Bortúra a Könnyűvérek földjén

 

A tavasz utolsó napján vonatra ültem és ellátogattam a Velencei-hegységtől néhány kilométerre keletre fekvő Pázmánd Wine „Le is út,fel is út” rendezvényére. Sosem jártam még ott, így kíváncsian vártam, milyen kincseket, isteni nedűket rejt ez a parányi, reformkorát élő, terület. Aki még nem hallott a Pázmándi Szőlőhegyről, annak elárulom, hogy az Etyek–Budai borvidék egyik meszes, vulkanikus altalajú előretolt bástyája. 

Előbb Vörösmarty szülőfalujába Kápolnásnyékre utaztam, onnan pedig kisbuszok szállítottak a helyszínre, majd gyalogszerrel, pohárral a kézben, pincéről pincére fedeztem fel a „Könnyűvérek” földjét. A sok hűvös májusi nap után az időjárás is nagyon kegyes volt, végig kellemes napsütés kísérte a bortúrám.

A kis szőlőhegyen hat stációban, nyolc pincészet standja várt, amelyek külön-külön zenei programokkal, gasztronómiai kiállítókkal gazdagították az eseményt. A kényelemről, a hangulatról, a természethű vendéglátásról a borászok maximálisan gondoskodtak. A szőlősorok között padokon, raklapokon, szalmabálákon, zsákokon ülhettünk, nem beszélve a képeslapra illő kilátásról. Egy olyan szabadtéri családi programot szerveztek, ahol a szülők nyugodtan borozgathattak, a gyerekek meg a természet lágy ölén szabadon játszadozhattak. A borászatok között még lovaskocsikat is leinthettek a kicsik, nagyok örömére.

A hegyen mindenfelé terméstől pirosló cseresznyefák, lócákkal megtűzdelt öreg pincék és szépen megművelt szőlőskertek fogadtak. A helyi gazdák tényleg egy olyan idilli helyet hoztak létre, amire méltán büszkék lehetnek. Igaz, a régi szőlőterületek helyét egyre inkább a nyaralók veszik át, ettől még több új telepítéssel is találkozni, amelyek reményt adnak a jövő borkultúrájának. 

A poharamba került tételek folyamatosan pozitívan értek. Már az első boromnál, Nagy Gábor Családi Szőlőbirtokon egy olyan zseniális, citrusos, vajas, spárgás, zöldfűszeres, enyhén bodzás, szikár, mégis karakteres 2024-es sauvignon blanc-ba futottam, amitől hamar felszisszentem. Gábor Pázmánd szülötte és két évtizede foglalkozik szőlőműveléssel. 8 hektárjával a hegy legnagyobb gazdájának számít, ráadásul hegybírói szerepet is betölti. 

A Czakó Birtokon a 2024-es, fehér húsú gyümölcsökben gazdag, enyhén maradékcukros zenitjének kereksége ismét egy telitalálatnak bizonyult. A fajta nem egy ízbomba, ebben a borban mégis szinte minden erényét felvonultatták. 

Az ApróKertek Pincészet csókaszőlő és kadarka házasításából készült Budai Vörösük már régóta a bakancslistámon szerepelt. Kevesen tudják, de ez az összetételű és nevű házasítás a filoxéra előtt a környék legfontosabb boros exportcikkének számított. Schubert Ádám, valamint Veliczky Zoltán élesztette újjá a nagy múltú a brendet. Ugyancsak itt ízleltem meg életem első Könnyűvérét is, melynek neve Veliczky Zoltánhoz köthető. A Bikavér könnyed vörös szinonimájaként dobta be a köztudatba. Elmondások szerint a kis közösség eleinte furcsállotta, majd hamar zöld utat adott neki. Ez egy olyan reduktív, 60–80%-ban kékfrankosból készült cuvée, amit a szüret utáni tavasszal kell piacra dobni. Az ő Könnyűvérük a kékfrankos mellett 20%-ban nérót tartalmaz. Eleinte nem tudtam hova tenni ezt a párosítást, félve emeltem a számhoz, meglepetésemre, a néró parfüm helyett kellemes, fűszeres, gyümölcsös aromát kölcsönözött neki. 

Hazánk talán legviccesebb nevű borászatánál, az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúránál a csókaszőlőre esett a választásom, ami tényleg hozza a kötelezőket. A kadarkánál nehezebb, a kékfrankosnál könnyebb, tanninjai, fűszerei is a kettő között mozogtak. Ízében a piros bogyós gyümölcsös cseresznye, meggy, ribizli aromák uralkodtak. 

A nap végén a Boroslány Bortékába tértem be. Előbb egy szikár, barrique hordóban érlelt, erőteljes savgerinccel bíró, zöld almás, enyhén zöldfűszeres, fehér gyümölcsös, füstös 2023-as Megnyugvás chardonnay-ját ízleltem meg, kilépőként pedig ugyanitt egy, harmonikus Könnyűvérrel zártam a túrám. 

Hazafelé tudtam meg, hogy a tavalyi 700 borbarát ebben az évben 2000-re gyarapodott, tömegről még így sem kell beszámolnom. 

Kedves pázmándi borászok, köszönet a színvonalas rendezvényért!

Kunci