Grgich borászatot elhagyva szép lassan Orebic felé kezdtünk visszacsorogni. Előbb Pijavičino falucskájában a Skaramuca Pincészet borbárjában álltunk meg. A borászat története 1992-re nyúlik vissza, ami mára egy sikertörténetté vált. A rapidnak mondható kóstoló során számos értékes információ birtokába jutottunk. Megtudtuk, hogy a 90 hektáros Dingac dűlőben 22 hektárjukkal a legnagyobb családi résszel rendelkeznek, sőt a boros palackok címkéire ráírt Plavac név eredetére is fény derült. A félsziget belsejében lévő szőlők többsége is plavac mali, minőségük mégis eltörpül a tenger fölé meredő szőlősoroktól, így az onnan származó alapanyagból készült italt egyszerűen csak Plavacnak hívják. Ezt a termelők a mindennapok kártyázós italának szánják. Itt két Dingac-ot kértünk a poharunkba.
Skaramuca borbár |
Skaramuca 2018 Elegance Dingac
Picit könnyedebb elegánsabb ízvilággal bír. Amúgy minden
a helyén van, a hordó sem túlzó. Az enyhén aszalt szilva, szeder, meggy jegyei
mellett, a hordó csokis, borsos fűszereihez némi vanília is társul. 5+
pont
Skaramuca 2017 Dingac Reserve
Jó potenciállal bíró tartalmas bor. Úgy tömény, hogy még élvezhető is. Igaz, hordózása picit erősebb, amiben a csoki és a borsos fűszerek előre törnek, vaníliából sincsen hiány, a barrique mégsem ül a szeder, fekete ribizli, érett szilva ízein. Egyenletes savgerince jó néhány év érlelést biztosít még a bornak. 6+ pont
A 15 perces látogatást követően autóba
pattantunk és ismét Potomje-ba, a Vinarija Dingac-ba tartottunk. A szamár
címkés pincészet borai már nem voltak ismeretlenek, sőt életem talán legszebb
tételét a „2012-es Dingac Selection-t” is tőlük kóstoltam. Az 1902 óta fennálló
borászatot sokan a Dingac-dűlő jelképének tartják. Azt se feledjük, az egykori
Jugoszláviát egy hatalmas állami gazdaságként élte át. Amúgy a borászat egy
modern szövetkezetté alakult át, aminek 330 tagja van és összesen 293 hektár
szőlővel bírnak. Ennek ellenére a múlt árnyai sajnos meglátszanak. Hatalmas,
ósdi tartályai, rozsdás kerítése, egy enyhén feltuningolt szoci TSZ érzetét
adta. Nem értem egy ilyen múltú cég miért nem ad a marketingre és a külcsínre.
Vinarija Dingac 2018 Postup
Orebic falucskája előtt fekvő Postup-dűlő a Dingac után
1967-ben Horvátországban másodikként kapott eredetvédelmet. Ugyan a terület a
tenger felé néz, borai nagysága mégsem közelítik meg a nagy testvér robusztus
karakterét, ettől még hatalmas erő lakozik benne. Azt azért tudni kell, a
pincészet termelői az 50 hektáros területből 28,6 hektárt magukénak tudhatnak,
míg a Dingac-ból is közel a felét.
Jó közepes test és fűszeres karakter fogad, amihez szilva, szeder, csoki, aszalt meggy aromák párosulnak. Lecsengése szép hosszú, mégis, a Dingac-hoz képest van benne egy szerethető bársonyos vonulat. 6 pont
Vinarija Dingac 2018 Dingac
Az előzőhöz képest a hordóhasználat, valamint a fűszeres,
aszalt gyümölcsös jegyek egy erőteljesebb szintre kapcsoltak. A nagy test
mögött dohány, szeder, csoki, némi feketeszeder bújik meg. Hosszú lecsengésű.
6+ pont
Vinarija Dingac 2015 Reserva
Azt hiszem ez az a tétel, amibe az ember visszatenné a
dugót és hagyná érlelni. Igaz a 2012-es évjárat minőségét nem éri el, mégis már
az első korty után érezni benne az erőt. Egyszerre friss, mégis tömény. Csoki,
szeder, dohány, vanília, szilva, aszalt meggy, sok-sok fűszerrel. A fajtára
jellemző kesernyés íz ebből sem hiányzik, szóval nem a mindennapok bora került
poharamba. Erős 7 pont
Kunci