Debrecen szőlőskertje. Trianon előtt így hívták Bihardiószeg szőlősorait,
ahol oly jól működött a borágazat, hogy 1870-ben Gróf Zichy Ferenc
kezdeményezésére ott alapították az ország első állami vincellériskoláját. A szélrózsa
minden irányába exportálták a helyi borokat, jobb évjáratokban még a botritis
is megjelent, így kortyolgathatott a kínai császár bihardiószegi aszút, aminek
a fő alapanyaga valószínűleg a bakator lehetett. Idővel a fajta a nehéz művelése,
valamint a román állam - gyorsan, nagy mennyiséget - filozófiája miatt szép
lassan eltűnt a helyi domboldalakról. Egy helyi összefogás keretében Heit
Lóránd vezetésével, 2013-ban újra gyökeret eresztettek a bakator tőkék.
Egyre többen ismerik fel az ottani dűlőkben rejlő értékeket, majd modern felfogásban borkészítésbe kezdenek. Ezek közé tartozik a 2,5 hektáron gazdálkodó Piheni Panni a Yanka Pincészet alapítója is. Panni eredeti foglalkozása építész, viszont régi illetve új szakmáját tekintve egyszerre próbálja a múltat és a jelent ötvözni, miközben a bio-natúr borászok társaságát erősíti. Kis területén, viszonylag nagy szortimenttel dolgozik, amiben királyleánykán, bakatoron, kadarkán át, a fekete leánykáig számos érdekesség megtalálható. Most a legkedvesebb kutyájáról, Frankóról elnevezett 2021-es cabernet franc-ja került megbontásra.
Közepesen intenzív illatok szálnak a pohárból. Nem uralkodik rajta a hordó,
inkább a gyümölcsök kerülnek előtérbe. Szilva, szeder, áfonya, itt-ott még
fekete ribizli is előbújik. Szájpadlásomat a tanninok kellemesen cirógatják.
Eleinte a savak a nyelvemet intenzíven érik, majd néhány korttyal később
elegyednek a fekete bogyós, juice-os testben. Ez a bor inkább a gyümölcsös
ízekről, mintsem a karakteres hordóról szól, amiben keresni kell a cabernet
franc jegyeket. A magasabb alkoholja erőteljesen fűti a torkom. Lecsengését sem mondanám rövidnek, a végén pedig némi keserű ízéhez
sok-sok apró fűszer, étcsoki, kakópor, és fekete bors társul. 6 pont