2017. aug. 21.

Mád után Tállya? II.

Pár napja mutattam be a Tállya 2015-ös Hárslevűjét, most pedig a 2014-es Furmintjukat került felbontásra. Kíváncsian vártam, hogy milyen extrákat tud nyújtani az itteni termőtalaj a szőlő számára. Ahogy már korábban írtam, őseink a legjobb területek közé sorolták a helyi dűlőket. Emiatt a bor előre megmozgatta fantáziámat, hiszen egy igen terroire érzékeny fajtával állunk szemben.

Tállya újkori fellendülésében nagy a szerepe Alkonyi Lászlónakő, aki tiszta szívvel hitt a hely természeti erejében. Ő alapította meg a Kaláka Pincészetet, így egyre többen vethették meg lábukat e területen. Még mindig hosszú út áll előttük, de az utóbbi 5-6 évben óriásit fejlődött a település bortermelése. Kemény szorgos munkájuknak köszönhetően a fogyasztók is kezdik felfedezni az itteni különleges borokat.  Én is sok sikert kívánok azoknak, akik ezen nagyszerű területek mellett tettek hitet.


Tállya Furmint 2014

Intenzív zöldfűszeres illata mögött szépen húzódnak a Furmintos jegyek. Érett alma, körte gyümölcsös aromái narancsos pirítós, tökmagos reflexeket árasztanak. Tovább szellőztetve dió és birs is kikacsingat belőle. Nagy testű oszlopos savgerincű bor zöldfűszereiben legaktívabban kakukkfű és csalán van jelen . Ehhez párosulnak a körte-dió-birs gyümölcsös ízek. Az évjárat adta erősebb savai szépen körbeölelik, átjárják. Hosszú kesernyés íze minerális végben zárul. Olyan életút elején jár, ami még meglepetéseket fog okozni a következő években.

17 pont