Bor Bosznia-Hercegovinából? Igen, létezik!

 

Nyaralásunkból hazafele autónkkal meghódítottuk a horvát nép 21. századi büszkeségét, a  Bosznia-Hercegovinát kikerülő Peljesac-hídat, majd a Neretva-völgyében északra tartva átvágtunk a többségében muszlim lakossággal bíró államon. Két éve már megtettük ezt az utat és a Mostar környéki szőlősorok jól belevésődtek az emlékezetembe.

Helyi bor, kiálthatnám! Kiáltani nem kell, hiszen létezik. Még anno Mostar egyik éttermében, mielőtt még életem legjobb csevapcsicsáját szolgálták fel, a kihelyezett bortartóban lévő bosznia-hercegovinai borokat forgattam. Szívem szerint rendeltem volna egy pohár helyi vranacot. Sajnos a vezetés utolsó szakasza rám várt, a kóstoló meg elúszott. Az álmok mégis valóra válhatnak, ami idén megtörtént. Az egyik benzinkúton ismét helyi borokkal kezdtem szemezni. Addig-addig vacilláltam, míg párom nyomatékosan kijelentette. 

- Vedd már meg, majd induljunk! 

Már csak az volt a kérdés, zilavka vagy vranac legyen. Mivel az előbbit csak hallásból ismertem, vranac-ból meg jó néhányat megízleltem az utam során, az utóbbira tettem le voksom.

Borom amúgy az ország DK-i csücskében, Trebinje-ben , a VukojE (Vuk jelentése farkas) Pincészetben készült. Ez Bosznia-Hercegovina többségében szerb lakosú részéhez tartozik, amit Republika Srpska-nak hívnak. A palack hátoldalán ezt erőteljesen ki is hangúlzozzák. Republika Srpska Bosnia Hercegovina.

Igaz, a terület szőlőtermesztése a középkorra vezethető vissza, a muszlim hódítások sajnos  megakadályozták a borkultúra folyamatos fejlődését. A modern szőlőművelés kezdete a 19. század végén a Habsburgokhoz köthető, akik az ottani őshonos fajtára a zilavka-ra kutatóintézetet létesítettek. Mint korábban, úgy ma is, két fő fajta a mérvadó. Az őshonos zilavka, valamint a sokat emlegetett vranac. Utóbbi a Habsburgoknak köszönhetően eresztett gyökeret, a Zasad polje-ban. A terület hegyek között bújik meg, viszont 30 km-re fekszik Dubrovniktól, a tenger meg erősen meghatározza a klímáját. A mészkő alapzaton kontinentális, hegyvidéki hatások keverednek meleg, mediterrán légtömegekkel. Kell ennél több?

A VukojE Podrumit pincészetet 1982-ben alapították, és az ország legjobb borászatai közt tartják számon, sőt 2015-ben év pincészetének is választották. Számos érdeme mellé az egykori császári dűlők rekonstruálása is hozzá köthetőek.

VukojE Podrumi Vranac 2017

Mély, mégis intenzív illatokkal indít, amihez egy erőteljes sav és hordóhasználat párosul. Aszalt meggy, szeder, szilva némi kakaóval, csokival egészül ki. Keleti fűszerek tömkelegei, főleg bors és ánizs ömlenek belőle, amire némi édeskés vanília telepszik.  Számban, vibráló savai, tanninjai, egyből összekapják a nyelvem, majd beüt egy fűszerektől robbanó, gyümölcsös ízvilág, amiben az érett meggy, szeder, gránátalma, rózsabors aromák fiatalos, mégis szikár, erőteljes lendületet adnak. A hordó közepesen telepszik a borra, amit meg is kíván. Sajnos a savai picit elviszik, viszont nagyon hosszú lecsengést adnak neki. 6+ pont. Roppantul izgalmas bor.

Kunci