Egy balatoni cabernet sauvignont?

 

15-20 évvel ezelőtt a magyar borbarátok cabernet sauvignon-őrületben éltek. Még fiatal borkedvelőként én is hamar felültem erre a lóra. Ne feledjük, abban az időben a Villányi borvidék kapujában, Pécsen tanultam, ott meg a csapból is ez a fajta folyt. Azóta azért nagyot fordult a világ, a cabernet sauvignon valamelyest a háttérbe szorult, a borfogyasztás pedig hatalmasat változott. Idővel a borászaink rájöttek a gyengeségére, a rossz évjárat adta zöldpaprikás ízére (többen ezt jellegzetes ízvilágának tulajdonítják), amely délről északra haladva egyre intenzívebben jelentkezik. A klímaváltozás, a szőlőművelés fejlődése valamelyest javított ezen, de ez sem mindig pozitív irányba vitte a dolgokat. Gondoljunk csak a tavalyi, korai, rapid szüretre, ahol a csapadék hiánya és a forró nyár egyszerre túlérett, valamint zöld bogyókat is eredményezett.

Utólag okos az ember, ezért a témával kapcsolatban néhány reális felismerésre érdemes kitérni. Eleinte Villányban nemzetközi elismerést vártunk tőle, közben begyűrűzött Michael Broadbent cabernet franc-ról szóló híres kijelentése, amely megpecsételte a borvidék sorsát. Azt se feledjük, hogy a világ leggyakoribb szőlőfajtájáról beszélünk, és a hullámzó minőség mellett olyan versenytársakkal kellett volna megmérkőzni, mint Kalifornia, Chile, Ausztrália. Ebben a küzdelemben mind mennyiségben, mind marketingben pillanatok alatt elvéreztünk volna.

A magyar cabernet sauvignon jelentőségét azért nem szabad leírni. A hazai statisztikákba belebúvárkodva hamar rájövünk, hogy a 2027 hektár termőterületével az ország harmadik leggyakoribb kékszőlője, amit Tokaj kivételével (0,3 hektáron azért ott is) mindenhol termelnek. Gyakorta a bikavér egyik gerincét alkotja, ott van a főbb házasításokban, na meg biztos kezekben önállóan is megállja a helyét.

A napokban a Balaton déli partján, Balatonőszödön gazdálkodó Androsics Ferenc 2021-es cabernet sauvignonját bontottam fel. Azt kell mondanom, ez a bor egy olyan harmonikus iskolapélda, amit oktatási célra használnék. Különösen azoknak a kezdő borkedvelőknek ajánlanám, akik most ismerkednek a szakma elsajátításával. A borászatról itt tudhatsz meg többet! 

Elegáns illatában a gyümölcsös jegyek nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a hordó. Orromban szilva, szeder, áfonya aromák jelennek meg, amik vaníliás, fekete csokis köntösbe vannak csomagolva. A közepes testű borban a szépen beérett szeder, áfonya, szilva, érett meggy ízei a hordó csokis, vaníliás aromáival gyönyörűen párosulnak, a tanninjai pedig könnyedén csúsznak le a nyelvemen. Első benyomásra villányi stílus felé hajaz, a savgerince mégis egy hűvösebb karaktert kölcsönöz neki. Kérem, itt ötvözték az északot a déllel! Inkább újvilági vonalat követi, azért némi óvilági stílus is fellelhető benne. Nem túl testes, a hordó jól integrálódik a gyümölcsös ízébe, kedves savgerince pedig játékos könnyedséggel ruházza fel. Ne feledjük el, a Balatonboglári borvidéken vagyunk ahol ha a klíma nem is annyira melegebb, mint az északin, a löszös talaj viszont bársonyos karaktert biztosít és ez igen sokat nyom a latba. 6 pont

Kunci

Rapid interjú a Szegedi Borfesztiválon

A Szegedi Borfesztivál díjnyertes borai kóstolása közben ismerkedtem meg Androsics Ferenccel, (a 2022-es Sur Lie Chardonnay-ja a társadalmi zsűri szívét nyerte el) az Androsics Birtok borászával és a vele váltott néhány szó egyből egy rapid interjúra sarkallt, amit a rendezvény utolsó napján sikerült összehoznunk a balatonőszödi borásszal.

Úgy tudom,elég sokoldalúan gazdálkodtok! 

A családom már több generáció óta földdel foglalkozik. Édesapám állattenyésztőnek tanult, munkahelyén, a tsz-ben is ez volt a fő tevékenységi köre. A rendszerváltás után, a kárpótlási jegyekből földeket vásárolt, ezzel lerakva mai gazdaságunk alapjait. Jelenleg 500 hektáron főleg szemestakarmányokat, 7 hektáron török mogyorót, 13 hektáron diót termesztünk, amihez jön még a 63 hektáros szőlőbirtok, ráadásul tavaly 20 hektárt integráltunk hozzá.

Hogyan keveredtél a boriparba? 

A családom már az 1970-es években egy szakcsoportban szőlőt művelt, 3 éves koromban pedig saját ültetvényt létesített. Innen maradt fenn az első szőlővel kapcsolatos emlékem. Munka közben dédapám rám terített egy kabátot, amit a hátamon gombolt be, és ez azóta a család legendás történetei közé ivódott. Ennek idestova 42 éve. Az első kilenc évemben Gyugyon laktunk, onnan Balatonőszödre költöztünk. Az érettségit követően számítástechnikai, illetve mezőgazdasági vállalkozói tanulmányokat folytattam, a legnagyobb iskolát mégis az élet adta. 18 éves korom óta aktívan tevékenykedem a cégben. Édesapám a kombájn vezetésétől, a traktorszerelésen át, a logisztikáig rengeteg mindenre megtanított. 

Mindig érdekelt a modern technika, a fejlesztésekkel meg folyamatosan új vizekre tudtunk evezni. 2002-ben megismerkedtem egy egri borásszal, akinek az országban egyedüliként volt egy 360 lóerős, gumihevederes, váltóforgatós ekéjű traktorja. Merészet gondoltam és némi pályázati segítséggel nekem is sikerült vásárolnom egyet, amivel csodákat műveltünk.Az akkori normál technikával fél, maximum egy hektárt lehetett felszántani, ezzel szemben váltott műszakban, két emberrel, 25 hektárt nyomtunk le naponta. Rengeteg borászatba megfordultam vele. Többek közt mi csináltuk az „ördögszántotta” Ördögárok-dűlőt, de a Hill Top-nak Neszmélyen is több mint 300 hektár földet forgattunk meg. 2003-tól belefogtunk az építőiparba. Ebben, egy időben annyira sikeresek voltunk, hogy hazánk legnagyobb magyar dömperparkjával rendelkeztünk. Ennek a korszaknak sajnos vége szakadt, viszont rengeteg tapasztalatot szereztem egy sikeres vállalkozás működtetéséhez.Utána 7 évig élelmiszer logisztikával foglalkoztam, aminek a precizitásomat köszönhetem, jelenleg csak a borászatot vezetem.

Mi vitt a palackos borok irányába? 

Némi bort mindig készítettünk a családnak, de nem ez jelentette a fő foglalkozást. Édesapám idővel egymás után vásárolta fel a szőlőterületeket. Sajnos, az évek alatt a szőlőeladások árai teljesen befagytak, az egyik vevőnk pedig addig hitegetett minket a vásárlással, mígnem egy 8 hektáros területünk termése a darazsak és az ecetbaktériumok áldozatává vált. Már korábban is beszélgettünk egy nagyobb jövedelemmel kecsegtető borászat alapításáról, de ez végkép feltette az i-re a pontot. 

A szőlőművelésben, borkészítésben milyen utat követtek?

A szőlőművelésben nagy tapasztalatokkal rendelkezünk. Alapvetőn konvencionálisan műveljük, bizonyos permetszereket mégis korlátozunk, ami tudatosságra nevel minket. Két jelentősebb tábla kivételével szétszórva vannak az ültetvényeink, a szomszédoknál felbukkanó betegségek ellen meg védekeznünk kell. Idővel a bio művelés útjára szeretnénk lépni. A sokat szidott klímaváltozás viszont nem okoz nálunk akkora problémát. Amíg a többség kicsi lombfelülettel dolgozik, addig mi több levelet hagyunk rajta, ezzel a szüretet kitoljuk és érettebb gyümölcsöt, magasabb savakat kapunk. Na jó, lehet egy kör permetezéssel többe kerül, a végén mégis kifizetődőbb a dolog.

A pince modern technikáját, az egyik legjobb hazai szakember, Liptai Zsolt segítségével sikerült kiépítenünk. A borkészítésben még az út elején járunk, de évről évre tanulunk. Az első évjáratban megnéztük, mit tudunk egy érettebb termésből kihozni. A másodikban savra szüreteltünk, a harmadikban már különbséget tettünk fiatal és idősebb ültetvények között. Főként reduktívan érlelünk, bizonyos esetben azért hordót is használunk. Élesztővel erjesztünk, a finom seprűzést viszont erőteljesen alkalmazzuk. – Mellékesen mondom, Jakab Tamás a Pécsi Borozó cikkében a finom seprű bajnokának hívta Ferit.

Milyen szortimenttel dolgoztok? Melyik fajtában látsz erőt? 

Rengeteg fajtával rendelkezünk, amit idővel redukálnunk kell. Szortimentünkben megtalálható Irsai Olivér, királyleányka, olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, zenit. A vörös sarokban ott van még a pinot noir, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon. Készítünk pezsgőt pinot noir-ból, valamint vásárolt furmintból. Az olaszrizling kiemelt szerepet tölt be nálunk, igen kedvelem a királyleánykát, ami a seprűtől egy új, vastagabb arcát mutatja, de hatalmas potenciált látok a chradonnay-ban is. Az itteni löszös talajon, a Balaton jótékony hatásával megtoldva, sokkal gyümölcsösebb, krémesebb arcát mutatja, mint Etyeken vagy Egerben. Képzeld, a pinot noirból CO₂ macerálással beaujolais-t is csináltam. Az egyik alkalommal a franciák oda-vissza dicsérték.

Három évjáratunk ellenére számos hazai és nemzetközi sikert értünk el. Zenitünkkel Németországban aranyat szereztünk, tavaly a 2022-es olaszrizlingünket az Országház olaszrizlingjének választották, a 2021-es merlot-nk a legjobb Balatoni merlot címét érdemelte ki, itt Szegeden meg a 2022-es Sur Lie chradonnay-jának a társadalmi zsűri adott bizalmat. 

Most még minden fajtából készítünk bort. A piramis alját a bag in box fogja adni, ezt követik a mindennapok palackos borai, a termékpiramis tetejét pedig a prémium illetve limitált tételek képezik.

Merre sikerül értékesítened? Hogyan látod a marketing oldalt? 

A marketingre rengeteget fordítunk, külön kollégánk van rá. Ott vagyunk a Facebookon, Instagrammon, Tik-Tok-ot az unokahúgom készíti. Az elmúlt években számos videofelvételt, interjút adtam, szinte minden felkérésnek eleget teszek. Multikba csak mutatóban szállítunk, de a HORECA szektorban, főleg a Balaton környékén egyre erőteljesebben jelenünk meg. Ahogy a többség, úgy mi is ebben szeretnénk erősek lenni. Folyamatosan járjuk a fesztiválokat, visszük jó hírét a borainknak. Szerencsésnek érezzük magunkat, a pincénk tetejéről nyíló képeslapszerű kilátás miatt, amiért külön jönnek hozzánk látogatóba. Egyszerre láthatjuk a Badacsonyt, a Kab-hegyet és a Tihanyi Apátsági Templomot.

Mit gondolsz a Balatonboglári borvidék egységéről? 

Alapvetően a Balatonboglári borvidéken nagyon jó az összefogás. Amiben tudunk, segítünk egymásnak. Sokszor a fesztiválokra közös kisbusszal utazunk, együttesen kérjük az árajánlatokat, közös értékesítési felületeket próbálunk létrehozni. Remélem, ez idővel kiforrja magát és akkor sokkal többre leszünk képesek.