Gondolatok a Somlóról!

   Kevés olyan szőlőhegy van hazánkban, amihez annyi legenda, mese, történet kapcsolódik, mint a Somlóhoz. "Térföldi remete", "Isten itt felejtett kalapja", "Nászéjszakák bora" - a hozzá kapcsolódó idézeteket még hosszan tudnám sorolni. 
   E szavakat hallva, egykoron nem hiába kortyolgatták olyan szívesen értelmiségieink az ott termett borokat. Kisfaludy Sándor, Hamvas Béla, Márai Sándor, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel csak néhányat említve azok közül, akik szorosan kötődtek a vulkanikus hegy borához. 
Egyesek a bölcsek borának is tartják. Már a régi öregjeink is jól tudták, hogy az ott készült bornak idő kell mire igazi nagyságát meg tudja mutatni. Idősebb korukra a tercier jegyek mellett a mineralitás is felerősödik. Ez olyan különleges ízélmény, mintha a bazalt kőzettel együtt érlelték volna a hordó tartalmát. 
                
   Nem is csoda, hogy a neutrális ízvilágú, markáns savgerincű, hosszan érlelhető juhfark szőlőtőkéi ezen a kalap alakú vulkanikus hegyen leltek igazi otthonra. A fajta egyik nagymestere pedig az a Barcza Bálint, aki a hegy lakosa is egyben. Most tőle bontottam egy 2016-os palackot.
  
 A pohár szájából dőlnek az ásványok, amik birs, érett körte, dió, citrus, grapefruit illatokkal egyesülnek. Jól megszellőztetve némi zöldes jegyeket is tartalmaz. A savakkal átszőtt vastag borban, érett ízek fogadnak. Ásványai szinte fűszerként hatnak, majd birs, dió, érett körte, mandula aromákban folytatódnak. Semleges enyhén vaníliás lecsengésben végződik. 6 pont

Mit tartogat számunkra az ex Jugoszlávia?

 A horvát kóstolót követően, Brigi és Zsolti barátainknak köszönhetően még jobban belevethettük magunkat az ex jugoszláv borok megismerésébe. Mai fejjel úgy gondolom, ha Tito egykori birodalma ma is létezne, a balkáni országban a kontinens legváltozatosabb borkultúrája alakulhatott volna ki. Ebben a délszláv régióban tényleg egyszerre találkozik a négy égtáj, vagyis a kelet a nyugattal, észak a déllel. Ehhez jön az a természeti, társadalmi, kulturális sokszínűség, ami oly egyedivé tette Jugoszláviát.

   Rövid borkörképet nézve hamar megértjük miről is beszélek. Északkelet Szlovéniában főleg a fehér divatos sauvignon blanc, chardonnay fajták hódítanak, a mediterrán beütésű olasz határvidéken a csersavakban és fűszerekben gazdag teran vörösborára helyeznék a koronát, Isztria-félszigetén mindenképpen említést érdemel a Földközi-tenger első számú fehér fajtája a malvázia, délnek haladva a borok királyáról a plavac mali-ról ódákat lehetne zengeni /Olaszországban primitivo, Kaliforniában zinfandel/, a Kárpát-medence déli részén Szlavóniában magyar hatásnak köszönhetően a grasevina, vagyis az olaszrizling dominál, Belgrádtól délre semmiképpen se hagyjuk ki a nők szívét elraboló muskotályos tamjanika-t, míg Montenegróban és Macedoniában a fekete ménnek is becézett vranac vad ló erejével hasít végig az ízlelőbimbóinkon.

Boraim Szegeden a szent istván téri víztornynál

 Az írásom elejére visszatérve, vajdasági barátainktól egy macedon tamjanika-t, és egy montenegrói vranac-ot kaptunk, amik a hideg téli havas hétvégén felbontásra kerültek. 

   A hölgyek szívét meglágyító tamjanikáról először a Szentendre Kőhegybor Tömjénes /szerb nyelven tamjanika/ nevű muskotályos bora kapcsán hallottam. A pincészet ezzel állít emléket a város egykori rác szőlőkultúrájának. Ahogy már említettem, a tamjanika Belgrádtól délre testesíti meg a muskotályos bort. A szerbek autochton, a görögök sajátnak, a kutatók pedig közel keleti fajtának tartják. Valahogy a származása nem is érdekel, de az biztos, hogy a szerbek és a macedónok egyre jobb minőséget készítenek belőle. 
   Temjanika /helyi nevén/ borom Nagy Sándor földjének, Macedóniának, a Tikves borvidékének Stobi pincészetéből érkezett. A 600 hektáros birtok nevét egy egykori római városról Stobi-ról kapta. Számos hazai és nemzetközi fajtája közül két autentikus fajtát, a vranaco-t és a temjanika-t mindenképpen érdemes megemlíteni.
Stobi temjanika 2020   
   Illatában a parfümös enyhén muskotályos elemek sárgadinnye, citrus, barack, alma, körte, pici méz és mandula aromákkal társulnak. Krémes, fehér gyümölcsös testét citrusok tűzdelik át. Barack, sárgadinnye ízei néha mézre és trópusi jellegre váltanak, majd kesernyés körte lecsengésben végződik. Mindezt némi maradékcukor teszi kerekké. 5+ pont
   
   Melyikünk gondolná, hogy az alig 4500 hektár szőlőterülettel rendelkező Montenegróban van Európa legnagyobb szőlőbirtoka? A Plantaze Vinarija 2310 hektár egybefüggő területével egy olyan igazi kolosszus, ahol a méret ellenére is odafigyelnek a minőségre. 700 fős állandó személyzete az idénymunkák során közel 2000-re bővül, így a zöld munkáktól kezdve a szüretig szinte minden kézzel történik. Különleges /kontinentális, hegyvidéki, mediterrán/ klímája egyvelegének köszönhetően kiváló borok készülnek a kontinens ezen szegletében is. Első számú fajtája a helyiek által fekete ménnek is nevezett vranac, amit sötét színe révén egykoron festőszőlőként használtak. Mára a térség igazi csatahajójává vált. Bora magában hordozza a négy égtájat, vagyis a keleti fűszereket, az északi savakat, a vastag mediterrán testet, és számos nyugati fajta hosszú érlelési potenciálját. Magas antioxidáns hatása miatt kis mennyiségben gyógyszerként is ajánlják.

Plantaze Pro corde vranac 2016
   Sötét színét sokan a vérhez hasonlítják. Keleti fűszerekkel gazdagított illatában egymást váltják a fekete bogyós gyümölcsök. Szeder, fekete ribizli, érett áfonya, kávé, fekete bors, amibe némi ánizs is beleszorult. Kora ellenére élénk, mégis szikár tanninja és csersavai szépen uralják a bort. Egyszerre tüzes, fűszeres és gyümölcsös. Ízében előtérbe kerül a fekete ribizli, a szeder, az áfonya, a bors, amit némi mentás ánizsos aromavilág leng át. Gyümölcsös, fűszeres karakterét hosszan érzem a torkomban. Úgy gondolom a vranac tényleg a világ egyik legizgalmasabb borát adja. 7 pont

Még egyszer köszönet a borokért!

Kunci

Különleges horvát borok kóstolója Szegeden II.

"Svaku lozu, hvali, 
ali mali plavac sadi"
"Minden szőlőt dicsérj, 
de plavac malit ültess"

   E szavakkal kezdeném a horvát borkóstoló második felét, ahol az ország első számú sztárja a plavac mali került előtérbe. A fajtával először 5-6 évvel ezelőtt Budapest egyik borfesztiválján találkoztam.
Hvar-szigete, Sucuraj, háttérban a Biokovo-hegység, Dalmácia

   Sötét színe, piros és fekete bogyós ízvilága, fűszeres jellege, enyhén kesernyés lecsengése egyből magával ragadott. 
Azóta megjártam a fajta hazáját Dalmáciát, ahol számos plavac mali került poharamba. 

   A dalmát szupercsoda a 2000-es évek elején Mike Grgichnek /Napa-völgyben a Grgich  Hills alapítója/ köszönhetően vált ismertté, ugyanis az ő segítségével sikerült az amerikaiaknak megtalálniuk a zinfandel ősét. Ez nem más mint a szinte már kihalt crljenak kastelanski, ami igen közeli hasonlóságot mutat déli szomszédaink első számú szőlőjével a plavac malival.  Azóta már azt is tudjuk, hogy a plavac mali, a crljenak kastelanski és a dibrici fajták kereszteződéséből született.
    E sztorinak a gyökereit vizsgálva hazai kötődésünk is van. A beszámolók alapján az első zinfandel tőkék az 1820-as években a bécsi Schönbrunni kastély császári kertjéből kerültek bostoni melegházakba, ahol még a téli időszakban is friss szőlőt szüretelhettek róla. Néhány évtizeddel később pedig innen vihette magával a Sonoma-völgyi Buena Vista birtokára az a magyar származású Haraszthy Ágoston, akit a kaliforniai bortermelés atyjaként tartanak számon. 

   Napjainkra a cevapcici, a prsut, az olivaolaj, a tengerből kifogott friss halak, az utak mentén lévő grillezett bárányok mellett, a plavac mali is felkerült a horvát gasztronómia térképére. A helyiek szerint a későn érő fajta ott érzi jól magát, ahol tűz a nap, sziklás a talaj és a gyökérzetnek minden csepp vízért meg kell küzdenie. Nem is csoda, ha a plavac mali otthona az ország legszárazabb, legnapsütöttebb régiója, vagyis Dalmácia. Igazi szentélyének a Peljesac-félsziget Dingac és Postup dűlőit tartják, amik a keskeny földnyelv délnyugati részén fekszenek. Ráadásul az országban e két termőhely kapott elsőként /1961 illetve 1967/ eredetvédelmet. Különleges klímájának köszönhetően a lakosság főleg szőlő és olajbogyó termesztéssel, borkészítéssel, halászattal na meg az oly sok munkát adó turizmussal  foglalkozik. 
   A környező szigeteken is egyre népszerűbbé válik a plavac mali, így Hvar szigetén a Sveta Nedjelja, Zavala, Ivan Dolac, Brac-on pedig a Murvica dűlők is nagy hírnevet szereztek maguknak. Kóstolásunk során sajnos a régió első számú fehér fajtája posip nem került terítékre, de nyaralásunk alkalmával ezt is sikerült megízlelnünk. 

Rozic plavac mali 2015
   Fajtajelleges tiszta illatokkal indít. Érett áfonya, szeder, csoki, sok fűszerrel megbombázva. Tanninjai az idők során lekerekedtek. A közepes testű fűszeres bor, szeder, áfonyalekvár, fekete ribizli, kávé, csoki ízeit, szárított paradicsomos buké lengi körbe. Enyhén rebarbarás, medvecukros lecsengésű. 6+ pont

Matusko plavac mali 2019
   Epres, cseresznyés, málnás, áfonyás, szedres, fűszeres illatát erős vaníliafelhő burkolja körbe. Én ezt hordónak mondanám, de a helyiek szerint ez a különleges aroma, a délről fújó jugo szél partra hordott algájának köszönhető. A könnyedebb testű borban, ugyancsak átható az algás, vaníliás jelleg, amit áfonya, cseresznye, málna, fűszeres ízei kísérnek. 5 pont

Radovic Dingac plavac mali 2018
   Itt már egy vastagabb érettebb borról beszélünk, ami még mindig időt kíván. Szeder, áfonyalekvár, fekete ribizli, csoki, kávé, sok fűszerrel és fekete borsos jelleggel egészül ki. Alkoholban sincsen hiány, amitől picit likőrös jellegű. 6 pont


Radovic Dingac Reserva plavac mali 2016
   A szeder, fekete ribizli, áfonya, bors aromáiban, ha nem is annyira áthatóan, de itt is érezhető az algás vaníliás jelleg. Fekete bogyós lekváros testét élénk csersavak járják át. Fekete ribizlis, borsos, enyhén kesernyés rebarbarás lecsengésű. 7- pont


Vinarija Dingac Dingac Selekcija palavac mali 2012
   A Vinarija Dingac 1902-ben létrejött szövetkezet, ami közel 300 hektár szőlőjével és 330 tagjával a félsziget legnagyobb borászatává fejlődött. Mára a leghíresebb horvát pincészetek közé nőtte ki magát.
Illatában a hordó borsos, csokis fűszerei egyszerre keverednek a fekete bogyós gyümölcsök aromáival. A vastag testű, kerek borban szinte robbannak a borsos, csokis fűszerek, amiben egymás után jelennek meg a fajtára jellemző fekete ribizli, áfonya, szeder, kávé ízek. Irtózatosan hosszú fűszeres lecsengésében az enyhén kesernyés rebarbarás jelleg sem hiányzik. 8 pont

   Úgy gondolom ezzel a borral pontot tehettünk az este végére. Nem hiába választották meg kétszer a zágrábi borfesztivál legjobb borának.

Kunci

Különleges horvát borok kóstolója Szegeden I.

   Mióta Szegedre költöztem egyre többet foglalkozom délvidéki és balkáni borokkal. Ez a Vajdaságból származó páromnak is köszönhető, akinek hatására számos szerb, horvát, macedon, montenegrói bor kerül poharamba. Grasevina, vranac, plavac, tamjanika, csak néhányat említve a régió különleges fajtái közül. 


   Néhány nappal karácsony előtt, Szeged belvárosában, a Mediterrán Borkereskedésben, egy különleges horvát borkóstolón sikerült részt vennünk, ahol tényleg elmélyülhettünk az ország szárazföldi és tengerparti borainak rengetegében. Ez azért is volt izgalmas, mivel még mindig aktívan élt bennünk a makarskai nyaralásunk során elfogyasztott plavacok különleges ízvilága. 

   Boros közegben Szlavónia inkább a hordók kapcsán vált híressé, de az ottani borászatok is számos izgalmas dolgot tartogatnak. A Papuk-hegység déli lábánál fekvő kis városról elnevezett Kutjevoi borvidék az ország belső felének legnagyobb borvidéke. Ki gondolná, hogy a Pannon tenger homokos, meszes, agyagos üledékén gyökeret eresztett szőlőtőkék között kacskaringózó Kutjevcanka patak völgyében fekszik az ország legrégebbi borászata. 1232-ben a zirci cisztercita apátok alapította pincészet, mostani nevén Kutjevo d.d., napjainkra ikonikussá vált a horvát borszeretők szemében. A szerzetesek sörfőzde építésébe kezdtek, de a kellemes klíma hatására az isteni ital, vagyis a borkészítés mellett döntöttek. A pincészet még számos büszkeséget mondhat magáénak. 65000 palackszámmal itt található az ország legnagyobb muzeális borgyűjteménye, saját erdőjük fájából készítik a hordóikat, na meg az 52000 literes hordójukról se feledkezzünk meg, amiben még mindig bort érlelnek.

   A borvidék első számú fajtája a grasevina, vagyis az olaszrizling. Hazaiaktól eltérően,  könnyebb, gyümölcsösebb, gyakorta maradékcukros borok készülnek. Fehér fajtáik közül a traminit, a chardonnay-t, a sauvignon blanc-t, a rajnai rizlinget, míg a vöröseknél a kékfrankost, a pinot noir-t és a cabernet sauvignon-t részesítik előnyben.

Kutjevo grasevina 2020
   Könnyed, gyümölcsös, friss citrusos illata alma, enyhe mandula, körte aromákkal egészülnek ki. Selymes testében szép savak és érett aromák uralkodnak. Mandula, alma, némi körte barack ízei kesernyés lecsengésben végződnek. 4+ pont

   Tovább folytatva a sort, egy olyan tramini következett, aminek fűszerei szinte kiugrottak a poharamból. A horvát borok rajongói már sejthetik, hogy abból az Ilocki Podrumi Pincészetből jöhet, amit a közép kelet európai traminik Mekkájának is nevezhetnénk. Az ország legkeletibb csücskében, a Duna fölé emelkedő Fruska Gora hegység nyugati lábának lankáin, a Szerbiából átnyúlt Szerémségi borvidéken járunk. Különlegessége, hogy a pincészet 1450-es alapítása óta minden évben készül bor. Az ország egyik legnagyobb borászatáról beszélünk, ahol 990 hektáros /330 hektár saját/  területről évi négy millió liter bor kerül a hatalmas pincerendszerébe.

   Az első fűszeres tramini tőkék 1710-ben kerültek a birtokra, azóta a fajta a borászat jelképévé vált. Szakmai körökben az itt készült fűszeres traminiket a világ legjobbjai közé sorolják. Nagyságukat az is jelzi, hogy 1953-ban Erzsébet angol királynő koronázási ünnepségére innen vitték a fűszeres traminit.


Ilocki Podrumi traminac 2020
   A fűszerek szinte pezsegve áradnak a pohár szájából. Illatát citrus, körte mandula, alma játékos aromái teszik izgalmassá. Közepes testében főleg a fűszerek dominálnak, ami mögött citrus, alma, körte, mandula ízek sorakoznak fel. Mindezt a fajtára jellemző keserű lecsengés varázsolja kerekké. 6 pont

   Varasd és Zágráb közti dimbes-dombos, főleg fehér borokat adó Zagorje borvidékén a biodinamikus művelési módot követő családi birtokok kezdtek elterjedni. Ide tartozik a Bolfan Pincészet is, akitől meglepetésünkre egy 2009-es rajnai rizling került megmérettetésre.

 Bolfan Libertin rajnski rizling 2009
   Kora ellenére az érett jegyei fiatalos lendülettel bírnak. Illatában citrus, birs, körte, dió, mandula aromái némi mézes jegyekkel egészülnek ki. Erre egy határozott, mégis szerethető petrolos felhő borul. Közepes testében a savakat némi maradék cukor kerekíti le. Ízében érett fehér húsú és csonthéjas gyümölcsök, körte, dió, birs, mandula, citrus ízek jönnek elő. Mindez petrolos, mézes enyhén grapefruitos lecsengéssel végződik. Normál esetben 6 pontot adnék rá, de a korára és lendületességére tekintettel 7+ pont.

A következő részben izgalmas dalmát plavacok kerülnek terítékre a Peljesac-félszigetről. Tartsatok továbbra is velem!

Kunci

Egy szegedi borbár


   Tudtátok, hogy Szeged szívében az Oskola utcában bújik meg a város egyedüli borbárja? Egykoron a helyi borbarátok körében Palánk néven vált ismertté, majd 2020-tól név és arculatváltást követően Kárpátia Borházként üzemel tovább. A változás szele szortimentjét is jótékony hatással érintette. Kínálatuk az egész Kárpát-medencét magában foglalja, így a magyar borvidékek, Délvidék, Őrvidék, Erdély-Pártium, Kárpátalja, Felvidék termelőinek boraival bővült.
   Hazai kínálatában olyan különleges termelők is helyet kapnak mint a Soproni borvidék fenegyerekeként elhíresült Ráspi, Badacsony nagy vadásza Málik Zoltán, Mór igazi mókamestere és reklámarca Miklós Csabi, a Szekszárdi borvidéken a naturális vonalat követő Posta család vagyis a Pósta Borház.
Határainkat átlépve a repertoárból nem hagyták ki az egyetlen, nem magyar területen /Erdély, Ménesi borvidék/ gazdálkodó Év Borterlemlőjét Balla Gézát, a szerémségi furmint becsületét visszaadó Sagmeistert, és Ausztriában a Fertő-tó partján azt a Wenzel családot sem, aki nagy érdemeket szerzett a rusti furmint újkori felemelésében.

   Pintes, pozsonyi fehér, piros bakator, magyarádi fehér csak néhány azok a különleges ősi magyar fajták közül, amiket az itteni polcok rejtenek. Persze a Badacsony hisztis primadonnája a kéknyelű, a Somló sztárja a juhfark, de még arról a Trianon által kettévágott Vashegyről /Ausztria, Magyarország/ is van kékfrankosuk, ahol a világ talán legizgalmasabb fajtaborai készülnek.


   Így a végén mindenképpen említést érdemelnek a Felvidék kiváló zöldveltelini és a délvidék grasevina, azaz olaszrizling borai is.
   A borbár természetesen állandóan változó borlappal és apróbb tapas jellegű ételekkel várja a kóstolni vágyó vendégeket. 
Kunci

Hogyan is van ez? Ezerjó, Soltvadkert, Tokaj és Szeged!

   Tudjátok hogyan köthető össze az ezerjó, Mór, Tokaj, Soltvadkert és Szeged? Az ezerjó a Móri borvidék zászlós fajtája, ami második otthonát Soltvadkerten, a Kiskunsági borvidéken lelte meg. Ez oly jól sikerült, hogy 2020-ban a soltvadkerti ezerjót oltalom alá helyezték, amivel a soltvadkerti ezerjó felkerült a világ bortérképére. Sztorimat folytatva Tokaj szerepét a móri történelemkönyvekben kell keresnünk. A törökök kiűzését követően Mór a borkultúráját az ide telepedett kapucinus rendnek köszönhette, akik a legenda szerint tokaji társaiktól kapták az ezerjó szőlőtőkéket. Írásos emlékünk erre nincsen, de az tény, hogy a fajta magas savtartalommal és jó aszúsodási képességgel bír sőt, egykoron a dunántúli településen móri aszút is készítettek. Szegeden meg van egy Ezerjó Borszaküzlet, ahol természetesen ezerjó is kapható. Most egy olyan 2017-es kis fahordóban érlelt Soltvadkertről származó ezerjót mutatnék be a Font Pincészettől, amely a szegedi borbolt repertoárjában is megtalálható.

   Igazán karakteres és különleges illatvilággal indít. Egyszerre jelen van a vanília, a tejeskávé a citrus, a virág, a dió, némi birssel elegyedve. A hordó elegánsan uralja a kerek bort. Savai szépen belesimultak a testébe, amiben jól megférnek a krémes, vaníliás, capuccinós aromák a citrusos ízvilággal. Mindez dió és kesernyés birs lecsengésben végződik. 5+ pont

Tour de Szekszárd II. A Garay Élménypincében kóstoltunk

"Tölts a pohárba, és csodát látsz!

Színe mint a bikavér,
S Mégis gyöngy, mely belőle,
Fölragyog, mint a hó fehér."

Garay János Szegszárdi bordal 

   E szavakkal kezdeném, mielőtt belépünk a Szekszárd város szívében lévő autentikusan kialakított Garay Élménypincébe. Ez egy olyan különlegesen kialakított bormúzeum, aminek megtekintése során egyedülálló módon pillanthatunk bele a szőlőművelés, a borkészítés és a borkóstolás rejtelmeibe, nem feledkezvén meg a helyi borkultúra értékeiről sem. Másik érdekessége az a borbár, ahol több mint 50 szekszárdi borász 250 bora vásárolható meg, mindezek mellett egy állandóan változó borlappal is rendelkezik.

   Szekszárdi túránk során a Garay Élménypincét sem hagyhattuk ki. Néhány éve már végigjártam a múzeumot, így most a kóstolás élményéért térünk be. Élményből pedig  akadt bőven. Soha nem gondoltam volna, hogy napjainkban találni olyan Bikavért, ahol a házasítás során lehet mellőzni a bordeauxi fajtákat. Csodák csodájára Németh Jánosnak 2019-es Könnyűszél Bikavérével ez sikerült, amiben a zweigelt, a kékfrankos, és a kadarka fajták 95%-ot tesznek ki, így az 5% cabernet franc szinte már elhanyagolható. Bikavére olyan jól sikerült, hogy kategóriában az Országház bora díját is elnyerte. 

  Illatában szinte robbannak a szedres, fekete ribizlis borsos aromák, amire nagy adag étcsoki telepszik. Szikár testében az élénk csersavak mögött szeder, fekete ribizli, áfonya, kávé, csoki ízek áramlanak, amin itt-ott érett piros bogyós gyümölcsök táncolnak. 6 pont

Ez nagyon jó választásnak bizonyult, mivel utóbb megtudtam ez a bor már a pincészetnél sem kapható.

   A borhűtőben egyszer csak szemen ütött egy a borlapon nem szereplő nyitott palack, ami nem volt más mint a 2003-as Fekete Borpince cabernet sauvignonja. Az alkalmat megragadva hamar a poharamba érezhettem ezt a különleges évjáratban készült matuzsálemi korú bort.

   Illatában a nagyi sok éve spájzban felejtett mindent bele szilva, szeder, fekete ribizli, lekvárjához tudnám hasonlítani, ami csoki, kávé, avar és szivar aromákkal egészül ki. Elképesztően vastag testében a csersavak és a tanninok még mindig intenzíven birizgálják a nyelvem hegyét. Magas alkoholja, érett szilva, szeder jegyei mellé étcsoki, avar, dohánylevél, bors ízek társulnak. Ebben a borban még mindig nagy a potenciál! 7 pont