- Miért
érdemes Portoba látogatni?
Egyszerű a válasz! A város maga a tömény esszencia. A jelzők sokaságától most eltekintek, és néhány kimaradt élménnyel megtoldva, megpróbálom összefoglalni, milyen hatással volt rám ez a néhány napos kiruccanás. A boroktól ebben a részben sem fogtok megszabadulni, hiszen Porto történelme összefonódik ezzel az isteni nedűvel. Na meg ez egy borblog, szóval induljon a végösszegzés!
Egy portugál mondás szerint:
„Coimbra tanul, Braga imádkozik, Lisszabon mulat,
Porto dolgozik.”
(portugálul: „Coimbra estuda, Braga reza, Lisboa diverte-se, Porto
trabalha.”)
Ennek igazát se cáfolni, se megerősíteni nem tudom. A kávézók vasárnap reggeli nyolcas nyitása azért rendesen meglepett minket. Persze, hétköznap 10 órakor mindenhol telt ház uralkodott. Kérdem? Mikor dolgoznak? Hasonló élményeim voltak a szupermarkettel is, amelyekből mindössze eggyel találkoztunk, ráadásul a városközponttól 3 km-re. A reggel nyolcas nyitásával se számoltam, én meg hősiesen 7:35-kor érkeztem, hogy némi friss felvágottat és kenyeret vásároljak. A belsőbb részeken itt-ott kisebb üzletekbe azért belefutottunk, de azokban csak az alapvető dolgokat tudtuk beszerezni, így az igazi portugál shoppingolás feelingje kimaradt az életünkből. A hűtőmágnesektől roskadozó szuvenírboltokból viszont nem szenvedtünk hiányt.
A Douro, és a város dimbes-dombos fekvése teljesen egyedivé teszi a települést. Különösen a Ponte Dom Luís hídról tárul elénk fenomenális látvány, ahonnan néhány kilométerre már az óceán hullámzik. A végtelen kékség meglátogatását szinte mindenkinek kötelezővé tenném. Aki erre adja a fejét, az mindenképpen a folyó partján közlekedő villamossal tegye, mivel egy igazi időutazásban vehet részt. A több mint százéves, fapados, sínen gördülő járgányokon, a villamosvezetővel egy légtérben utazni már önmagában is külön élményfaktor, a hatalmas víztömeg pedig mindig egyedi ínyencséggel lepi meg az embert. Eredeti terveim szerint készültem egy csobbanásra, de a fürdőruhámat otthon hagytam. Ha még magammal is viszem, a 14 fokos víz közel kétméteres hullámai hamar visszarántottak volna a realitás talajára.
Maga a város amúgy egy olyan időkapszula, ahol a több száz éves múlt összefonódik mindennapjaink valóságával. A központban az egykori gyarmatok gazdagságából származó templomok és paloták egymás mellett sorakoznak a 18–19. századi, keskeny, magas, többemeletes, gyakran azulejo homlokzatú, kovácsoltvas korlátú, kis erkélyes lakóházakkal. Mindez reflex szerűen keveredik a 21. század modern világával. Ez az, ami olyan varázslatossá teszi a helyet. Jól tudom, sokaknak az omladozó, beszögelt ablakú, lakatlan házak erőteljesen szemet szúrnak. Én ezt a dolgot teljesen más szemszögből élem meg. Természetesen sajnálom a pusztulásnak indult örökséget, de is hozzájárul a patinájához és világítanak rávilágít a dicső múltra valamint a jelenre. Kicsit olyan ez, mint az érlelt Porto bor, amely idővel megszépül és 30–40–50 év múlva még egyedibb arcát mutatja.
Itt álljunk meg egy picit, hiszen jöjjön egy különleges kóstoló a Kopkenél. Az 1638-ban alapított, német eredetű, legrégebb óta folyamatosan működő portói ház különösen az évjáratos Colheita kategória ( hosszan, hordóban érlelt tawny típusú évjáratos bor) specialistái. A Vila Nova de Gaiában lévő kóstolótermüket már csak a kilátás miatt is érdemes felkeresni. Onnét a poharazgatás közben pazar panoráma nyílik a folyóra, a Ponte Dom Luís hídra és Porto Douro fölé emelkedő, impozáns városrészére.
Kopke 2006
Colheita White
A borostyánba forduló szín mögött érett jegyek jelennek meg. Kandírozott gyümölcsök, narancs, karamell, aszalt sárgabarack, grapefruit, fahéj, szegfűszeg, némi mézes jelleggel és harmonikus sav édes érzettel átitatva. A jó közepes vastagságú bornál a gyümölcsös, fűszeres, komplex érettség teszi fel a koronát. +7 pont
Kopke LBV 2020
Intenzív illatában meggy, szeder és kávé tömény aromái szállnak a pohárból. Tanninjai még enyhén tombolnak a nyelvemen. Számban a sűrű szövésű bor vad ízei, karakteresebb savai szinte fekete kancaként szántanak végig. Ebben főleg aszalt meggy, szeder, áfonya, csoki és kávé jegyek uralkodnak. Mindezt némi vanília lengi körbe. Nem kerek, a lecsengése sem okoz földrengést, viszont bőven tartogat izgalmat. 6 pont
Kopke 2009
Colheita
Ez már egy jóval komplexebb tétel, amiben megjelentek a tercier aromák. Cseresznye, szilva, kávé, karamell, sok-sok fűszerrel, főleg fahéjjal és szegfűszeggel megtoldva. Egy olyan arculatot ad, amiben egyszerre jelen vannak a másodlagos és harmadlagos érettségre utaló jegyek. Zseniális tétel. Erős 7 pont
Vila Nova de Gaia borházai között meghúzódó Mercado Beira Rio piaca ismét pozitív élménnyel töltött el. Igaz, fél 12-kor megérkezve még alig néhány ember lézengett, többen még csak akkor készítették az ételeket, de 12-kor hirtelen beindult az élet. Főleg az egyszerű, piacos, ízletes gasztronómiáé volt a főszerep. Többek közt kóstoltunk nyers ecetes polipsalátát, főtt polipot, sült halat, garnélát. Ha már itt tartunk, a kávézókban hatalmas kultusszal bírnak a finomabbnál finomabb péksüteményeikkel. Különösen a kicsi, kerek formájú, vajas, leveles tésztából, édes vaníliás tojáskrémmel töltött Pastel de Nata a portugálok egyik nemzeti ínyencsége igen közkedvelt.
Persze, ez még csak a jéghegy csúcsa azok az ingerek közül, amit Porto nyújtani tud. Elég csak végig sétálni a Douro partjának utcazenészei, vendégektől teli éttermei között, vagy betérni a dimbes-dombos, zegzugos utcáiba, ahol érdekesebbnél érdekesebb kialakítású boltok, bárok húzódnak meg az ódon épületekben. Így ősszel reggelente a folyóra ereszkedő sűrű köd misztikussá tesz mindent. Ennek a legmaradandóbb élménye a Ponte Dom Luís hídon átsuhanó metró a fehér zubbony alól való hirtelen megjelenése. Végül ne feledkezzünk meg az egykoron borokat szállító, újabban turistákat hordozó, barco rabelo bárkákról, vagy a terekre, köpenyben kiálló egyetemisták énekéről sem. Sajnos a portugálok nemzeti kék fehérre festett azulejo csempéik viszonylag ritkán jelentek meg a város életében. Kivételek közé tartozik a pályaudvar, amely hosszabb nézelődésre marasztalja az oda érkező turistákat. A sok-sok öregség és probléma mögött mégis láttam egy fiatalos lendületet, amely a turizmussal megtoldva egyedi lüktetést ad a városnak. Kicsit olyanok mint a borok, amikben minden a korok, gyümölcsök egymásra rétegződve adnak egy izgalmas élményt.
Záró
akkordént az AXA Millésimes csoporthoz tartozó, a Disznókő
Pincészet testvérbirtokához tartozó Quinta de Novalhoz tértünk be. Az 1715-ben
alapított borászat hozta létre
L.B.V. ( Late Bottled Vintage) kategóriát, de a száraz boraira is büszkén
tekinthet. Most az eddigiekkel ellentétben két
üde színfolt erejéig az utóbbi került a poharainkba. Nézzük a borvidék két jeles fajtáját a touriga
franca-t és a touriga nacional-t.
Touriga franca 2023. Quinta de Noval
Közepes
testtel, vaníliás, erdei bogyós gyümölcsös illatok szállnak a pohárból. Szikár,
erőteljes savgerince köré, szeder, meggy szilva, áfonya kávé csoki, fekete bors
ízvilágok fonódnak. Fiatalos lendületes jellegű, közepes testű, viszonylag sűrű
szerkezetű borba enyhén vegetális jegyek is megjelennek. Szép tiszta, nagyon
jó ivású. 6 pont
Touriga nacional 2016. Quinta de Noval
A Douro hercegnőjének becézett fajtának már az életkora is megsüvegelendő, de a mögöttes lévő tartalom egy másik dimenzióba visz. A pohár szájából vanília felhőbe burkolt érett áfonya, szeder csoki száll. Tömény kortyában a lekerekedett tanninjai mögött áfonya, szeder, csoki, kávé, fekete bors, vanília aromák uralkodnak, amihez egy kellemes, lendületes savhatás kapcsolódik. Úgy idős és érett, hogy a kor vasfoga alig látszik rajta. -8 pont
Mit
is mondhatnék a végén. Porto egy olyan életérzést ad, amit minden embernek át
kellene élnie! A Ponte Dom Luís
és a közvetlen környezete a város szívcsakrája, a Pinhao környéki
szőlőültetvények pedig a Portugál szőlőültetvények esszenciája. Porto, bármikor
szívesen visszamennék!
Kunci