Most az említett évjáratból egy Egri Bikavér jött szembe velem. Nem tagadom,
az egriek szépen rétegelt zászlóshajója mindig megmozgatta az
agytekervényeimet. Szerencsére, a szakemberek többsége már elismeri a kékfrankos
alapon készült, főleg a bordeaux-i fajtákkal megtámogatott házasításban rejlő
erőt. Még decemberben egy nemzetközi sorba becsempészet 2019-es Merengőt
kóstoltam. Azt kell mondanom, derekasan megállta a helyét.
Poharamba jelenleg nem egy St. Andreát tartok, hanem a borvidék nyugati felén, Verpeléten gazdálkodó Petrény Pincészet 2015-ös Big Band Superior bikáját. Anno, még 2013-ban az Egri Borkert egyik rendezvényén a 2009-es elődjét az est kedvencének választottam. Nézzük, mit mutat magából a 28 hónapot, 225 valamint, 500 literes hordókban érlelt, Padok dűlőből szüretelt, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, syrah házasítása.
A színét még tartja, itt-ott azért minimális árnyalatváltozás megfigyelhető. Szellőztetést követően egy komplex illat kavalkád fogad. Érett szilva, szeder, kávé, bőr, dohány, fekete bors, vanília, avaros-földes jegyekkel átitatva. Számban már más a helyzet. Nem mondom vastag bornak, ebből a szempontból többet vártam, viszont a savai sok bikavérhez mérten szépen integrálódtak juice-os testébe. A hordó csokis-kávés ízvilága mögött, néha már a tercier érettséget mutató fekete bogyós gyümölcsös aromák veszik át az uralmat. Egy olyan harmonikus, egyensúlyban lévő tétel, amit jó inni és az öregedésből annyit látok, mint mikor egy harmincnak kinéző negyven éves hölgyön megjelennek az első ősz hajszálak. 5 pont