, ezért még az országos árhivatallal is vitába keveredett. Akkoriban az összes bort 80 forintos fix áron adták, ő pedig a kiváló minőségű cabernet franc-jáért 100-120 Ft-ot szeretett volna kérni. Hosszú vita és bíráskodás után 85 Ft-ot engedélyeztek neki.

Ez már történelem, viszont Ede bácsi tevékenysége a mai napig megsüvegelendő. Kevés olyan magyar borász van, aki akkora tapasztalattal bírna a fajtával kapcsolatban, mint ő, ugyanis már 1965-ben részt vett az állami gazdaság 100 hektáros cabernet franc ültetvényének telepítésében. Természetesen, az újkori cabernet franc megszületésében is (ami 2014-től Villányi Franc márkanévként került be a köztudatba) oroszlánrészt vállalt. Sajnos, a Villányi Franc útja azért nem volt zökkenőmentes. A mai felgyorsult világunkban 14 év igen hosszú idő, a szállóigévé vált híres mondat után pedig ennyi telt el az új brand megszületéséig. Azt a tényt se tagadjuk, hogy eleinte a minőségük sem volt mindig kielégítő, idővel mégis elindult egy lassú fejlődés.

Nem olyan régen sikerült kóstolnom a TOP 12 Villányi Franc-t, aminek stílusirányzatait a sokszínű szóval tudnám jellemezni. Sajnos, itt-ott még a zöldpaprika is megjelent bennük, a sorból kettő kifinomultságával és eleganciájával mégis kiemelkedett. Nézzük hát őket!

Riczu, Villányi Franc 2019

Közepesen telt, harmonikus, erdei bogyós gyümölcsös, fűszeres illatok szállnak a pohárból, amik szeder, érett cigánymeggy, aszalt szilva, csoki, fekete borsos jegyekben jelennek meg az orromban. Picit frissítő savgerinccel indít, a fűszerek pedig szinte ugrálnak a nyelvemen. A teste nincs túltolva, inkább feszes irányba megy, mégis elegáns. A hordó csokis világa rétegződve rakódik gyümölcsös aromáira. Számban fekete bogyós gyümölcsök, csoki, fekete borsos ízek uralkodnak. Sok társához képest vékonyabb, viszont eleganciában sokkal többet mutat. A lecsengése is gyönyörű.  7 pont

Bock, Esszencia Villányi Franc 2020

Illatában vanília köntösbe ültetett, feketebogyós gyümölcsök uralják, ami mögött szofisztikáltan fekete szeder, áfonya, csoki, érett szilva, valamint hordós fűszerek fedezhetőek fel. Számban nagy, de nem túlzó test fogad, amiben a hordó és a gyümölcsös jegyek gyönyörű harmóniában vannak a csokis, fekete borsos aromákkal. A végét pedig egy nagy adag vanília kerekíti le. Szépen simuló kortyai hosszú lecsengéssel végződnek. A régi Bock borokhoz képest hordóban visszafogottabb, dekoratívabb megjelenésű. + 7 pont

Kunci

2024. máj. 21.

Az Egri borvidék kékfrankos királya

Szuromi Misivel még két éve, Villányban egy kékfrankos konferencián ismerkedtem meg. Számos nagynevű borász ült a teremben, de az ő testes, szilvás aromájú kékfrankosánál mindenki felszisszent. Azóta több alkalommal találkoztam az Egri borvidék déli részén, Andornaktályán gazdálkodó borásszal és úgy döntöttem, készítek vele egy interjút.

Már gyerekkorodban is borásznak készültél?

Nem annak, de a szőlő már gyerekkorom óta nagy szerepet tölt be az életemben. Előbb Egerben kereskedelmet tanultam, ezzel az érettségihez szakmát kaptam, majd a főiskolán vezetés továbbképzésből szereztem a diplomám. Szerencsére, hamar rájöttem, hogy nincs kereskedelmi vénám, adni szeretek és nem kapni, a hatalmas excel táblázatok mellett sem tudtam volna elképzelni az életem, így valami másra vágytam. 


Egyszer említetted, hogy voltál az USA-ban. Miért mentél ki?

Mindig nagyon szerettem utazni. Fiatalabb koromban Európát stoppal, vonattal jártam, majd a diplomám megszerzése után két nappal vettem egy repülőjegyet a tengeren túlra. Akkor még 2001-et írtunk, a mai helyzethez képest jóval nehezebb volt külföldön munkát kapni. A Work Experience Independenttel tudtam 8 hónapra kijutni az USA-ba. Egy olyan munkavállalási engedélyt kaptam, amivel a munkaerőpiacon saját magamnak kellett állást találnom. A szerencse mellém állt és Peter Brawn, a Four Seasons Hotellánc tulajdonosának golfpályáján lettem golf cart attendant. A bejövő autókat kellett leparkolnom, előkészíteni a golf kocsikat a játékra, a végén pedig megtisztítottam a golfütőket, közben olyan nagy cégek tulajdonosai jöttek hozzánk, mint a Walmart. Ha jól dolgoztunk, bőséges jattal honoráltak minket. Sajnos, ott ért a 9. 11., novemberben lejárt a vízumom, illegálisan meg nem akartam kinn maradni, mert akkor automatikusan halottá nyilvánítanak. Ezzel kiadtam volna a kezemből azt az ütőkártyát, hogy valaha is visszatérjek.

Hogyan fogtatok bele a komolyabb birtoképítésbe?

Akkor vágtunk komolyabban bele, amikor hazajöttem Amerikából. A családnak volt 2,5 hektár háztáji szőlője és egy 14 tulajdonrészre szabdalt présháza. Előbb itt tettünk rendet, majd földeket vásároltunk, szőlőtelepítésbe kezdtünk, én meg levelező tagozaton beiratkoztam Gödöllőre Agrármérnöknek. Ma mindössze 16 hektár területen gazdálkodunk, közben 14 éven át Andornaktályán a hegybírói szerepet láttam el.

A munkátok során milyen filozófiát követtek?

Az elmúlt években odáig jutottunk, hogy a tőkétől a pohárig mindent a család végez. Nincsenek külsősök, szóval a hibákért csak saját magunkat okolhatjuk. Ennél nagyobb garanciát nem tudunk vállalni a Szuromi névért. Mindössze négyen dolgozunk. A szőlőért apám az öcsémmel, a pincemunkálatokért, papírokért Adrival ketten felelünk.

Még a kezdetek kezdetén rájöttünk a technika fontosságára, így mindenből a legjobbat próbáltuk megvásárolni. Az előmetsző géptől kezdve a palackozóig szinte mindennel rendelkezünk. Mindig előre gondolkodunk és ilyen modern vívmányokkal próbáljuk kiváltani az egyre drágább, ritkább, élő munkaerőt. Idővel, aki ezt nem lépi meg, az előbb-utóbb bezárhatja a kaput. A kézi szüretnek sem vagyok a nagy híve. A gép praktikus, olcsó, gyors. Eddig rengeteg géppel illetve kézzel szüretelt bort kóstoltam, de különbséget még sosem tudtam köztük tenni. 
Eleinte szőlő, valamint lédig bor eladásával foglalkoztunk, viszont 2020-ban a COVID begyűrűzésével elmaradtak a nagy vásárlók, a munkám meg nyolc óráról hat órára hommeoffice-ba ment át. Több időm maradt az otthoni dolgaimra, egy grafikus barátom sugallatára pedig nyitni kezdtünk a palackos borok irányába, ami jót tett a cégnek! Ebben a műfajban az a régi nagy generáció adta a motivációt, akiknek nemes nedűi a mai napig aktívan élnek. Sajnos ez a filozófia valamiért kikopóban van. Amúgy, a mai napig több pilléren állunk. A szőlő és a nagy mennyiségű lédig eladás mellett nem feledkezünk meg azokról a szerényebb pénzű fogyasztókról, akik jó borokat szeretnének inni, de nem tudnak kiadni annyit érte. Itt, ugyanazt a bort adjuk, csak olcsóbban. Tegyük fel a kérdést, nálunk miért csak a palackos borok jelentik a minőséget? Olaszországban, Portugáliában hagyománya van a palack nélküli boroknak. Gondolj csak vendéglátóikban kapható, karafban kimért, jó ár-érték arányú, hibátlan minőségű ház borára.


Sokan a borvidék kékfrankos koronázatlan királyának tartanak. Honnan ered a kékfrankos iránti rajongásod?

A kékfrankos telitalálat. Imádom a feszességét, fűszeres aromáit, hosszú érlelhetőségét. A területeinken egy magasabb érettségi fokon tudjuk szüretelni, jó fahordózással egy merlot nagyságát is elérjük vele. Szívem szerint szinte minden vörösborba tennék, csak jót tesz a minőségnek. Ha cabernet franc-nal házasítjuk, akkor annál jobb bort nem is kívánnék magamnak. Mivel kevesen foglalkoznak vele magas szinten, ezért a bikavér mellett erre helyeztük a hangsúlyt. Olyan érzelemmel nyúlunk a fajtához, mint mikor a nagyi húslevest főz az unokájának, mert nálunk a zacskós levesek kora már lejárt! Igazi, maradandó élményt szeretnénk adni a fogyasztóknak.

Kunci