Valami születőben!

 

Lesencetomajon a Kovács Pincének mindig sikerül meglepnie valami újdonsággal. Néhány hete Wiederschitz Ádám egy palack 2025-ös rajnai rizlinget nyomott a kezembe, hogy ismerkedjek meg a legújabb tételükkel. Most sem hazudtolta meg a tehetségét. Annak idején a 2022-es évjáratuk nagyot szólt, de ez a tétel is gyönyörűen hozza a kötelezőt. Egy könnyedebb, gyümölcsösebb stílust szeretett volna létrehozni, ami maradéktalanul sikerült neki. 

Illatában a citrusos, gyümölcsös aromavilága szinte kirobban a pohárból. Lime, körte, zöld alma és grapefruit uralja, amely némi trópusi gyümölcsös karakterrel van felvértezve. Markáns savgerince köré grapefruit, lime, körte zöldfűszer, banán mangó jegyek kapcsolódnak. A lecsengésben egy leheletnyi savakat ellensúlyozó édeskés érzet is felfedezhető. Nem vastag, nem vékony, inkább az osztrák stílus felé hajaz. 

Még nagyon fiatal, de már megmutatja az oroszlánkörmeit. Élénk savai, grapefruitos kesernyéje szinte követeli a következő kortyot. Egy olyan rakoncátlan kamasz, aki tele energiával, gondtalanul éli a fiatal éveit, és szép jövő elé néz. 6 pontot adok rá, de ezt idővel feljebb fogja tornászni.

Kunci

Hazánk legöregebb borbirtokán

 

Néhány éve a Veszprémi Érseki Pincészet boraitól volt hangos a hazai borszakma. A történetük már régóta mozgatta a fantáziámat, ezért egy behavazott januári napon meglátogattam őket. A felsőörsi központjukban Benesch Antal, a birtok igazgatója (egyben fő borásza is) fogadott, akivel hosszabb beszélgetésbe elegyedtem. 

Kevesen tudják róluk, hogy Mindszentkállán 1277, Felsőörsön pedig 1890 óta vannak érsekségi kézben lévő szőlőterületek, és azóta is minden évben bort készítenek róluk. Ezt még a második világháború államosítása sem változtatta meg. A jövőre 750. évfordulóját ünneplő borászat vélhetően hazánk legöregebb, folyamatosan saját kézben működő borbirtoka. 

-       A főzőkanalat lecserélted a metszőollóra?

A szüleim Budapest gasztronómiájában tevékenykedtek. Egy darabig édesanyám még a Parlament séfje is volt, engem pedig egyenes út vitt ebbe a szakmába. Szakács-cukrász szakon végeztem. Idehaza számos helyen dolgoztam, a Boscolo Hotelben, a Lacikonyhában, de hosszabb ideig külföldön is gyűjtöttem tapasztalatokat. 2015-ben közel fél évet nyelvet tanultam Oxfordban, aminek során fogalmazódott meg bennem a Kertészeti Egyetem szőlész-borász mérnöki szak elvégzésének gondolata.

-       Minek hatására váltottál pályát?

A családban a főbb étkezéseknél szinte mindig jelen volt a bor. 1992-ben apám a Corso étterembe került, és a kor gasztronómiai forradalmával a borok is erőteljesebb szerepet kaptak. Ennek kapcsán a szüleimmel gyakorta látogattuk a hazai borvidékeket. Még csak gyerek voltam, mégis belém ivódhatott a borok szeretete.
Az egyetem első két évében még nem gondolkodtam a borász szakmán. A szőlő és a bor mellett a növénytantól a biokémiáig rengeteg érdekes dolgot tanultunk. Eleinte ennek mélyebb ismereteit szerettem volna a főzés tudományába beépíteni. Természetesen a borkészítési folyamatok is nagyon lenyűgöztek, és ekkor jöttem rá, hogy a borászok munkája jóval összetettebb a szakácsénál. Amíg a konyhában nap mint nap lehet tökéletesíteni a tudást, addig a borásznak évente csak egyszer van lehetősége bort készíteni.

-       Hogyan indult a szakmai karriered?

Apám egyik jó barátján, Kézdy Dánielen keresztül ismertem meg Szilágyi Lászlót, a Gizella Pincészet tulajdonosát. Nagyon megkedveltük egymást és a későbbiekben sokat jártam hozzá segíteni. Ekkor szerettem bele a Szil-völgybe, amely a szakdolgozatom témáját adta.
Az egyetem végén a gyakorlatomon olyan helyre szerettem volna menni, ahol profizmus honol. Szerencsémre a Pannonhalmi Apátsági Pincészethez kerültem, aminél jobb helyet nem is találhattam volna. Ott valóban kimagasló, profi csapatszellemmel találkoztam.
Az államvizsga után Új-Zélandon fél éven át, a Marlborough borvidéken, a Villa Maria borászatnál csiszoltam a tudásom, ezt követően pedig Ausztriában, az Eszterházynál tanultam tovább a szakmát. 2020 őszén a Szent György-hegyen szüreteltem, majd 2020. december 22-én, fél ötkor megcsörrent a telefon. Liptai Zsolt hívott, hogy a Veszprémi Érseki Pincészetnél lenne egy munkalehetőség számomra. Három nap gondolkodási időt kaptam. Három szürettel a hátam mögött hatalmas döntés volt, de Zsolt bíztatására mégis engedtem a csábításnak. Ő is hasonlóan kezdte a pályáját. 

-       Milyen célkitűzéssel indultatok el?

Egy 25 hektáros, mintegy 250 000 palackos pince kialakítását tűztük ki célul. Teljesen szabad kezet kaptam, az egyetlen elvárás a borfogyasztó számára magas minőségű, finom borok készítése volt. Mindszentkállán és Felsőörsön vannak területeink, a telepítések pedig folyamatosan zajlanak. 

Három fő fajtára fókuszálunk: rajnai rizlingre, pinot noirra és sauvignon blanc-ra. Az első kettő már a II. világháború előtt is jelen volt, a sauvignon blanc pedig az én ötletem. Mindszentkállán van még syrah és cabernet franc, amiből egy gyümölcsös balatoni vörösbort kívánok készíteni. A globális felmelegedés hatására felmerült bennem a garnacha és a mourvèdre telepítése is, de ezt hamar elvetettem. Bár a nyári melegek megfelelnének számukra, a hűvösebb ősz és tavasz nem biztosít kellően hosszú tenyészidőt. Ezen túl albariñót is szeretnék telepíteni.

-       A szőlők termőterületéről mit lehet tudni?

Eleinte hatalmas energiákat fektettünk a terroir megismerésébe. Feltérképeztük a területeinket, és parcellánként kutatógödröket ástunk. Ez a szőlőtelepítésnél kiválasztott klónok miatt is igen fontos. 

A Mindszentkálla melletti Püspök-dombon a vulkanikus kőzetek az üledékesekkel keveredtek, ami egyedivé varázsolta a termőtalajt. Itt szinte lépésről lépésre változik a talaj. Bazalt, riolit, bazalttufa és mészkő követik egymást. Egyik pillanatban még hófehér a felszín, a másikban már sötétszürke. 

Felsőörsön egészen más kép fogad bennünket. A Nemeserdő-dűlőben szürke palához hasonló, márgával kevert cserepes mészkő található. A Pityorkás-dűlőben mészkő keveredik a permi vöröshomokkővel. Az Alap felsőörsi birtokon pedig agyagos lösz és márga. Jelenleg a mindszentkállai területek állnak a legközelebb a szívemhez. Innen készülnek a nagy borok, ugyanakkor érzem, hogy a felsőörsi dűlők is sok meglepetést tartogatnak még. 

-        Mi alapján készítitek a borokat?

A szüret során három időpontban savra, optimális érettségben és teljes biológiai érettségben szedjük a szőlőt. Az így begyűjtött alapanyagokat külön-külön, eltérő hőmérsékleten erjesztjük.
A boroknál három fő kategóriát különböztetünk meg. Infula adja a bázisbort, a Mandorlát középre pozícionáltuk, az 1277-es sorozattal pedig a felső polcot céloztuk meg. Az utóbbi a legmagasabb minőségű, Mindszentkálláról érkező szőlőből készül. Ennél hosszú érlelési potenciállal rendelkező, nagy borokat kívánunk létrehozni. Sokan kritizálták a 2024-es évjáratot, a többséggel ellentétben én mégis kedveltem, mivel teljes érettségű szőlővel dolgozhattam. Sok hasonló évet szeretnék még a jövőben.

-       A jövőbeli tervekről mesélj egy kicsit!

Csak a magas minőségben hiszek, mivel csak így lehetünk sikeresek. Jelenleg 55 000 palacknál tartunk, amely jövőre várhatóan 60–65 000-re emelkedik. Jelenleg 2-3000 palack megy exportra, de ennek növelésén aktívan dolgozunk. Arra különösen büszke vagyok, hogy mi vagyunk az első olyan magyar borászat, amely nemzetközi fehérszőlő-fajtával aranyérmet nyert a Decanter World Wine Awards-on. Ezt a sikert 2024-ben a 2023-as 1277 rajnai rizlinggel értük el. Azóta még két ezüstöt sikerült elhódítanunk. A nemzetközi piacon be szeretném bizonyítani, hogy nemcsak a német rizlingek és az osztrák sauvignon blanc-ok kiemelkedőek, hanem mi is képesek vagyunk ugyanolyan magas színvonalú borokat készíteni.
A pince már a tervezési fázisban van. Reméljük, minél hamarabb átköltözhetünk, amit némi vendéglátással szeretnék kibővíteni.

Egy elfeledett gyöngyszem az élre tör!

 

Kis hazánkban Veszprém vármegye fehérbor-nagyhatalomnak számít. Négy borvidéke közül Somló, Balatonfüred-Csopak, Badacsony országosan is kiemelkednek. Sajnos a kistestvér, a Balaton-felvidék háttérbe szorult, pedig adottságait tekintve nem kell szégyenkeznie a másik három társa mögött.  

Az előbbi szavaim azért nem teljesen igazak, hiszen Pálffy Gyula a Káli-medencét a Fekete-heggyel együtt visszahelyezte a hazai bortérképre, Sümegen meg Egly Márk egy jelentős bio-natúr közeget hozott létre. A jó hírek ellenére a borvidéknek van egy olyan ismeretlen arca, amiről a nagyközönség vajmi keveset tud, ez nem más, mint a Lesence–Balatonederics körzet. Két különböző, mégis kiváló adottságokkal bíró terület. Míg Lesencefalutól Balatonedericsig a Keszthelyi-hegység dolomitos altalajú szoknyája hazánk egyik legjobb chardonnay termőhelye lehetne, addig az alig ismert Lesencetomaji-szőlőhegy agyagos, bazaltos talaja hosszan érlelhető savakat biztosít a bornak.

Most az utóbbival szeretnék egy kicsit foglalkozni, mivel az ottani vad savak egykoron hátrányt, napjainkban, a felmelegedés hatására inkább már előnyt jelentenek. Üröm az örömben, hogy a hegy szőlőtőkéi rohamléptekben fogynak, helyüket pedig hétvégi nyaralók váltják fel. Kiváló termőterület ide, dicső múlt oda, valahol a másik oldal is érthető. Manapság már az emberek nem szívesen dolgoznak a szőlőben, a hegyoldalról a Balatonra és a Tapolcai-medence tanúhegyeire pedig olyan képeslapra illő kilátás nyílik, ami egyből magával ragadja az embert. Szerencsére, néhányan még mindig küszködnek az árral. Ebbe a maroknyi csapatba tartozik az a háromhektáros Kovács Pince is, akiket három éve ismertem meg és azóta folyamatosan követem a munkásságukat. 

Be kell vallanom, az első találkozásunk során a boraikat inkább korrekt, közepesnek ítéltem, a lelkesedésük viszont annál nagyobb volt. Ettől még nem írtam le őket sőt, esélyt adva helyet szorítottam nekik a 7 csepp borvidék című könyvemben. Utólag a döntésem helyesnek bizonyult. Azóta a borok minősége szép fejlődésen mentek keresztül, amiket a hazai borversenyeken gyakorta arany és ezüst érmekkel jutalmaztak. Az új lendület a család ifjú borászának Wiederschitz Ádámnak köszönhető, aki alig néhány éve vette át a stafétabotot. Az elmúlt évben a válogatás olaszrizlingjük és a kékfrankosuk nyűgözött le, idén meg az a 2022-es rajnai rizlingjük, amire tavaly nyáron azt mondtam.

– Várj még vele, ebből még lehet valami...

Lett is! Tavasszal Veszprém Vármegye Borversenyén a legjobb száraz fehérbornak választották. Mivel ismerem a történetüket, a termőhelyet, lehetőségeiket, úgy vélem ezzel az eredménnyel a munkásságuk eddigi legnagyobb sikerüket érték el. Ne feledjük, a mezőnyben nevezhettek Balatonfüred-Csopak, Somló, valamint Badacsony borvidékeiről is, ahol tényleg több nagyágyú borászat található.

Letagadhatatlanul rajnais illattal indít. A zöldessárga szín mögött, lime, méz, pirítós, zöldfű, némi vaníliával tűzkővel kamillával egészül ki. Olyan, ami a nagykönyveben meg van írva. Ízében az erőteljes savgerince szépen összefogja, a jó közepesen telt testét. Az enyhén vaníliás hordó érződik, de nem uralkodik, amire pirítós, lime, körte, szőlő aromák rakódnak. A fa a hosszú lecsengésében némi kesernyés ízt kölcsönöz neki, ettől még szép egyensúlyban van. Tavaly óta a bor jóval gyümölcsösebb lett, a savi pedig kerekedtek. 7 pont

Kunci

Lendületet kap a Balaton-felvidék?

 

Történetemmel nem az ókori görögökig, inkább csak a 20. század közepéig, 1951-ig megyek vissza, mikor Király Ferenc Pécsett ezerjó és bouvier fajtákból megalkotta a badacsony 10-et, ami később zeusként került be a híres Z betűs (zengő, zenit, zefír, zéta, zeus) fajtasorba. Sajnos, a neve ellenére nem tört olimposzi magasságokba, mindössze 29 hektáron termesztik hazánkban, így nem is csoda, ha ritkán kerül poharamba. Pályafutásom alatt maximum 3-4 alkalommal kóstolhattam, abból egyszer az édes változatot, így meg sem lepődtem, mikor vakon nem jöttem rá a fajta eredetére. Mindez a Balaton-felvidéki borvidéken, a Lesencefalu fölötti Sarki RókaBorházban történt, amiről néhány éve már itt beszámoltam. Amúgy, biztos lennék benne, hogy egy Master of Wine vizsgán is hatalmas fejtörést okozna! A bor még annyira új volt, hogy címke se került az üvegre, persze ez semmit sem von le értékéből, én meg egyedi mivolta miatt vásároltam egy palackkal! Nézzük, milyen egy 2022-es lesencefalui zeus, 2023 novemberében! 

Erősen citrus, lime, szőlő aromákkal indít, amiben friss alma, némi körte jegyek észlelhetőek. Nem egy parfümbomba, mégis illatjegyei szépen szállnak a pohárból. Első kortyra acélos savak jönnek, de ez betudható a helyi terroir-nak is, a másodikra azért csillapodnak, amiket a néhány gramm maradék cukor szépen lekerekít. Szikár, könnyedebb testű. Ízében szőlő, friss fehér húsú gyümölcsök és némi kesernyés vonal érezhető. Egyszerűen csak jó inni. Nincs túl komplikálva, érthető és szerethető bor. 5 pont

Az ottani látogatásom során a meglepetés csak fokozódott, s itt, had idézzem Ercsey Dani Balaton-felvidéki borvidékről szóló szavait, - „ha Badacsony nem vigyáz, a kanyarban fognak előzni az innen származó borok”. Ettől azért még nem kell tartaniuk a bazaltvulkánok borászainak, de a Lesence-vidék termőterületei tényleg kincseket rejtegetnek. Úgy néz ki, Sopron, Zala, Badacsony, Eger, Mátra, Pécs után a furmint termelők térhódítása itt is erőre kapott. Azt már tudtam, hogy Sümegen Egly Márk évek óta palackozza, azt is, hogy az alig néhány km-re lévő Kovács Pincészet elültette belőle az első tőkéket, nem beszélve a Pálffy Fekete-hegyen nyújtott munkásságáról, mindeközben a Sarki Róka Borház palackos portfóliójába észrevettem egy 2022-es furmintot. Gyorsan kaptam az alkalmon és kértem belőle egy pohárral. Éreztem rajta a szárnypróbálgatásokat, szóval nem egy kidolgozott tokaji mestermű, természetesen a terroir is más, a bor viszont karakteres, fajtajelleges.  Most, közel fél évvel később ismét megbontásra került egy üveg és láss csodát. 

Az enyhén olajos borban, körte, friss birs, lime, érett alma, barack illatok keverednek. Kerek, krémes kortyát, erőteljesebb savai akasztják meg, a maradékcukra mégis ezt tompítja és ad neki egy keretet. Gyönyörűen jönnek az érettebb furmint jegyek, így a körte, barack, birs, valamint a kesernyés csonthéjasok. Lecsengése sem rövid. Nyár óta összeérett, szóval jó inni, csak az acélos savszerkezete miatt nem kap 6 pont, így is 5+ pont.

Azt azért mindenképpen megemlíteném, sok tokaji társához képest aromavilágában minimum 2 évvel előrébb jár, ezzel nem jósolok neki annyira hosszú életutat, azért 2-3 év még van benne. Egy biztos, most kóstolva, mindent összegezve, nekem tetszett!

Kunci

Tényleg ismerjük a Balaton-felvidéki borvidéket?

 

„Az ismert ismeretlen”! Ezt a címet adtam 7 csepp borvidék könyvemben a Balaton-felvidéki borvidéknek. Nevét, a változatos, sokszor köd homályába burkolódzó területei ihlették, mivel a borfogyasztók többsége a Káli-medencén túl erősen elgondolkodna, mely falvak szőlősorai is tartoznak hozzá. Valljuk be, a Káli-medencén túl is létezik boros élet. Egly Márk a sümegi borokat újra felhelyezte bortérképre, a Keszthely melletti Cserszegtomaj kutatóintézetében a mai napig folyik a munka, de most koncentráljunk a méltánytalanul elfeledett Lesence-vidékre. 

Kilátás a Lesencetomaji szőlőhegyről

Aki arra jár, egyből beleszeret a kilátásba, hiszen innen nyílik a legszebb látvány a Tapolcai-medence tanú hegyeire. Sajnos, sokan csak a nyaralók miatt vesznek itt kisebb-nagyobb birtokot, amivel apránként felszámolják a helyi borkultúrát. Mivel a gyerekkorom jó részét ott töltöttem, még emlékszem a szőlősorokkal tűzdelt hegyoldalakra, meg arra is, miként énekeltek az öregek a sokadik pohár bor után. Szüleimnek mai napig van egy kis szőlője a hegyen és ez vezérelt arra, hogy a könyvembe helyet szorítsak ennek a gyöngyszemnek. Nagy szomorúságomra az öregek kihullnak, a fiatalok nem akarnak nemes nedűt készíteni, palackos bor meg tényleg igen ritka műfaj ezen a vidéken, pedig a Lesencetomaj fölötti hegyen a felmelegedés okozta savhiány nem létezik. Sőt, jót is tesz neki! Kicsit olyan helyzetben van, mint Szibériában az olajfúrók. Örülnek a klímaváltozásnak. Ezt a képességét az agyagos, bazaltos talajnak tudhatja be. Most a pezsgőkészítőknek nem szeretnék tippeket adni, de a Lesencefalu fölötti, a Balatonra néző területekről se feledkezzünk el, ami hazánk egyik legjobb chardonnay területe. Az sem mellékes, hogy egykoron jelentős pinot noir ültetvények voltak a környéken. Mely fajtákból áll a Champagne? Biztos vagyok benne, némi terméskorlátozással, odafigyeléssel csodákat lehetne művelni itt is. 

Kovács Pince

Lesencetomajon egy 3 hektáros családi vállalkozás keretében tevékenykedik a Kovács Pince. Ők azon maréknyi csoportba tartoznak, akik újítottak és nyitottak a palackos borok világára.  Repertoárjukban megtalálható a nélkülözhetetlen olaszrizling, kóstolhatunk tőlük sauvignon blanc-t, rajnai rizlinget, cserszegi fűszerest, szürkebarátot, a furmintjuk meg lassan termőre fordul. Vörösekben sincsen hiány, a kékfrankosból rozét, valamint cabernet sauvignon-nal házasítva cuvée-t készítenek. Igaz, a terület nem kedvez a bordeauxi bivajnak, a kékfrankossal már más a helyzet. Elég volt megkóstolnom a 2022-es hordómintát! 

Bármily meglepő, de most a 2022-es évjáratból az előbb említett vörös cuvéet szeretném bemutatni. Hazudnék, ha azt mondanám életem legszebb vörös bora. Távol áll a villányi tanninbombáktól, nem is egy alföldi selymes vonal, savakban sincsen hiány, sőt erőteljes,  a tisztasága, gyümölcsös mivolta, izgalmas léte mégis megérintett. 

Bíbor, lilás színnel indít, ami mögött friss gyümölcsös illat lakozik. Szeder, megy, piros és fekete ribizli, némi szilvával, mindez csipetnyi csokis jeggyel meghintve. Illatához egy vékonyabb test párosul, amiben, a savgerinc erősen uralkodik. Azért a ficánkoló, gyümölcsös, fűszeres karakter ugyanúgy benne van. Itt-ott áfonyát is kiérezni, amin a hordó lehelet finoman ül.  Nem is tudom hova tenni, mert a savai ellenére nekem nagyon bejött. Persze nem egy steakhez, inkább nyári melegben picit behűtve! 4+ pont

Kunci