2024. jún. 17.

Rapid interjú a Szegedi Borfesztiválon


A Szegedi Borfesztivál díjnyertes borai kóstolása közben ismerkedtem meg Androsics Ferenccel, (a 2022-es Sur Lie Chardonnay-ja a társadalmi zsűri szívét nyerte el) az Androsics Birtok borászával és a vele váltott néhány szó egyből egy rapid interjúra sarkallt, amit a rendezvény utolsó napján sikerült összehoznunk a balatonőszödi borásszal.

Úgy tudom,elég sokoldalúan gazdálkodtok! 
A családom már több generáció óta földdel foglalkozik. Édesapám állattenyésztőnek tanult, munkahelyén, a tsz-ben is ez volt a fő tevékenységi köre. A rendszerváltás után, a kárpótlási jegyekből földeket vásárolt, ezzel lerakva mai gazdaságunk alapjait. Jelenleg 500 hektáron főleg szemestakarmányokat, 7 hektáron török mogyorót, 13 hektáron diót termesztünk, amihez jön még a 63 hektáros szőlőbirtok, ráadásul tavaly 20 hektárt integráltunk hozzá.


Hogyan keveredtél a boriparba? 
A családom már az 1970-es években egy szakcsoportban szőlőt művelt, 3 éves koromban pedig saját ültetvényt létesített. Innen maradt fenn az első szőlővel kapcsolatos emlékem. Munka közben dédapám rám terített egy kabátot, amit a hátamon gombolt be, és ez azóta a család legendás történetei közé ivódott. Ennek idestova 42 éve. Az első kilenc évemben Gyugyon laktunk, onnan Balatonőszödre költöztünk. Az érettségit követően számítástechnikai, illetve mezőgazdasági vállalkozói tanulmányokat folytattam, a legnagyobb iskolát mégis az élet adta. 18 éves korom óta aktívan tevékenykedem a cégben. Édesapám a kombájn vezetésétől, a traktorszerelésen át, a logisztikáig rengeteg mindenre megtanított. 
Mindig érdekelt a modern technika, a fejlesztésekkel meg folyamatosan új vizekre tudtunk evezni. 2002-ben megismerkedtem egy egri borásszal, akinek az országban egyedüliként volt egy 360 lóerős, gumihevederes, váltóforgatós ekéjű traktorja. Merészet gondoltam és némi pályázati segítséggel nekem is sikerült vásárolnom egyet, amivel csodákat műveltünk.Az akkori normál technikával fél, maximum egy hektárt lehetett felszántani, ezzel szemben váltott műszakban, két emberrel, 25 hektárt nyomtunk le naponta. Rengeteg borászatba megfordultam vele. Többek közt mi csináltuk az „ördögszántotta” Ördögárok dűlőt, de aHill Top-nak Neszmélyen is több mint 300 hektár földet forgattunk meg. 2003-tól belefogtunk az építőiparba. Ebben, egy időben annyira sikeresek voltunk, hogy hazánk legnagyobb magyar dömperparkjával rendelkeztünk. Ennek a korszaknak sajnos vége szakadt, viszont rengeteg tapasztalatot szereztem egy sikeres vállalkozás működtetéséhez.Utána 7 évig élelmiszer logisztikával foglalkoztam, aminek a precizitásomat köszönhetem, jelenleg csak a borászatot vezetem.

Mi vitt a palackos borok irányába? 
Némi bort mindig készítettünk a családnak, de nem ez jelentette a fő foglalkozást. Édesapám idővel egymás után vásárolta fel a szőlőterületeket. Sajnos, az évek alatt a szőlőeladások árai teljesen befagytak, az egyik vevőnk pedig addig hitegetett minket a vásárlással, mígnem egy 8 hektáros területünk termése a darazsak és az ecetbaktériumok áldozatává vált. Már korábban is beszélgettünk egy nagyobb jövedelemmel kecsegtető borászat alapításáról, de ez végkép feltette az i-re a pontot. 

A szőlőművelésben, borkészítésben milyen utat követtek?

A szőlőművelésben nagy tapasztalatokkal rendelkezünk. Alapvetőn konvencionálisan műveljük, bizonyos permetszereket mégis korlátozunk, ami tudatosságra nevel minket. Két jelentősebb tábla kivételével szétszórva vannak az ültetvényeink, a szomszédoknál felbukkanó betegségek ellen meg védekeznünk kell. Idővel a bio művelés útjára szeretnénk lépni. A sokat szidott klímaváltozás viszont nem okoz nálunk akkora problémát. Amíg a többség kicsi lombfelülettel dolgozik, addig mi több levelet hagyunk rajta, ezzel a szüretet kitoljuk és érettebb gyümölcsöt, magasabb savakat kapunk. Na jó, lehet egy kör permetezéssel többe kerül, a végén mégis kifizetődőbb a dolog.
A pince modern technikáját, az egyik legjobb hazai szakember, Liptai Zsolt segítségével sikerült kiépítenünk. A borkészítésben még az út elején járunk, de évről évre tanulunk. Az első évjáratban megnéztük, mit tudunk egy érettebb termésből kihozni. A másodikban savra szüreteltünk, a harmadikban már különbséget tettünk fiatal és idősebb ültetvények között. Főként reduktívan érlelünk, bizonyos esetben azért hordót is használunk. Élesztővel erjesztünk, a finom seprűzést viszont erőteljesen alkalmazzuk. – Mellékesen mondom, Jakab Tamás a Pécsi Borozó cikkében a finom seprű bajnokának hívta Ferit.


Milyen szortimenttel dolgoztok? Melyik fajtában látsz erőt? 
Rengeteg fajtával rendelkezünk, amit idővel redukálnunk kell. Szortimentünkben megtalálható Irsai Olivér, királyleányka, olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, zenit. A vörös sarokban ott van még a pinot noir, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon. Készítünk pezsgőt pinot noir-ból, valamint vásárolt furmintból. Az olaszrizling kiemelt szerepet tölt be nálunk, igen kedvelem a királyleánykát, ami a seprűtől egy új, vastagabb arcát mutatja, de hatalmas potenciált látok a chradonnay-ban is. Az itteni löszös talajon, a Balaton jótékony hatásával megtoldva, sokkal gyümölcsösebb, krémesebb arcát mutatja, mint Etyeken vagy Egerben. Képzeld, a pinot noirból CO₂ macerálással beaujolais-t is csináltam. Az egyik alkalommal a franciák oda-vissza dicsérték.
Három évjáratunk ellenére számos hazai és nemzetközi sikert értünk el. Zenitünkkel Németországban aranyat szereztünk, tavaly a 2022-es olaszrizlingünket az Országház olaszrizlingjének választották, a 2021-es merlot-nk a legjobb Balatoni merlot címét érdemelte ki, itt Szegeden meg a 2022-es Sur Lie chradonnay-jának a társadalmi zsűri adott bizalmat. 
Most még minden fajtából készítünk bort. A piramis alját a bag in box fogja adni, ezt követik a mindennapok palackos borai, a termékpiramis tetejét pedig a prémium illetve limitált tételek képezik.

Merre sikerül értékesítened? Hogyan látod a marketing oldalt? 
A marketingre rengeteget fordítunk, külön kollégánk van rá. Ott vagyunk a Facebookon, Instagrammon, Tik-Tok-ot az unokahúgom készíti. Az elmúlt években számos videofelvételt, interjút adtam, szinte minden felkérésnek eleget teszek. Multikba csak mutatóban szállítunk, de a HORECA szektorban, főleg a Balaton környékén egyre erőteljesebben jelenünk meg. Ahogy a többség, úgy mi is ebben szeretnénk erősek lenni. Folyamatosan járjuk a fesztiválokat, visszük jó hírét a borainknak. Szerencsésnek érezzük magunkat, a pincénk tetejéről nyíló képeslapszerű kilátás miatt, amiért külön jönnek hozzánk látogatóba. Egyszerre láthatjuk a Badacsonyt, a Kab-hegyet és a Tihanyi Apátsági Templomot.

Mit gondolsz a Balatonboglári borvidék egységéről? 
Alapvetően a Balatonboglári borvidéken nagyon jó az összefogás. Amiben tudunk, segítünk egymásnak. Sokszor a fesztiválokra közös kisbusszal utazunk, együttesen kérjük az árajánlatokat, közös értékesítési felületeket próbálunk létrehozni. Remélem, ez idővel kiforrja magát és akkor sokkal többre leszünk képesek.

2024. jún. 11.

Mi fán terem a kövérszőlő?

 

A filoxéra vész előtt gyakori fajtának számított, jelenleg viszont újratelepülő Hegyalja lankáin. A termesztése macerás, érzékeny a betegségekre, hamar eldobja a savait, ezek hallatán nem is csoda, ha 46 hektárjával a borvidék 1%-át sem teszi ki. Kevesen foglalkoznak vele, akkor is gyakorta házasításban, főleg édes borkülönlegességekben szerepel. A sok negatívum mellett igazi erőssége a korai érésében, jó töppedő képességében rejlik. Önmagában ritka, száraz változatára pedig fehér hollóként kell vadászni.

Így tudnám röviden jellemezni a kövérszőlőt, aminek jelenlegi törzsterülete Romániában, a Kárpátokon túl, Moldova borvidékén, Cotnari környékén található. Ott, a mai napig 400 hektáron termesztik és három változatát sárgás, zöldes, valamint ropogós bogyójút különböztetnek meg. Korábban félédes, édes borokat készítettek belőle, mára viszont az édes jelzőt próbálják levetkőzni és egyre több száraz bort kóstolhatunk belőle.

Eredete a mai napig tisztázatlan, a nemzetközi szaksajtó Romániát jelöli meg, mi magyarok mégis a magunkénak tartjuk! A legenda szerint III. István Moldvai fejedelem Mátyás királynál járt vendégségben és annyira lenyűgözte a bora, hogy az első szőlővesszőket Gutnar nevű borászával küldte arra a vidékre, sőt Cotnar (Gutnar-Cotnar) települést is róla nevezték el. Az igazságot most nem szeretném megfejteni, azt azért tudni kell, Mátyás ideje alatt a tokaji borok nem tartoztak a legjobb hazai nedűk közé, Szerémségben pedig sosem műveltek kövérszőlőt.

Májusban Kolozsvárra kellett utaznom és szokásomhoz híven szabadidőmben előszeretettel néztem a helyi boros polcok kínálatát. A nívós borüzletek gazadagon el voltak eresztve a nemzetközi szortimenttel, a román termelőktől pedig, főleg feteasca neagra, feteasca regala, merlot, cabernet sauvignon fajták kaptak nagyobb szerepet, mígnem egyik szupermarketben ráakadtam grasa de cotnari száraz változatára. Borász nyelven, száraz kövérszőlő a szentélyből, sőt limitált kiadásban! Számomra ez akkora értékkel bírt, mint mikor egy aranyásó megtalálja az első aprócska rögeit. A román bortengerben ez a fajta mozgatta meg legjobban az agytekervényeimet, de sosem gondoltam volna, hogy valaha találkozhatom vele. 


Nézzük, mi rejlik a Cotnari Domenii 2022-es Grasa de Cotnari Editie Limitata sec palackjában. 
A megbontás után hamar jött a csoda. A sárgászöldbe hajló színű borból friss, mégis telt illatok szálltak. A citrusok mögött lime, zöldfűszer, menta, frissen vágott fű, vajas, körtés aromák szálltak a pohárból. Némi CO mellett telt, lendületes korttyal indít. Gyönyörűen húzódó, feszes, mégis élénk savgerince mögött, citrusos, lime-os, vajas, spárgás, körtés ízek jelennek meg. Némi lekerekítést adó cukor is szorult a végébe, de ez inkább csak hab a tortán. A lecsengésében kesernyés, apró fűszerek teszik még izgalmasabbá. Igen tiszta, egyedi ízvilágú bor. 6 pont

Kunci

2024. jún. 4.

Hova tovább olaszrizling?


Még emlékszem arra, mikor a termelőink 6000 hektár olaszrizlingről beszéltek, sőt a furmint és a kékfrankos mellett a nemzeti bormarketing egyik alappillérét adta. Azóta eltelt másfél évtized, a termőterülete felére, 3114 hektárra zsugorodott, a számos próbálkozás ellenére valahogy mégsem hódította meg a világ borfogyasztó társadalmát, ezért a következő soraim első felében az elmúlt évek olaszrizling történéseit próbálom összefoglalni. 
2012-ben megalkották a Csopaki Kódexet, 2013-ban a Winelovers elindította az Olaszrizling Október rendezvénysorozatát, 2014-ben megalakult a Balatoni Kör, akik 2015-ben létrehozták a BalatonBor közösségi brandet, 2016-ban a jobb marketing lehetőségek miatt mandolára szerették volna keresztelni a fajtát. Továbbá, 2020-ban és 2023-ban Borbély Tamás, valamint ifj. Figula Mihály személyében két ízig-vérig elhivatott olaszrizling termelőt választottak Év Bortermelőjévé. Sajnos, még ezek sem segítettek a népszerűségének előretolásában. A nehézségek ellenére a termelők hittek a benne levő erőben, ezért egyre kifinomultabb, szebb borokat készítettek belőle.

Mikor már ismét csendesülni kezdtek a dolgok, alulról egy nemzetközi szerveződés indult el, majd 2022-ben az Újvidék melletti Péterváradi erődben megrendezték az első GROW kóstolót. Mi magyarok addig szenttül hittünk olaszrizlingjeink magas minőségében, a verseny eredménye mégis gyorsan rávilágított a valóságra. Az éremtáblázaton elég gyatrán szerepeltünk, egyedül csak a Zelna Borászat Champion díja adott némi vigaszt. Ekkor döbbentünk rá, hogy egy olyan kárpát-medencei fajtával állunk szemben, ahol az ukránokat és a románokat leszámítva, a horvátok mellett, a szlovének, az osztrákok, a szlovákok, de még a csehek is komolyan foglalkoznak vele. A GROW-nak tavaly a horvátországi Kutjevo adott helyszínt, idén pedig a sokak által szentélynek tartott Balatonfüred. 2024-ben rekord, 349 tétellel neveztek a versenyzők, ahol az eddigiekhez képest jócskán jöttek a magyar termelők. Ugyan, magyar részről Champion díjat egyedül a Figula Pincészet kapott, viszont az éremtáblázatot magasan vittük. Jövőre Csehországban lesz, várom a magyar eredményeket. 

Most írhatnék hosszú unalmas borelemzéseket, helyette inkább néhány szóban összefoglalnám a kóstolási tapasztalataimat. Be kell vallanom, picit háklis vagyok a magasabb maradékcukkorra, ami a körülöttünk lévő országok nemes nedűinél teljesen bevett szokás. Igaz, ez nálunk sem idegen, az olaszrizlingnél azért talán még nem annyira jellemző. Ennek előnyeit a gasztronómiai szerepénél, valamint a selymesebb, kerekebb nagyobb test miatt idővel mégis meg kell emésztenem. Ezek hallatán a kóstolt tételeknél ízlelőbimbóim inkább a magyar stílus felé húztak amik közül kettőt mindenképpen kiemelek. A Tornai Pincészet 2022-es Prémium, lime-os, vaníliás, gyümölcsös világával, fiatalos, ásványos arculatával maga volt a csoda, míg az idősebb kategóriában az Egri borvidékről Gál Lajos 2016-os Kántor-Tag tételénél elállt a szavam. Egyszerre érett, bársonyos, mégis benne vannak a frissítő citrusos aromajegyek. 


Itt hadd álljak meg és ejtsek néhány szót a GROW egyik alapító ötletgazdájáról, Györffy Zoltánról, aki a tevékenysége során olyan példaértékű munkát tett le az asztalra, amit eddig kevesen a magyar boros érában. Többek között ő hozta létre a Pécsi Borozót, később 50 szám erejéig a print változatát, hozzá köthető a Pannon Bormustra, a Portugieser du Monde, a Franc&Franc, számos pécsi boros rendezvény, ezeken túl Kosárka József halála után a Magyar Borszakírók elnökségét is magára vállalta. Szívügye az olaszrizling, de még egy ilyen háttérrel rendelkező ember sem tudott állami támogatást szerezni egy olyan határokat átívelő versenyre, ahol több MW bírált. Talán az is lehetett az oka, hogy két nappal a sétáló kóstoló után bejelentette boros életből való háttérbe vonulását. Köszönjük Zoli az eddigi munkád, másrészt a Pécsi Borozó új főszerkesztőjének Ercsey Dánielnek egy nagy kalappal kívánok a további sikeres folytatáshoz. 

A sétálókóstolóról hazafele a buszon rendesen elkezdtek forogni az agykerekeim. Mit is lehetne kezdeni a magyar olaszrizlinggel? Tettem fel a kérdést, majd elkezdtem kalandozni a gondolataim világában. Megmondó ember nem vagyok, a sok év tapasztalata mégis erőteljes útmutatóként működött. Vagy nagyokat mondanak és szokás szerint az állóvízbe követ hajítanak, vagy összefognak a gazdák és egy közös olaszrizling projektbe derékig beleállnak. Jól tudom, a következő szavaimért az egri, neszmélyi, mátrai gazdák erőteljesen felhorkannának, de ha nekem kellene mindezt megalkotnom, akkor ennek a központját a Balaton Borrégióra tenném. A többieknek a kedélyek csitulásával mégis be kellene látniuk, hogy a régió 1527 hektáros olaszrizling ültetvénye az ország felét teszi ki, na meg egyik borvidéken sincsen akkora image-a a fajtának, mint ott. Mindezen túl félretenném a múltban gyökerező hagyományokat, a fajtát pedig Balatoni Rizling néven értékesíteném, ami a tömeget adó belépő szintet jelentené. Maga a Balaton már kimondható és fogható marketing értékkel bír. A piramis második lépcsőfoka Balatonfüred, Badacsony, Somló, Zala stb. termőterület nevei lennének, míg a kiemelt dűlős tételek a piramis tetején szerepelnének. Képzeljük csak el! Ekkora mennyiség már nem kevés, na meg hány fajta terroirt mutathatnánk be ezzel a megoldással? Csak a geológiát nézve (lösz, agyag, barna erdőtalaj, bazalt, mészkő, vörös homokkő) egy nagyobb tanulmányt lehetne írni. Ilyen választékot még Burgundia is megirigyelne. Ennek kapcsán a borrégió együttesen mutathatná be mind itthon, mind külföldön a borait sőt, a farvizükön a juhfrak és a kéknyelű is fölfelé evezhetnének az ismertségi mutatókon. Szerintem a mostani könnyed fehérbor fogyasztás tendenciáját követve az enyhén neutrális, kellemesen gyümölcsös olaszrizling, vezető szerepet tölthetne be a borrajongók táborában. 

Kunci

2024. máj. 29.

A villányi Top 12-ből kettő

 

Sokan a villányi cabernet franc sztoriját Michael Broadbent 2000-ben elhíresült kijelentéséig („a cabernet franc a Villányi borvidéken új hazájára lelt”) vezetik vissza, ami azért nem teljesen igaz. Az 1980-as évek elején a Villányi Borgazdaság élére került Tiffán Ede hamar rájött a fajtában rejlő értékekre, ezért még az országos árhivatallal is vitába keveredett. Akkoriban az összes bort 80 forintos fix áron adták, ő pedig a kiváló minőségű cabernet franc-jáért 100-120 Ft-ot szeretett volna kérni. Hosszú vita és bíráskodás után 85 Ft-ot engedélyeztek neki.

Ez már történelem, viszont Ede bácsi tevékenysége a mai napig megsüvegelendő. Kevés olyan magyar borász van, aki akkora tapasztalattal bírna a fajtával kapcsolatban, mint ő, ugyanis már 1965-ben részt vett az állami gazdaság 100 hektáros cabernet franc ültetvényének telepítésében. Természetesen, az újkori cabernet franc megszületésében is (ami 2014-től Villányi Franc márkanévként került be a köztudatba) oroszlánrészt vállalt. Sajnos, a Villányi Franc útja azért nem volt zökkenőmentes. A mai felgyorsult világunkban 14 év igen hosszú idő, a szállóigévé vált híres mondat után pedig ennyi telt el az új brand megszületéséig. Azt a tényt se tagadjuk, hogy eleinte a minőségük sem volt mindig kielégítő, idővel mégis elindult egy lassú fejlődés.

Nem olyan régen sikerült kóstolnom a TOP 12 Villányi Franc-t, aminek stílusirányzatait a sokszínű szóval tudnám jellemezni. Sajnos, itt-ott még a zöldpaprika is megjelent bennük, a sorból kettő kifinomultságával és eleganciájával mégis kiemelkedett. Nézzük hát őket!

Riczu, Villányi Franc 2019

Közepesen telt, harmonikus, erdei bogyós gyümölcsös, fűszeres illatok szállnak a pohárból, amik szeder, érett cigánymeggy, aszalt szilva, csoki, fekete borsos jegyekben jelennek meg az orromban. Picit frissítő savgerinccel indít, a fűszerek pedig szinte ugrálnak a nyelvemen. A teste nincs túltolva, inkább feszes irányba megy, mégis elegáns. A hordó csokis világa rétegződve rakódik gyümölcsös aromáira. Számban fekete bogyós gyümölcsök, csoki, fekete borsos ízek uralkodnak. Sok társához képest vékonyabb, viszont eleganciában sokkal többet mutat. A lecsengése is gyönyörű.  7 pont

Bock, Esszencia Villányi Franc 2020

Illatában vanília köntösbe ültetett, feketebogyós gyümölcsök uralják, ami mögött szofisztikáltan fekete szeder, áfonya, csoki, érett szilva, valamint hordós fűszerek fedezhetőek fel. Számban nagy, de nem túlzó test fogad, amiben a hordó és a gyümölcsös jegyek gyönyörű harmóniában vannak a csokis, fekete borsos aromákkal. A végét pedig egy nagy adag vanília kerekíti le. Szépen simuló kortyai hosszú lecsengéssel végződnek. A régi Bock borokhoz képest hordóban visszafogottabb, dekoratívabb megjelenésű. + 7 pont

Kunci

2024. máj. 21.

Az Egri borvidék kékfrankos királya

Szuromi Misivel még két éve, Villányban egy kékfrankos konferencián ismerkedtem meg. Számos nagynevű borász ült a teremben, de az ő testes, szilvás aromájú kékfrankosánál mindenki felszisszent. Azóta több alkalommal találkoztam az Egri borvidék déli részén, Andornaktályán gazdálkodó borásszal és úgy döntöttem, készítek vele egy interjút.

Már gyerekkorodban is borásznak készültél?

Nem annak, de a szőlő már gyerekkorom óta nagy szerepet tölt be az életemben. Előbb Egerben kereskedelmet tanultam, ezzel az érettségihez szakmát kaptam, majd a főiskolán vezetés továbbképzésből szereztem a diplomám. Szerencsére, hamar rájöttem, hogy nincs kereskedelmi vénám, adni szeretek és nem kapni, a hatalmas excel táblázatok mellett sem tudtam volna elképzelni az életem, így valami másra vágytam. 


Egyszer említetted, hogy voltál az USA-ban. Miért mentél ki?

Mindig nagyon szerettem utazni. Fiatalabb koromban Európát stoppal, vonattal jártam, majd a diplomám megszerzése után két nappal vettem egy repülőjegyet a tengeren túlra. Akkor még 2001-et írtunk, a mai helyzethez képest jóval nehezebb volt külföldön munkát kapni. A Work Experience Independenttel tudtam 8 hónapra kijutni az USA-ba. Egy olyan munkavállalási engedélyt kaptam, amivel a munkaerőpiacon saját magamnak kellett állást találnom. A szerencse mellém állt és Peter Brawn, a Four Seasons Hotellánc tulajdonosának golfpályáján lettem golf cart attendant. A bejövő autókat kellett leparkolnom, előkészíteni a golf kocsikat a játékra, a végén pedig megtisztítottam a golfütőket, közben olyan nagy cégek tulajdonosai jöttek hozzánk, mint a Walmart. Ha jól dolgoztunk, bőséges jattal honoráltak minket. Sajnos, ott ért a 9. 11., novemberben lejárt a vízumom, illegálisan meg nem akartam kinn maradni, mert akkor automatikusan halottá nyilvánítanak. Ezzel kiadtam volna a kezemből azt az ütőkártyát, hogy valaha is visszatérjek.

Hogyan fogtatok bele a komolyabb birtoképítésbe?

Akkor vágtunk komolyabban bele, amikor hazajöttem Amerikából. A családnak volt 2,5 hektár háztáji szőlője és egy 14 tulajdonrészre szabdalt présháza. Előbb itt tettünk rendet, majd földeket vásároltunk, szőlőtelepítésbe kezdtünk, én meg levelező tagozaton beiratkoztam Gödöllőre Agrármérnöknek. Ma mindössze 16 hektár területen gazdálkodunk, közben 14 éven át Andornaktályán a hegybírói szerepet láttam el.

A munkátok során milyen filozófiát követtek?

Az elmúlt években odáig jutottunk, hogy a tőkétől a pohárig mindent a család végez. Nincsenek külsősök, szóval a hibákért csak saját magunkat okolhatjuk. Ennél nagyobb garanciát nem tudunk vállalni a Szuromi névért. Mindössze négyen dolgozunk. A szőlőért apám az öcsémmel, a pincemunkálatokért, papírokért Adrival ketten felelünk.

Még a kezdetek kezdetén rájöttünk a technika fontosságára, így mindenből a legjobbat próbáltuk megvásárolni. Az előmetsző géptől kezdve a palackozóig szinte mindennel rendelkezünk. Mindig előre gondolkodunk és ilyen modern vívmányokkal próbáljuk kiváltani az egyre drágább, ritkább, élő munkaerőt. Idővel, aki ezt nem lépi meg, az előbb-utóbb bezárhatja a kaput. A kézi szüretnek sem vagyok a nagy híve. A gép praktikus, olcsó, gyors. Eddig rengeteg géppel illetve kézzel szüretelt bort kóstoltam, de különbséget még sosem tudtam köztük tenni. 
Eleinte szőlő, valamint lédig bor eladásával foglalkoztunk, viszont 2020-ban a COVID begyűrűzésével elmaradtak a nagy vásárlók, a munkám meg nyolc óráról hat órára hommeoffice-ba ment át. Több időm maradt az otthoni dolgaimra, egy grafikus barátom sugallatára pedig nyitni kezdtünk a palackos borok irányába, ami jót tett a cégnek! Ebben a műfajban az a régi nagy generáció adta a motivációt, akiknek nemes nedűi a mai napig aktívan élnek. Sajnos ez a filozófia valamiért kikopóban van. Amúgy, a mai napig több pilléren állunk. A szőlő és a nagy mennyiségű lédig eladás mellett nem feledkezünk meg azokról a szerényebb pénzű fogyasztókról, akik jó borokat szeretnének inni, de nem tudnak kiadni annyit érte. Itt, ugyanazt a bort adjuk, csak olcsóbban. Tegyük fel a kérdést, nálunk miért csak a palackos borok jelentik a minőséget? Olaszországban, Portugáliában hagyománya van a palack nélküli boroknak. Gondolj csak vendéglátóikban kapható, karafban kimért, jó ár-érték arányú, hibátlan minőségű ház borára.


Sokan a borvidék kékfrankos koronázatlan királyának tartanak. Honnan ered a kékfrankos iránti rajongásod?

A kékfrankos telitalálat. Imádom a feszességét, fűszeres aromáit, hosszú érlelhetőségét. A területeinken egy magasabb érettségi fokon tudjuk szüretelni, jó fahordózással egy merlot nagyságát is elérjük vele. Szívem szerint szinte minden vörösborba tennék, csak jót tesz a minőségnek. Ha cabernet franc-nal házasítjuk, akkor annál jobb bort nem is kívánnék magamnak. Mivel kevesen foglalkoznak vele magas szinten, ezért a bikavér mellett erre helyeztük a hangsúlyt. Olyan érzelemmel nyúlunk a fajtához, mint mikor a nagyi húslevest főz az unokájának, mert nálunk a zacskós levesek kora már lejárt! Igazi, maradandó élményt szeretnénk adni a fogyasztóknak.

Kunci

2024. máj. 10.

Közösségben az erő!

 

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben, az egy borvidéken gazdálkodó borászaink közös céljainak elérése érdekében előbb közös marketinget, majd közösségi borokat kezdtek el készíteni, hogy együttes erővel, nagyobb hatékonysággal tudjanak fellépni a borpiacon! A közösségi bor egy olyan bormárka, aminek készítési szabályait a borászok határozzák meg. Ennek során a termelők a borvidékre jellemző, borászatonként más-más, mégis hasonló stílusú, címkéjű borokkal próbálják felhívni magukra a figyelmet. Ilyen a Balatonnál a BalatonBor, Pannonhalmán a PH-Érték, Egerben az Egri Csillag, persze ezeken túl még számos próbálkozás történt az elmúlt években. 

Dávid Dániel a Cult in Glass megálmodója meglátta a közösségi borok erejében a fantáziát, ezért Szegeden a Hági Udvar és Étteremben megrendezte az első Social Wine Tastinget, ahol három közösségi bort a Hashtag Neszmély-t, valamint Villány két arcát, az Y generációnak szánt REDy-t és a méltán híres Villányi Franc-t hozta egy kalap alá. Ezzel a húzással a két könnyed tétel mögé beillesztette hazánk legrobusztusabb vörösborát, amely az est fénypontjának számított. 


Mint mindennek, így az egykoron királyok kedvencének tartott neszmélyi boroknak az eredetét is a történelem útvesztőiben kell keresni. Ugyan, a mai napig hatalmas potenciállal bírnak az ottani borok, napjainkban inkább a könnyedebb, üde, gyümölcsös ízvilágukért népszerűek. 2022 tavaszán erre a lóra felülve hat pincészet (Kisbaka, Bősze, Szivek, Petőcz, Hilltop, Kősziklás) megalkotta a Hashtag Neszmély közösségi borcsaládot! Itt egy olyan könnyed, friss, gyümölcsös házasítás született, amiben a semleges, félaromatikus fajták (királyleányka, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, chardonnay, szürkebarát) magukban hordozzák a borvidék értékeit. Elkészítésük során az alapfajták egyike sem haladhatja meg az 50%-ot, az illatosakat pedig  (Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, sárgamuskotály) 15%-ban maximalizálják. Ezekkel a borokkal főleg a kezdő borfogyasztók szívét szeretnék megszólítani. Úgy gondolom, a fiatalos megjelenésű palack címkéje magáért beszél, # logó meg egyből felhívja magára a figyelmet. 


Egykoron a Villányi borvidéken a leghíresebb borászaink ereiben jószerivel oportó folyt, mára viszont a nagy vörösek elterjedésével a népszerűsége a szakadék szélére sodródott, neve pedig portugieserre változott. Termelőink a megmentésére siettek és 2017-ben az Y generációra gondolva megalkották a REDy névre keresztelt könnyű, nyári, gyümölcsös közösségi cuvée-t, aminek a gerincét 51-66%-ban a portugieser adja. A továbbiakban még külön értéket képvisel a többi alkotóeleme is, mivel a kárpát-medencei fajtákra (blauburger, kékfrankos, zweigelt, kadarka) támaszkodnak, míg a nemzetköziket csak kis mértékben használhatják. Kizárólag csavarzárral palackozhatják és csak a vendéglátásban értékesíthetőek. Milyen egy jó REDy? Friss, fűszeres, piros bogyós gyümölcsös aromákkal teli izgalmas tétel. 

Nyugodtan kijelentjük, a Villányi Franc jelenleg maga a magyar vörös csodabor! A villányi cabernet franc modern kori története 2000-ig vezethető vissza, mikor Michael Broadbent Master of Wine kijelentette, hogy a cabernet franc a Villányi borvidéken új hazájára lelt. Sajnos, a borászok a hír értékére későn kapcsoltak, de 2014-ben létrehozták az új bormárkát a Villányi Franc-t, ami hazánk legkarakteresebb borbrandjévé lett. Jelentőségét nem csak itthon, hanem határainkon túl is kezdik elismerni, így a kóstoló végén a nagytestű, elegáns TOP 12 Villányi Franc sorozat maximálisan felrakta az i-re a pontot. 

2024. máj. 1.

30 éve a pályán!


Bátran kimondható, hogy az utóbbi tíz évben egy szép lassú fejlődés indult el a minőségi magyar borok palettáján.  Az alapborok korrektek, a kezdeti csúcsborok fölé pedig emeltek még egy szintet, amivel a dűlők felértékelődtek. Ez főleg annak a generációváltásnak köszönhető, akik világot láttak, tanultak a szülők, nagy elődök hibáiból és egy tudatosabb munkába fogtak. Számos borászatot ki lehetne emelni, a St. Andreát, Bockot, de ide tartozik a Vesztergombi Pince is, ahol néhány éve a stafétabotot Ferenc fia, Csaba vette át. A léc azért magasra volt téve, hiszen apját még a kezdetek kezdetén, 1993-ban Év Bortermelőjévé választották! Az ifjú tehetség azért hamar bizonyított. Amellett, hogy két alkalommal az Év Bortermelője választás döntőjébe jutott, új boraival (Kerékhegy Shiraz, St. László Bikavér, Bodzás Cabernet Sauvignon stb.) egy teljesen más dimenziót ütött meg. 
Az újdonságnak azért hátulütője is van! Míg mindenki a nagyokra figyel, addig a korábbi, sarokköveknek tartott tételek a háttérbe szorulnak. Most ennek apropójából felnyitottam a borászat portfóliójából egy olyan 2019-es ikonikus bort, amit 1994 óta ugyanabból a két fajtából, merolt-ból és cabernet franc-ból készítenek. Nézzük, milyen a 2019-es Turul. 

Orromban szilva, szeder, csokiba mártott konyakmeggy, borsos fűszerek, fahéj, gyógynövényes aromák jelennek meg. Kora ellenére a fa tanninjai picit még tapadnak, a hordó is egy csöppet sok, ettől még a bor gyümölcsös, kellemes savgerincű, jó balanszban van. A médium pluszos teste mögött szeder, szilva, csoki, érett meggy, fekete bors ízek sorakoznak fel. Ez az a tétel, amit bárhol, bárkinek meg lehet mutatni. Nincs túltolva, mégis tartalmas, gyümölcsös sőt, az ára miatt sem kell verdesni a földet. Erős 6 pont

Kunci