Már régóta
nagy álmom volt, hogy eljussak Sant Sadurni d’Anoia-ba a buborékos világ
egyik központjába. Mivel 30 km-re található Barcelonától, így a kirándulásunk
során, semmiféleképpen sem szerettük volna kihagyni ezt az alkalmat. A 12000 fős
települést a Cava-k Mekkájának is hívhatnánk, hiszen a városban szinte mindenki
közvetve, vagy közvetlenül érintett benne. 85 pezsgőpincészetben érlelik ezt a
nemes italt. Ezt az információt már Németh Ágitól tudom, (magyar Decanter,
később a Vince főszerkesztője) aki már évek óta ott él sőt, még egy riportot is
készíthettem vele, ezért a következő írásaimat se hagyjátok ki. :)
Barcelonából
kereken egy óra alatt értünk vasparipával Sant Sadurni d’Anoia-ba, majd a
vasútállomással szemben egyből a Freixenet Pincészet impozáns épülete fogadott minket. Mi
nem oda, hanem a városon túl fekvő Agusti Torello Mata-hoz tartottunk. Mivel
busz nem volt, így maradt a két lábunk. A várost elhagyva szépen megművelt, öreg
gyalogtőkés szőlősorok mellett haladtunk. Még csak januárt írtunk, meglepetésünkre itt-ott már zöld levélhajtással is találkoztunk.
Mielőtt
a pincészeti látogatásunkról írnék, néhány mondatot említenék a világ harmadik
legfontosabb buborékos italáról a Cava-ról, amiből évente 250 millió palackkal
készítenek.
A
sztorim 1551-ben indítom, ugyanis ekkor alapították a Codorniu
borászatot. A következő mérföldkő 1659-ben Anna Codorniu és Miquel Raventós
házassága, ezzel a lépéssel két nagy borászati hagyományokkal
rendelkező család több száz évre egyesült. Kétszáz évvel később, az 1860-as
években Josep Raventós Franciaországban szerzett gyakorlatot. Ekkor ismerkedett
meg a pezsgőkészítéssel, majd hazatérve merészet gondolt és 1872-ben macabeu,
xarel-lo, parellada fajtákból elkészítette az első pezsgőjét. Ugyan, nem ez
volt Spanyolország első buborékos itala, a Cava nevet is csak 1959-től
használják, viszont az 1872-es dátumot a spanyol buborékos kultúra
sarokkövének tekinthetjük.
Az út hosszú és nehéz volt. Az 1972-ben létrehozták
D.O. Cava erdetvédelmet, majd 1986-ban az EU elődjébe, az EGK-ba belépve
lehatárolták azokat a területeket ahol Cava készülhet. Ezzel nem csak Penedès-ben,
hanem az ország négy régiójának (Comtats de Barcelona, Levante,
Ebro-völgye, Vinedos de Almendralejo) 159 településén, Méthode Traditionelle,
vagyis palackos érleléssel állítják elő a termelők ezt a buborékos italalt. Még
ugyanebben az évben a két nagy több száz éves családi egyesülés felbomlott, így
született meg a Codorniu kapujával szemben a Raventós i Blanc Pezsgőpincészete.
Az ottlétünk során a Raventos i Blanc-t valamint a Codorniu-t is szívesen meglátogattuk volna. Mint kiderült, a Raventos i
Blanc-ba egyszerű halandók nem nagyon jutnak be, aznap pedig a Codorniu-ban meg
nem volt angol csoportvezetés. Mi mégis megpróbálkoztunk vele. A kapuja
tárva-nyitva volt, kóstolótermébe belépve, szinte a lépteimtől kongott a
hatalmas terem. Emberek után nyomozva egyik helyiségből a másikba jutva
jószerivel, már csak a földalatti érlelő pince labirintusába nem toppantam be.
Különös
tény, hogy szerte az országban érlelődnek a Cava-k, a 90-95%-a mégis Penedès pincéiből kerül ki. Ezen belül a Freixenet 136 millió (ezzel a világ legnagyobb
pezsgőpincészete), valamint a Codorniu 50 millió palackjaikkal toronymagasan uralják
a piacot. Ahogy máshol, úgy ott is voltak a tömegtermelésnek ellenzői, így 2014-ben néhányan kiléptek a D.O. Cava-ból és megalapították a magasabb minőséget
jelentő Clàssic Penedès-t. Egyeseknek még ez sem
volt elég, így 2017-ben szintet emelve megszületett a Corpinnat, ami egy
lehatárolt termőhely legmagasabb kategóriáját jelenti a Penedès-en belül.
A
23000 hektáros borvidék termésének nagy részéből Cava készül, néhányan azért
csendes borok előállításával is foglalkoznak. Az előtérben fekvő Montserrat-hegység
megvédi a szőlőket a Pireneusokból jövő hideg légáramlatoktól, a termőterületek 200-800 méter magasságig húzódnak, amik a tenger felől jövő forró tengeri
légáramlatokat hűsíti. Az évtizedek során a három fő fajtái (xarel-lo, parellada és macabeo) főleg chardonnay, trepan, garnacha, pinot noir ültetvényekkel
egészültek ki. Az utóbbi kettőből rozé is készülhet. Amúgy xarel-lo a savakat,
a macabeo a robusztus testet adja. Sajnos mára a parellada sokat veszített az
értékéből, ami alapvetően a fineszért felelt.
