A spanyolok tudnak valamit!

 

A januári, barcelonai utamon hazafelé "itt" a reptéren megakadt a szemem egy jó ár-érték arányú, 2012-es tempranillo és graciano házasításából készült Gran Reserva boron. Mivel bíztam Rioja és Lopez de Haro nevekben, ezért hamar megvásároltam, a napokban pedig megnyitásra került a 30 hónapon át amerikai, valamit francia barrique hordókban érlelődött cuvée. A bor még a legmerészebb álmaimat is felülmúlta. 

Mielőtt mégis megosztanám veletek ízélményeimet, nézzünk egy kis háttértörténelmet.  Minden 1941-ben, a Rioja borvidékén, Badaránban kezdődött, ugyanis ekkor született meg José Miguel Arambarri Terrero a borászat alapítója. Az 1950-es évek Spanyolországában a mezőgazdaság nem tartozott a legjövedelmezőbb munkák közé, ezért asztalosnak állt. Idővel, létrehozott egy jól menő asztalosműhelyt, majd belefolyt az építőiparba, amiből egy nemzetközi cég született.  A Baleár- és a Kanári-szigetek mellett, Mexikóban és Portugáliában is üzletet nyitott. 1989-ben belevágott a húsiparba, ahol főleg hosszan érlelt kolbászokat, sonkát készítettek. Sajnos, a gyárat eladták, de néhány évvel később, 2021-ben  ebből az üzemből került ki az ország legjobb Serranoja.

A nyughatatlan vállalkozó hosszabb piaci elemzés után, 1999-ben belépett a borászok világába. Rájött, hogy Rioja portfóliójának 90%-a kékszőlőkből áll, a fehérek közül egyedül a viura-t termesztik nagyobb mennyiségben, ezért 50 hektáron hazai, illetve nemzetközi fajtakísérletbe kezdett, amiből a  moscatel de grano menudo került ki győztesen. Ennek hatására elindított egy fehér lobbit, majd 2003-ban létrehozták  Valles del Sadacia OFJ-t, amely termőterületen csak megadott fehér fajtákkal lehet dolgozni és a borok 85%-nak Moscatel de Grano Menudoból kell készülniük. Röviden, megteremtette a borvidék fehér szívét. 

Felcseperedve, két fia is beállt a családi vállalkozásba, majd 2003-ban létrehozták a Vintae csoportot és szerte az országban pincészeteket alapítottak. Többek közt az ő tulajdonát képezi Riojaban, a Lopez de Haro, Toroban a Matsu, Ribera del Dueroban a Bardos, Navarraban az Aroa, sőt Le Naturel néven a natúr borok világába is erőteljesen belefolyt. Mindezen túl szerte az országban, egykoron kiváló minőségnek örvendett, mára elfeledett területeken földeket, ültetvényeket vásárolt, ahol az ősi spanyol fajtákat preferálja. 

Boromra visszatérve, a magyarok számára a jól ismert selymes, nagytestű tempranilloból, valamint az Ibériai-félszigeten is ritkaságszámba menő, csersavakban gazdag, sötét színű, lassan érlelődő gracianoból készült, amit Riojaban mindössze 600 hektáron termesztenek. A Lopez de Haro márkenév alatt jó ár-értékű, megfizethető borokat szerettek volna létrehozni. Ezt a bort kóstolva, erőteljesen sikerült.

Illatában dől belőle az amerikai tölgyfahordóból származó vanília, kókusz, csoki komboja, amik szeder, áfonya, némi ánizs, csöppnyi bőr jegyekkel egészülnek ki. Öregedésnek nyoma sincsen. Ízében olyan mintha 2 éves lenne, pedig 12. A közepes testű bor tanninjai még nem csillapodtak le teljesen, szépen eloszló savai élénken élnek benne. Ízében főleg szeder, konyakmeggy, kókusz, csoki, fekete és piros ribizli aromák, kellemes borsos fűszerekkel vegyülnek el. A lecsengése nem rövid, de nem is mondanám túl hosszúnak. 16 Euróért, több mint Best buy tétel! Vakon 6 pont, a korát tudva 7.

 Kunci