A Pannonhalmi borvidéken már 1862-ben hirdették a rajnai rizling jelentőségét. Az évtizedek teltek-múltak, a borvidék életét pedig egy hullámvasút pályájához lehetne hasonlítani, mígnem a harmadik évezred hajnalán, mint annyiszor a történelemben, ismét az Apátságnak köszönhetően éledt újjá csipkerózsika álmából. Akkoriban a kényszer szülte gyümölcsös, fűszeres, Tricollis cuvée szinte robbantotta a hazai borkultúra kedvelőit. Azóta a borászat Liptai Zsolt vezetésével egy tudatos brand építésbe kezdett, aminek egyik pillérjét a rajnai rizling adja. Idővel, ez az irány az egész borvidékre kihatással lett és a termelők jó része a német csodafajtát tekinti a legfőbb húzóerőnek.
Ennél a pontnál azért álljunk meg néhány gondolat erejéig, majd elevenítsük fel a régmúlt híres mondását, vagyis a pannonhalmi bor egyszerre illatos, zamatos és gyümölcsös, aminek hármasa magában hordozza a házasítás jelentőségét. Ezt a tényt sem szabad a szőnyeg alá söpörni sőt, e trióra támaszkodva, viszont rajnai rizling gerincre helyezve indították útnak a PH-Érték közösségi cuvée borukat.
Megbontás után enyhén fülledt és lusta, viszont másnapra megrázta magát. Az itt-ott még zöldes reflexekkel bíró, szalmasárga szín mögött lendületes, citrus, lime, egres, szőlő, kesernyés körte illatok törnek elő. A petrol még nem ütötte fel a fejét, de már nincsen messze tőle. Élénkítő, hosszú, szikár savgerinc uralja, ami köré citrus, lime, ananász, körte, valamint csonthéjas aromák vonulnak fel. Mindehhez a végén, spárgás, vajas ízek társulnak. Hosszú lecsengésű. Kíváncsi lennék, hogy 2-3 év múlva a savak, amik picit még intenzívek, merre fejlődnek benne. 6 pont