Az Egri borvidék kékfrankos királya

Szuromi Misivel még két éve, Villányban egy kékfrankos konferencián ismerkedtem meg. Számos nagynevű borász ült a teremben, de az ő testes, szilvás aromájú kékfrankosánál mindenki felszisszent. Azóta több alkalommal találkoztam az Egri borvidék déli részén, Andornaktályán gazdálkodó borásszal és úgy döntöttem, készítek vele egy interjút.

Már gyerekkorodban is borásznak készültél?

Nem annak, de a szőlő már gyerekkorom óta nagy szerepet tölt be az életemben. Előbb Egerben kereskedelmet tanultam, ezzel az érettségihez szakmát kaptam, majd a főiskolán vezetés továbbképzésből szereztem a diplomám. Szerencsére, hamar rájöttem, hogy nincs kereskedelmi vénám, adni szeretek és nem kapni, a hatalmas excel táblázatok mellett sem tudtam volna elképzelni az életem, így valami másra vágytam. 

Egyszer említetted, hogy voltál az USA-ban. Miért mentél ki?

Mindig nagyon szerettem utazni. Fiatalabb koromban Európát stoppal, vonattal jártam, majd a diplomám megszerzése után két nappal vettem egy repülőjegyet a tengeren túlra. Akkor még 2001-et írtunk, a mai helyzethez képest jóval nehezebb volt külföldön munkát kapni. A Work Experience Independenttel tudtam 8 hónapra kijutni az USA-ba. Egy olyan munkavállalási engedélyt kaptam, amivel a munkaerőpiacon saját magamnak kellett állást találnom. A szerencse mellém állt és Peter Brawn, a Four Seasons Hotellánc tulajdonosának golfpályáján lettem golf cart attendant. A bejövő autókat kellett leparkolnom, előkészíteni a golf kocsikat a játékra, a végén pedig megtisztítottam a golfütőket, közben olyan nagy cégek tulajdonosai jöttek hozzánk, mint a Walmart. Ha jól dolgoztunk, bőséges jattal honoráltak minket. Sajnos, ott ért a 9. 11., novemberben lejárt a vízumom, illegálisan meg nem akartam kinn maradni, mert akkor automatikusan halottá nyilvánítanak. Ezzel kiadtam volna a kezemből azt az ütőkártyát, hogy valaha is visszatérjek.

Hogyan fogtatok bele a komolyabb birtoképítésbe?

Akkor vágtunk komolyabban bele, amikor hazajöttem Amerikából. A családnak volt 2,5 hektár háztáji szőlője és egy 14 tulajdonrészre szabdalt présháza. Előbb itt tettünk rendet, majd földeket vásároltunk, szőlőtelepítésbe kezdtünk, én meg levelező tagozaton beiratkoztam Gödöllőre Agrármérnöknek. Ma mindössze 16 hektár területen gazdálkodunk, közben 14 éven át Andornaktályán a hegybírói szerepet láttam el.

A munkátok során milyen filozófiát követtek?

Az elmúlt években odáig jutottunk, hogy a tőkétől a pohárig mindent a család végez. Nincsenek külsősök, szóval a hibákért csak saját magunkat okolhatjuk. Ennél nagyobb garanciát nem tudunk vállalni a Szuromi névért. Mindössze négyen dolgozunk. A szőlőért apám az öcsémmel, a pincemunkálatokért, papírokért Adrival ketten felelünk.

Még a kezdetek kezdetén rájöttünk a technika fontosságára, így mindenből a legjobbat próbáltuk megvásárolni. Az előmetsző géptől kezdve a palackozóig szinte mindennel rendelkezünk. Mindig előre gondolkodunk és ilyen modern vívmányokkal próbáljuk kiváltani az egyre drágább, ritkább, élő munkaerőt. Idővel, aki ezt nem lépi meg, az előbb-utóbb bezárhatja a kaput. A kézi szüretnek sem vagyok a nagy híve. A gép praktikus, olcsó, gyors. Eddig rengeteg géppel illetve kézzel szüretelt bort kóstoltam, de különbséget még sosem tudtam köztük tenni. 

Eleinte szőlő, valamint lédig bor eladásával foglalkoztunk, viszont 2020-ban a COVID begyűrűzésével elmaradtak a nagy vásárlók, a munkám meg nyolc óráról hat órára hommeoffice-ba ment át. Több időm maradt az otthoni dolgaimra, egy grafikus barátom sugallatára pedig nyitni kezdtünk a palackos borok irányába, ami jót tett a cégnek! Ebben a műfajban az a régi nagy generáció adta a motivációt, akiknek nemes nedűi a mai napig aktívan élnek. Sajnos ez a filozófia valamiért kikopóban van. Amúgy, a mai napig több pilléren állunk. A szőlő és a nagy mennyiségű lédig eladás mellett nem feledkezünk meg azokról a szerényebb pénzű fogyasztókról, akik jó borokat szeretnének inni, de nem tudnak kiadni annyit érte. Itt, ugyanazt a bort adjuk, csak olcsóbban. Tegyük fel a kérdést, nálunk miért csak a palackos borok jelentik a minőséget? Olaszországban, Portugáliában hagyománya van a palack nélküli boroknak. Gondolj csak vendéglátóikban kapható, karafban kimért, jó ár-érték arányú, hibátlan minőségű ház borára.

Sokan a borvidék kékfrankos koronázatlan királyának tartanak. Honnan ered a kékfrankos iránti rajongásod?

A kékfrankos telitalálat. Imádom a feszességét, fűszeres aromáit, hosszú érlelhetőségét. A területeinken egy magasabb érettségi fokon tudjuk szüretelni, jó fahordózással egy merlot nagyságát is elérjük vele. Szívem szerint szinte minden vörösborba tennék, csak jót tesz a minőségnek. Ha cabernet franc-nal házasítjuk, akkor annál jobb bort nem is kívánnék magamnak. Mivel kevesen foglalkoznak vele magas szinten, ezért a bikavér mellett erre helyeztük a hangsúlyt. Olyan érzelemmel nyúlunk a fajtához, mint mikor a nagyi húslevest főz az unokájának, mert nálunk a zacskós levesek kora már lejárt! Igazi, maradandó élményt szeretnénk adni a fogyasztóknak.

Kunci