Egy szegedi narancsot?

Most, nem egy narancs, nem egy citrom, hanem egy igazi szegedi narancsbor kerül terítékre.  Korábban már számos alkalommal beszámoltam a város egyetlen borászatáról, az Ujvári Pincészetről, ahonnét évről évre újdonságokat kóstolhatunk. Ebben az írásomban a pincészet történetébe nem másznék bele viszont itt, vagy a 7 csepp borvidék című könyvemben többet is megtudhattok róla. Annyit azért mégis elmondanék, hogy 2016-ban egy fiatal borász, Pintér Tamás került a pince élére, aki néhány év alatt teljesen új köntösbe öltöztette a borászatot. 

Ő amúgy semmi mást nem csinál, egyszerűen csak olyan jó ivású, korrekt borokat készít, amiket jó kortyolgatni. A cserszegi fűszerese harmonikus, a rozéja gyümölcsös, a rajnai rizlingje kialakulóban sőt, neki köszönhető a város első pezsgője és narancsbora is. A város szót fokozottan kiemelem, hiszen a birtok teljes egésze a Szegedhez tartozó Kiskundorozsmán van, így ráírhatják a Szeged jelzőt.

A narancsbor azért nem új keletű dolog. Úgy 10 éve egy kisebb hazai forradalom indult el ebbe az irányba, mára azért csillapodtak a kedélyek. A borászok sokat reméltek tőle, a fogyasztói tábor inkább csak érdekességként tekintett rá. 2022-ben Tamás mégis lapot húzott a 19-re és bizakodott a sikerben. A szüret során 500 kg cserszegit szelektáltak ki, amit kézzel bogyóztak le. A szőlő 19 napot héjon erjedt, majd 5 hónapot finomseprőn. A veszélyes húzás oly sikerrel járt, hogy 2024-ben a Berliner Wine Trophy-n aranyéremmel jutalmazták. Ez azért is akkora hír, mivel a rendszerváltás óta a Csongrádi borvidéken ilyen szintű nemzetközi érmet még senki sem szerzett, sőt a 2021-es Aphrodite édes boruk is aranyat kapott, szóval egyből sikerült duplázniuk. Kell ennél nagyobb elismerés? Személy szerint úgy vagyok vele, a tramini mellett a cserszegi fűszeres az a fajta, ami a narancsbor készítésére született. Erősen fűszeres jellege, rózsaszínes bogyói mindazt megtestesítik, amit egy ilyen borkülönlegesség kíván. 

Citrusos illatában a karácsonyi fűszerek teljes sora jelenik meg.  Narancs, szegfűszeg, fahéj, érett alma, körte, birs, gyógynövényes elemekkel és sok-sok fűszerrel párosulnak. Számban az oxidáltságnak nyomát sem érzem, inkább egy tartalmas, jó savgerinccel bíró, lendületes bor fogad. Kerek, fűszeres kortyához hosszú lecsengés társul, izében pedig a narancs, körte, alma, birs aromák gyömbérrel egészülnek ki. Most a csúcson, tényleg nagyon szép formáját mutatja. -7  pont

Ilyen egy szegedi narancsbor!

Kunci

Mi is lehetne Szeged zászlósbora?

   A  Mi lett veled szegedi bor- című írásom után most egy szegedi bort mutatok be. Nincs nehéz dolgom, mivel a város már csak egy borászatot /Ujvári Pincészet/ mondhat magáénak. Választásom arra a 2019-es rajnai rizlingre jutott, ami az Egy Korty Csongrád borcsomag egyik tagját is alkotja.

   A fajta főleg az 50-es és 60-as évek nagy szocialista szőlőtelepítései során került a magyar síkságra. Az akkori kutatók jó fagytűrő képessége és acélos savgerince miatt döntöttek mellette, hiszen a hideg teleket követő forró nyarak perzselő homokjában a borok lelkét adó savak hamar elillannak. Nem is csoda, ha a Csongrádi borvidék déli részében gazdálkodó borászok a rajnai rizlinget tűzték ki zászlajukra. Úgy gondolom, egy kis marketinggel Szeged városa könnyedén borzászlajára tűzhetné a fajtát.

   Nézzük hát, mit is tud ez a reduktív, azaz acéltartályban készült szegedi bor!

   A pohár szájából citrus, körte, füge, dió és virágméz illatok áradnak, amire az idősebb rajnai rizlingekre jellemző petrolos felhő ereszkedik. A sűrű textúrájú bort érett ízek és jó közepes savak járják át. Citrus, dió, birs, körte gyümölcsös aromái, hosszú, enyhén kesernyés lecsengésben végződnek. 

   Egy érett, élvezhető rajnai rizlinget ismertem meg, amit az őszi és téli estéken igen jó kortyolgatni.

Mi lett veled szegedi bor?

   Nem olyan régen költöztem Szegedre és kíváncsi voltam a város bortörténelmi múltjára. Már a tavasszal elkezdtem feltérképezni a Csongrádi Borvidéket, így jutottam el a Kiskundorozsmán gazdálkodó Ujvári Pincészetbe, Ásotthalomra a Tóth Pincészetbe,  augusztusban pedig végigkóstoltam a Csongrádi Borfesztivál borait, de arról, hogy Szeged a borkultúra városa lenne, senki sem beszélt. A Csongrádi borvidék szívében fekvő megyeszékhelyen kutatni kell a helyi borok után, sőt az éttermek sem szívesen preferálják őket. Úgy gondolom ennél jóval többet érdemelne az itteni borászok munkája. Nem lenne jó, ha a helyben küszködő pincészetek, a forró homokba csöppenő verejtékhez hasonlóan eltűnnének az Alföld hatalmas ködfátyolában. 

Egy szegedi 2019-es rajnai rizling Újvári Pincészet

   Kutatásom során hamar érdekes információkra bukkantam Szeged boros múltjával kapcsolatosan. Meglepett, hogy már 800 évvel ezelőtt a város Szilléri, Ballogi-tó és Tarjány területeit szerémségi szőlővesszőkkel ültették be, míg a helyi kereskedők, Krakkó, Bukarest, Bécs, Trieszt felé indították útnak az onnan jövő borokat. A kereskedelem és a szállítás magával hozta a kádárszakma virágzását, nem beszélve a borkimérési lehetőségekről. Úgy gondolom az utóbbi inkább a helyi borokra összpontosult, hiszen a profit akkor is, mint ma is, mindenek fölött állt. 

Ujvári Pincészét Kiskundorozsma

   A törökök bejövetele, majd az azt követő viharos 18. század sem segített a helyi borkultúra felélénkítésében. Az újabb fellendülés a 19. század második felében az Amerikából behurcolt filoxéra válságnak köszönhette. Míg a kontinens borvidékei a kipusztulás határán álltak, addig a Magyar Alföld bortermelése virágzásnak indult. Mivel a filoxéra az Alföld homokjában nem tudott megtelepedni, ezért a Kiskunsági és a Csongrádi borvidékek területein nagy arányú szőlőtelepítésbe kezdtek. Ekkora már a szőlősorok jócskán elhagyták Szeged határait, de a területek többsége a városi gazdák kezében volt. Így ívelt fölfelé Ásotthalom, Pusztamérges, Mórahalom, Szatymaz borkultúrája.  A következő jó fél évszázad sem problémamentes, hiszen a Trianoni határok meghúzásával a fejlődés ismét megtorpant. A nehézségek ellenére a 30-as évek megint a virágzás évtizedének számított. A pusztamérgesi olaszrizling híre Ausztrián át Csehországon keresztül egészen Hollandiáig jutott, sőt a II. Világháborút bezáróan a államosításig követő néhány évben a helyi borok sikert-sikerre halmoztak. 1947-ban Kecskeméten az őszi szőlő és gyümölcskiállítás borversenyének első két helyén /egy kadarkával és egy nagyburgundival/ szegedi termelők végeztek, míg ugyanebben az évben Szegedi piros név alatt készült kadarka többszörösen is elnyerte a svájciak ízlését. 

Ujvári Pincészet szőlőültetvénye Kiskundorozsma

   Hosszú távon a szocialista tervgazdálkodás inkább hátrányt, mint előnyt jelentett a borvidék számára. Sajnos a rendszerváltást követő új hullám szelei nem érintették meg a Csongrádi borvidék déli részét, aminek hatására már csak két jelentősebb pincészet küszködik az árral. Ásotthalmon a Tóth Pincészet, míg a Szeged külterületéhez tartozó Kiskundorozsmán az Ujvári Pincészet. Az utóbbit tartjuk a város utolsó pincészetének. A borvidék mai magját alkotó Csongrád környékén gazdálkodó  Bokrosi borászatok egy fokkal jobb helyzetben vannak, de még ők is távol állnak attól, amit 21. századi borturizmusnak hívunk.

Szüret Ásotthalmon

   Gondoltátok volna, hogy a Csongrádi borvidék ásotthalmi régiójának a rajnai rizling a zászlósbora? Szeptember közepén Ásotthalomon a Tóth Pincészet cserszegi fűszeres szüretén vettem részt, ahol sokat megtudtam az ottani borkultúráról.

Szüret

   

   Egykoron a borvidék déli részén nagy élet folyt. Pusztamérgesen az olaszrizlinget, Mórahalmon a vörös, Ásotthalmon pedig a fehér fajtákat tartották nagy becsben. Sajnos, napjainkra a szőlőtőkék jelentősen megfogyatkoztak, a szőlőművelés is inkább a háztáji kiskertekre szorult vissza. Mondhatni egy jelentősebb borászat maradt fenn, ami nem más, mint az Egy Korty Csongrád oszlopos tagja a Tóth Tamás vezette Tóth Pincészet. 

   

   A három évtizedes múltra visszatekintő családi  vállalkozás stafétabotját az ifjú borász közel tíz éve vette át. Tamás tanulmányait Budapesten a Kertészeti Egyetemen szőlész-borászként végezte, amit több éves kutatói munka követett. Budapesten, Pécsen és Bécsben a must erjedését elősegítő fajélesztők kifejlesztésében vett részt. Nem bio borász, de próbál környezettudatosan gazdálkodni.

Generációk

   Már a szüret helyszínére tartottunk, mikor Tamás és apja az egykori szőlőkultúráról meséltek. Megtudtam, hogy a korábban a faluhoz tartozó 650 hektár szőlő már a múlté, sőt ezzel a mennyiséggel szinte az egész jelenlegi Csongrádi borvidéket le lehetne fedni.

A 35 hektáros birtokon zöldveltelinit, rajnai rizlinget, chardonnay-t, muscat ottonelt, cserszegi fűszerest termelnek. Fajtaválasztékukat a melegebb klíma miatt főleg a savhangsúlyosabb fajtákra koncentrálták. Itt van nagy szerepe a rajnai rizlingnek is.                                                                                              

  Sajnos a borvidék még fokozottabb problémákkal küzd mint hazai társai. Ritka a jó munkaerő, hiányzik a borászok közti összefogás, az értékesítésről nem is beszélve. A környékbeli vendéglátók sem kapkodnak a helyi borokért, ami már szinte vétek ebben a szektorban. Így tényleg igen nehéz lehet érvényesülni. Ennek hatására Tamás évi 5-6000 üveg bort palackoz. Nyugodtan mondjuk ki, ez még barátok közt sem túl sok. Termésének csak harmadából készül bor, a többit pedig szőlőként értékesíti.

   

   A változás szele azért ezt a borászatot sem kerüli el. A hagyományos kézi szüretet a gépi váltotta fel, ami nem olcsóbb, viszont gyorsabb, az ideális szüreti időpont pedig nem várathat magára. A sok negatívum, a nehézségek és a 2021-es év szeszélyes évjáratának ellenére a szőlő minősége jónak ígérkezik. A hosszú hűvös tavaszt forró száraz nyár követett, ami kevesebb mustot, viszont magasabb cukorfokot eredményez. Ha a vendéglátósok nem is kapkodnak boraiért, a környékbeli lakosok szép lassan kezdik felfedezni őket, amik nem csak jók, hanem izgalmasak és fajtajellegesek. 

ásotthalmi bor

   

   Muscat ottonel bora maga az elegancia. Citrus, bodza, virág és enyhén trópusi gyümölcsös jegyekkel bír. 

   A markánsabb savú rajnai rizlingje virágos, fiatalabb arcát mutatja, ami még időt kíván.

   Zöldveltelinije a meleg klíma és a homokos terroire ellenér is hozza a zöldfűszeres jelleget, amihez érettebb fehér húsú gyümölcsös jegyek párosulnak. 

   Chardonnay-ja egyszerűen lenyűgöző. Tartályban finom seprőn érlelve, némi chips hozzáadásával készült. Krémes, mézes, trópusi gyümölcsös, az újvilági stílust testesíti meg. 

   

   Boros címkéi is külön díjazást érdemelnének. Egyszerűek, szépek és képviselik a helyi értékeket. Palackjain a közeli Körös-éri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csodarét különleges virágait mutatja be, míg a zöldveltelinijére a környéken őshonos zöld küllő madár került.

   

   Végül köszönetet mondanék Tóth Tamásnak a vendéglátásért, a sok információért és a tartalmas napért.

Kunci 

   

Csongrád, bor, Körös-torok, napfény

   A Csongrádi borvidék hazánk bortérképén sokáig fehér folt volt számomra. A jég idén áprilisban tört meg, mikor a Szeged melletti Kiskundorozsmán látogatást tettem az Ujvári Pincészetben. Azóta egyre több mindent tudtam meg a borvidék életéről.

Körös-torok

   Sajnos a négy részre tagolódott /ásotthalmi, móraholmi, szegedi, csongrádi/ borvidéknek eddig nem sikerült bekapcsolódnia a hazai boros élet vérkeringésébe. Szőlőtőkéi folyamatosan fogynak, a helyi borkultúrát pedig egy lelkes maréknyi csapat próbálja életben tartani.

   

   Az utóbbi időben mégis megmozdult valami. Három pincészet, három fiatal borászának, három borával /Bodor Martin, Ujvári, Tóth/ Egy Korty Csongrád néven egy borcsomagban próbálják hirdetni a borvidék sokszínűségét. A kezdeményezést jónak tartom, persze ennél több kell a hírnévhez. Szélesebb összefogás, egy jó marketingstratégia, amihez egy frappáns szlogen se ártana. Hazánk legnapsütöttebb területéről lévén szó, nyugodtan használhatnák /A legnapfényesebb borvidék/ mottót.

Fröccs és szóda

   Pető Lilla meghívásának köszönhetően az augusztus 20-ai hétvégén a Csongrádi borfesztiválon exkluzív borkóstolón vehettünk részt, ahol elmerültünk a helyi bokrosi borok világában. Úgy gondolom a borvidék ezen részén van a legtöbb életképes pincészet, sőt a kékszőlők többsége is előnyt jelenthet számukra. A Körös-torok strand adta turizmusi lehetőségiekről se feledkezzünk meg. 

Csongrád városa is egyre többet tesz a helyi boros élet felvirágoztatásáért. A több napos borfesztivál gazdag kulturális programmal egészült ki. A dűlők közti félmaratontól kezdve, a gyerekeknek tartott bábszínházon át, az éjszakába nyúló koncertekig szinte mindegyik korosztály megtalálhatta a magának való szórakozási lehetőséget. Az ízletes borokról pedig a helyi és a vendég pincészetek gondoskodtak.

     Kóstolásunk során a borstílusok /klasszikus, natúr, bio, kézműves/ széles skálájába ízlelhettünk bele. Számos kellemes meglepetés ért minket.

   Mindenképpen említést igényel Bodor Martin Családi Borászata. Martint sokan a borvidék ifjú titánjaként emlegetik. Fehérborai közül a sajátos stílusban készített generosaját nem lehet szó nélkül hagyni. Egyszerre fűszeres, harmonikus, könnyed mégis tartalmas igazi nyári bor. Míg Martin a cabernet sauvignonban látja a jövőt, addig apja a kékfrankos erejében hisz. Mi is inkább az idősebb korosztály véleménye mellé húztuk be a strigulánkat.

Beszélgetés Gutpintér Tamással

   Az összesen 2 ha-on gazdálkodó Gutpintér Örömborászat finomra hangolt borait igazi élmény kóstolni. Mikro és makro tételeik egy teljesen más világba repítik a borvidéket. Már az érett fehér húsú gyümölcsös aromákat árasztó arany sárfehérje sem egyszerű tétel, de a 2016-os  kékfrankosának ízét még mindig a számban érzem. Amíg a tömény mégis  gyümölcsös, légies portugiesere Villányban is kuriózumnak számítana, addig a csipkebogyós jellegű kicsit fanyarabb kékfrankos rozéja északi stílust képvisel.

   Balog Árpád natúr borai már régóta mozgatták fantáziámat. A szüretelt szőlőt darálja, de nem préseli, majd 60-90 napig héjon erjeszt, amihez a továbbiakban semmiféle adalékanyagot nem használ. Főleg külföldön értékesít, így hazai piacon szinte fellelhetetlenek. Különösen kövidinkájára fókuszáltam, aminek oxidatív jellege sem tántorított el. Könnyedén beleilleszthetnénk egy spanyol  száraz sherry, vagy egy francia jura borsorba. Vörösei közül főleg a 2017-es zweigeltje tett rám mély benyomást. 

   Írásom végén, be kell vallanom, számos kincsre bukkantunk a csongrádi bokros borok között. Nem tagadom, boraik nem annyira kifinomultak, itt-ott még van tennivaló, de úgy gondolom jó úton haladnak. Természetesen a jövőben még sokat szeretnék velük foglalkozni. A kóstolóért köszönet Lillának és azoknak a borászoknak, akik vendégül láttak. 

Kunci

Balog Árpád natúr borai

Egy szegedi cserszegi fűszeres!

 

   Muskotály, cserszegi fűszeres, rajnai rizling, kadarka, cabernet sauvignon, napfény, halászlé, Körös-torok, szegedi paprika, Hídivásár. A szépen csengő szavak mögött egy háttérbe szorult borvidék áll, aminek hallatán a szegediek szíve megrezzen.

   Most arról a Csongrádi borvidékről kóstolok, ahonnét a könnyed gyümölcsös fajtáktól egészen a testes vörösekig szinte minden borstílust megízlelhetünk. Be kell vallanom, amíg Szegedre nem költöztem, addig nem találkoztam az innen származó borokkal. Ezen nem is kell meglepődni, hiszen hazánk bortérképén ez az egyetlen olyan fehér folt, amiről szinte semmit sem lehet hallani. Élve a lehetőséggel, a jövőben megpróbálom magam beleásni ebbe a borvidékbe.

   Míg a napfény városa Szeged több száz évre visszavezethető borkultúrával rendelkezik, addig a hozzá tartozó az egykoron szebb időket megélt Csongrádi borvidék szőlőtőkéi folyamatos fogyást mutatnak. A pincészetek gyakorta tőkehiánnyal rendelkeznek, s mára egy maréknyi csapat próbálja életben tartani az itteni borkultúrát. Sajnos a helyben készült borok nem jutnak el a fogyasztók széles táborába, pedig egykoron a pusztamérgesi olaszrizling, vagy a csongrádi kadarka jó hírnévnek örvendett. 

   Az ásotthalmi részen inkább a fehérek, míg a csongrádi régióban a vörösek kerülnek előtérbe. Tudtátok-e azt, hogy Szeged külterületén Kiskundorozsma határán gazdálkodik az az Ujvári Pincészet, aki oroszlánrészt vállal a csongrádi borok népszerűsítésében? Azért is különleges, mivel ez az egyetlen megmaradt szegedi borászat. Az egy tagban lévő 7 hektáros birtokon főleg fehér fajtákkal dolgoznak, de szortimentjükben a kékfrankosnak is helyet szorítanak. Meglepő módon fő fajtájuk a rajnai rizling, ami nem pont az Alföldre jellemző. 

   Én most mégsem a rajnait, hanem azt a 2020-as cserszegi fűszerest szeretném bemutatni, ami nagy nyári kedvencemmé vált. Karakteres fűszeres ízvilága magában is igen jó, de a nagy melegben fröccsként más bort el sem tudnék képzelni.

   Fűszerekben gazdag illata csonthéjjal, szőlővel, körtével, némi zöldes aromával egészül ki. Megízlelve a markáns savgerince köré vágott fű, szőlő, kesernyés körte, ízek párosulnak, amit nagy mennyiségű fűszer tesz izgalmassá. Picit kiforratlan, picit vad, mégis izgalmas bor.  /5 pont/