A szegények aszúja

A téli hidegben felbontottam egy palack 2016-os Pajzos tokaji fordítást. Erről a borkülönlegességről 1826-ban, „másodaszú” elnevezéssel írtak először. Készítése annyiban különbözik az aszúétól, hogy a korábban már beáztatott aszútésztát újra áztatják. Ilyenkor a bogyók még jelentős cukortartalommal bírnak, ezért egy kellemes, alacsonyabb cukortartalmú, magasabb csersavú, egyedi ízvilágú édes bort kapunk. 

Szerencsére a tokaji borreform a máslással együtt meghagyta nekünk ezt a két ritkaságot. Örömünk azonban nem lehet felhőtlen, mivel macerás előállítása és az ismeretlensége miatt egyre kevesebben készítik. Néhányan azért ápolják a hagyományokat, akik közé a Pajzos Tokaj is beletartozik. 

A Pajzos Tokaj története jó négy évtizedes gyökerekkel bír. Minden Franciaországban, a Bordeaux-i borvidéken lévő Château Clinet borászattal indult. Jean-Michel Arcaute a borász családba beházasodva teljesen megreformálta felesége családi pincészetének borkészítését. Újításaival Pomerol egyik vezető birtokává vált. Egyesek zseninek, mások őrültnek tartották. A birtok 1991-ben a GAN biztosító tulajdonába került, az irányítást viszont meghagyták a nagy tehetségű borásznak. Még ugyanabban az évben Jean-Michel Arcaute tanácsára a biztosító a Tokaji borvidéken megvásárolta a 110 hektáros Megyer-dűlőt, amit 1992-ben Megyer Zrt.-ként jegyeztek be.

Közben Jean-Michel Arcaute a kapcsolatai révén létrehozta a CFGVT (Compagnie Financière des Vins de Tokaj) befektetői kört. 1992-ben az üzleti társaság kezébe került a Pajzos-dűlő és létrehozta a Pajzos Tokaj márkanevet. A két borászat éveken át két külön cégként, egy menedzsment alatt működött. A fordulópont 1998-ban Jean-Louis Laborde megjelenésével következett be. Előbb Pomerolban megvásárolta a Château Clinet-t, 1999-ben a Megyer Zrt.-t, majd a Pajzos Zrt.-t is. Így alapította meg a Tokaji borvidéken, két dűlőből álló Pajzos Tokajt.

A két dűlő, két különböző profillal bír. Amíg az andezittufás, nyiroktalajú Pajzosban főként az édes borok dominálnak, addig a riolittufás, barna erdőtalajú Megyerben inkább a száraz borok kapnak nagyobb szerepet.

A narancsos színbe boruló fordítása illatvilága a karácsonyi hangulatot hozza el. Orromban kandírozott narancs, virágméz, aszalt sárgabarack, mézeskalács, datolya, mazsola és fahéj aromái sorakoznak. Számban a sav–cukor arány a savak felé billenti a mérleget. Nyelvemen a szikár savgerinc köré mézbe áztatott narancshéj, fekete tea, sárgabarack és füge aromái rendeződnek. Lecsengésében az ásványos karakter mellett némi keleti fűszeres életérzés is megjelenik. 6 pont