Kadarka, és Kékfrankos. E kettő nélkül a Szekszárdi Borvidék elképzelhetetlen lenne.
Gondoljunk csak a Bikavérre, melynek felét e fajták adják.
Amíg az első az extra fűszert, addig a második a savat és a gyümölcsöt biztosítja.
Most e két "komponenst" szeretném bemutatni a Takler pincészet borain keresztül.
Melyik borkedvelő ne hallott volna a Takler családról, amely család már több mint kettő évtizedes múltra tekint vissza? Aki kóstolta borait, tudja, hogy nem veszik félvállról munkájukat.
Mindig is nagy, nehéz, hangsúlyos borokkal látták el a piacot!
Persze ehhez jó termőterület, és klíma is szükséges! Itt ehhez minden feltétel adott, így hát jöjjenek a borok!
Kadarka 2015
Halovány színű bor, kellemes cseresznye-kompót illatot áraszt. Egy csipetnyi játékos fahéj tesz izgalmassá.
Vékony, mégis tartalmas és elegáns. Szép savak dominálnak, mögöttük könnyed elegancia húzódik.
A frissen szedett májusi cseresznyét juttatja eszembe, szinte ropog a foguk alatt.
A végén epres érzés, ami vaníliába csap át. Jó ízlelni.
16,4 pont
Kékfrankos 2013
Sötét rubintos színű. Vastag, sűrű cseppek folynak le a pohár falán. Itt már sejthető a magas alkohol és a tannin.
Intenzív alkoholos illata csak úgy ontja konyakmeggyes aromáit.
Több mint egy évig fahordóban érlelődött, ami igencsak érződik. Áradnak belőle a feketecsokis, kávés jegyek.
Vastag, nehéz, fűszeres, tartalmas kortyai hosszan dúskálnak a számban. Tanninjai tömények, mégis kerekek.
Itt aztán tényleg bonbonmeggyet kóstolhatunk. E mellett egy kevés szilva és vanília is szerepet kap.
Óriási potenciállal bír!
Nem mindennapi Kékfrankos!