Itt készül a Cavák Cavája

 

Agusti Torello Mata Pincészete egy olyan ikonikus hely, ahova egyszer minden Cava rajongónak el kell látogatnia. Az 1935-ben született, zenész valamint szabó felmenőkkel bíró Agusti Torello Mata a bor- és a pezsgőkészítésnek szentelte az éltét. Borászati iskoláit elvégezve, Sant Sadurni d’Anoia-ban megnyitotta a város első borászati laborját, majd 1955-ben elkészítette az első 500 üveg pezsgőjét. Sokan a spanyol pezsgőkészítők egyik úttörőjének hívják. Többek közt, ő volt a Confraira de Cava (Cava Testvériség) a buborékos italok népszerűsítésére alapult szervezet első elnöke.

Nagy álmát 1978-ban valósította meg. Már akkor tudta, hogy az idős szőlőtőkék adják a legjobb minőséget, így a legöregebb ültetvényeiből készítette el a Kripta névre hallgató csúcs Cava-ját. Ennek során egy különleges amfora alakú palackban, minimum öt éven át érleli az italt, amit ma sokan a Cava-k Cava-jaként emlegetnek. 

A borászat a 40 hektár saját területe mellé még 100 hektárról vásárol szőlőt. Repertoárjuk szigorúan helyi fajtákra (xarel-lo, parellada és macabeo, trepan) koncentrálódik. Boraik nagy részét rozsdamentes acéltartályokban érlelik, a legjobb minőség viszont hordóba kerül. Évente 500-600 ezer palack Cava-t készítenek. Előbb egy interaktív videóval egybekötött pincebejáráson vettünk részt, majd jött az áhított kóstoló. 

Ugyan, az eredeti D.O. Cava-ból nem léptek ki, de ez semmit sem von le a minőségből. A legegyszerűbb pezsgőiket is legalább 18 hónapig érlelik, a szőlőművelés pedig szigorúan bio. Mint megtudtuk, a borvidék 80%-ban organikus szőlőművelést alkalmaz és Penedès szeretne a világ első, 100%-ban bio művelést alkalmazó borvidéke lenni. Sajnos, a klímaváltozás őket sem kíméli. Az utóbbi 20 évben a szüretek időpontjai majd egy hónappal vándoroltak előre. A kóstoló során négy évjáratos tételt kaptunk a poharunkba, amik mind 30 hónapos érlelést kaptak. Ez talán sokat elmond a minőségről. 

Gran Reserva Brut Natur 2018 

Zöld almás, zöldfűszeres, citrusos illatvilága egy hamisíthatatlan klasszikus Cava aromavilágát rajzolja ki. Erőteljesebb bubijai inkább frissítőek, mint zavaróak. A csontszáraz pezsgőben a savak, gyümölcsös ízek csilingelve kombinálódnak, amiben némi vanília is felüti a fejét. 6 pont (számomra ez volt a kedvenc)

Ubac 2018 

Az Ubac-dűlőből származó tétel, az előbbihez képest már testesebb és komplexebb ital. Enyhén élesztős íze mellett, zöld alma, marcipánnal keveredik, de a zöldfűszerek sem hiányoznak belőle. Erőteljesebb savait 4 gramm maradék cukra teszi kerekebbé. 6 pont 

Rosat Trepat 2021 

Kirobbanó, friss, piros gyümölcsös illataromákat áraszt. Gyönyörű savai mögött eper, cseresznye ízek bújnak meg. 8 gramm cukra picit tartalmasabbá, fogyasztóbarátabbá teszi. Különösen a nők kedvence lehet. -6 pont

Barrica Reserva 2018 

A 100% Macabeo-ból készült tétel egy teljesen más arcát mutatta. Illatában a zöld alma, zöldfűszerek valamelyest a háttérbe szorulnak és a krémes, élesztős, enyhén vaníliás aromák kezdenek uralkodni. Számban egy telt, gyümölcsös, picit már a Champagne felé húzó ital kápráztatja el az ízlelőbimbóimat. +6 pont. 

 A következő cikkben Németh Ágival való riportom olvashatjátok, így akkor is tartsatok velem.

Kunci

Egy kis Cava történelem

 

   Már régóta nagy álmom volt, hogy eljussak Sant Sadurni d’Anoia-ba a buborékos világ egyik központjába. Mivel 30 km-re található Barcelonától, így a kirándulásunk során, semmiféleképpen sem szerettük volna kihagyni ezt az alkalmat. A 12000 fős települést a Cava-k Mekkájának is hívhatnánk, hiszen a városban szinte mindenki közvetve, vagy közvetlenül érintett benne. 85 pezsgőpincészetben érlelik ezt a nemes italt. Ezt az információt már Németh Ágitól tudom, (magyar Decanter, később a Vince főszerkesztője) aki már évek óta ott él sőt, még egy riportot is készíthettem vele, ezért a következő írásaimat se hagyjátok ki. :)

Barcelonából kereken egy óra alatt értünk vasparipával Sant Sadurni d’Anoia-ba, majd a vasútállomással szemben egyből a Freixenet Pincészet impozáns épülete fogadott minket. Mi nem oda, hanem a városon túl fekvő Agusti Torello Mata-hoz tartottunk. Mivel busz nem volt, így maradt a két lábunk. A várost elhagyva szépen megművelt, öreg gyalogtőkés szőlősorok mellett haladtunk. Még csak januárt írtunk, meglepetésünkre itt-ott már zöld levélhajtással is találkoztunk. 

   Mielőtt a pincészeti látogatásunkról írnék, néhány mondatot említenék a világ harmadik legfontosabb buborékos italáról a Cava-ról, amiből évente 250 millió palackkal készítenek.

A sztorim 1551-ben indítom, ugyanis ekkor alapították a Codorniu borászatot. A következő mérföldkő 1659-ben Anna Codorniu és Miquel Raventós házassága, ezzel a lépéssel két nagy borászati hagyományokkal rendelkező család több száz évre egyesült. Kétszáz évvel később, az 1860-as években Josep Raventós Franciaországban szerzett gyakorlatot. Ekkor ismerkedett meg a pezsgőkészítéssel, majd hazatérve merészet gondolt és 1872-ben macabeu, xarel-lo, parellada fajtákból elkészítette az első pezsgőjét. Ugyan, nem ez volt Spanyolország első buborékos itala, a Cava nevet is csak 1959-től használják, viszont az 1872-es dátumot a spanyol buborékos kultúra sarokkövének tekinthetjük. 

Az út hosszú és nehéz volt. Az 1972-ben létrehozták D.O. Cava erdetvédelmet, majd 1986-ban az EU elődjébe, az EGK-ba belépve lehatárolták azokat a területeket ahol Cava készülhet. Ezzel nem csak Penedès-ben, hanem az ország négy régiójának (Comtats de Barcelona, Levante, Ebro-völgye, Vinedos de Almendralejo) 159 településén, Méthode Traditionelle, vagyis palackos érleléssel állítják elő a termelők ezt a buborékos italalt. Még ugyanebben az évben a két nagy több száz éves családi egyesülés felbomlott, így született meg a Codorniu kapujával szemben a Raventós i Blanc Pezsgőpincészete. 

   Az ottlétünk során a Raventos i Blanc-t valamint a Codorniu-t is szívesen meglátogattuk volna. Mint kiderült, a Raventos i Blanc-ba egyszerű halandók nem nagyon jutnak be, aznap pedig a Codorniu-ban meg nem volt angol csoportvezetés. Mi mégis megpróbálkoztunk vele. A kapuja tárva-nyitva volt, kóstolótermébe belépve, szinte a lépteimtől kongott a hatalmas terem. Emberek után nyomozva egyik helyiségből a másikba jutva jószerivel, már csak a földalatti érlelő pince labirintusába nem toppantam be. 

   Különös tény, hogy szerte az országban érlelődnek a Cava-k, a 90-95%-a mégis Penedès pincéiből kerül ki. Ezen belül a Freixenet 136 millió (ezzel a világ legnagyobb pezsgőpincészete), valamint a Codorniu 50 millió palackjaikkal toronymagasan uralják a piacot. Ahogy máshol, úgy ott is voltak a tömegtermelésnek ellenzői, így 2014-ben néhányan kiléptek a D.O. Cava-ból és megalapították a magasabb minőséget jelentő Clàssic Penedès-t. Egyeseknek még ez sem volt elég, így 2017-ben szintet emelve megszületett a Corpinnat, ami egy lehatárolt termőhely legmagasabb kategóriáját jelenti a Penedès-en belül. 

   A 23000 hektáros borvidék termésének nagy részéből Cava készül, néhányan azért csendes borok előállításával is foglalkoznak. Az előtérben fekvő Montserrat-hegység megvédi a szőlőket a Pireneusokból jövő hideg légáramlatoktól, a termőterületek 200-800 méter magasságig húzódnak, amik a tenger felől jövő forró tengeri légáramlatokat hűsíti. Az évtizedek során a három fő fajtái (xarel-lo, parellada és macabeo) főleg chardonnay, trepan, garnacha, pinot noir ültetvényekkel egészültek ki. Az utóbbi kettőből rozé is készülhet. Amúgy xarel-lo a savakat, a macabeo a robusztus testet adja. Sajnos mára a parellada sokat veszített az értékéből, ami alapvetően a fineszért felelt.

Ezerjóval a világ körül

Az Ezerjó Borszaküzlet ismét nagyszabású borkóstolót tartott Szegeden, helyet pedig szokás szerint a Mojo Club biztosította. A Tussock Jumper borokkal olyan Föld körüli utazásra invitáltak minket, aminek során kontinensről-kontinensre ugrálva ízlelhettük meg a nagy hírű borvidékek nemes nedűit. Ez a borcsalád egy brand alatt ismerteti meg a fogyasztókkal világ kiemelkedő borvidékeinek legjellemzőbb szőlőfajtáit. További különlegességük, hogy a palackok címkéin az adott országokra jellemző állatokat ábrázolnak, akik egy letölthető mobilos applikáció segítségével 3D-ben maguk tartanak rövid borismertetőt. 

Mi mással is indíthatnánk egy ilyen különleges kóstolót, mint a spanyolok frissítő gyöngyeit tartalmazó Cava-val. A Barcelona melletti Penedés borvidékének macabeo és chardonnay fajtákból, palackos, vagyis tradicionális eljárással készült ünnepi ital, Champagne-t és Prosecco-t követően a világ harmadik leghíresebb buborékos pezsgőjévé nőtte ki magát. Markánsabb savgerince köré a zöldalmás aromavilágára némi élesztős, keserűmandulás, citrusos jegyek telepednek, erőteljesebb savait pedig a 11 gramm maradékcukra kerekíti le.

Hatalmasat, a világ túlsó felére, Új-Zélandra Marlborough borvidékére ugorva a 21. század egyik csoda borával a sauvignon blanc-nal folytattuk a sort. A Loire menti fajta ezen a csendes-óceáni szigeten találta meg újvilági otthonát, ahol a különleges klíma miatt egyedi, trópusi gyümölcsös aromavilággal rendelkezik. A poharamba töltött 2022-es citrusokkal gazdagon ellátott borban könnyedén felfedezhetőek a mangó, banán, körte, zöldalma jegyek, amikhez lecsengésében némi édeskés íz társul.

A vörösborokra áttérve ismét az öreg kontinensen találtuk magunkat. A nagyhírű Burgundia kistestvérének kikiáltott Beujolais első számú fajtájával a gamay-val ismerkedtünk. A bor kapcsán mindenképpen érdemes kitérni a Beujolais nouveau borokra, ugyanis ez volt a franciák első primőr tétele, amivel ezt az ismeretlen bortermő területet a 20. század közepén felhelyezték a világ bortérképére. A francia alapítású Tussock Jumper cég némi csavart tett a dologba, hiszen ez a gamay nem Beujolais-ból, hanem közép Franciaországból származik. Normál esetben a kadarkánál alig vastagabb testű bora meglepő módon intenzív szeder, csoki, érett málnás illatokkal indít, könnyed testében viszont epres ízek is előbújnak, amikhez lágy fűszerek társulnak.

Egy ilyen borsorban Itáliának mindenféle képen helyet kell szorítani, így meg sem álltunk Taljánország déli csücskéig, Szicíliáig. Az Avola városáról elnevezett nero ’d avola sötét színű, jó közepes testű, meggyes, enyhén szilvás aromájú, szofisztikáltan hordózott, borsos, fűszeres borával barátkoztunk. Ezt az ősi faját Szicília királyának is hívják, aminek jelentőségét az utóbbi időben kezdik felfedezni a termelők.

Latin-Amerikába, Argentínába kalandozva mi más lehetne a téma, mint a malbec. A fajta a francia ampellográfus Michel Aimé Pouget révén 1853. április 17-én került be az országba / április 17-én ünnepeljük a malbec világnapját/, ami mára az ország borászatainak első számú exportcikkévé vált.  Az Andok előtti 1000-1500 méter magasra felkúszó fennsíkok ültetvényein új otthonra lelt, majd a félsivatagos területeken gyümölcsös teltebb borok készülnek belőle, mint francia őshazájában Cahors-ban. Külön kiemelendő, hogy a palackunk tartalma nem a híres Mendoza-ból, hanem a tőle északabbra, a 650 m magasságban fekvő, melegebb termőterületű San Juan-ból érkezett.  A régió klímája testes, sötétlilába hajló italunk szedres, áfonyás, ízében szilvás, csokis, kellemesen fűszeres lecsengésében is tetten érhető. Magyar vonatkozását se hagyjuk ki, egy elmélet szerint a szőlő első vesszői a Kárpát-medencéből kerültek Cahors borvidékére, ennek igazságtartalmát azért elég csekélynek tartom.

A kóstolót Kalifornia sztárjával a mindent lehengerlő zinfandel-lel zártuk. A szőlő kapcsán mindenképpen említsük meg az olasz primitivo-t, vagy a horvát crljenak kastelanski-t, mivel ugyanazokról a fajtákról beszélünk, ami Dalmácia területéről indult el hódító útjára. Ne feledkezzünk el Haraszthy Ágostonról, a kaliforniai szőlőtermesztés atyjáról, akihez akár Amerika nyugati partjain az első primitivo tőkék elültetését is könnyedén köthetnénk. Sokan a világ egyik legjobb fajtájának tartják, hiszen korán érik, igen magas cukorfokkal rendelkezik, oktánszáma pedig könnyedén kúszik 16% környékére. 15%-os sötét színű, tömény borunk csak úgy árasztja magából a szederes, csokis, aszalt szilvás jegyeket. Némi fűszeres, édesgyökeres íz is átjárja, a végén meg szépen megmutatkozik a rá jellemző érces, számomra picit kesernyés, rebarbarás lecsengés.

Köszönet a borkóstolóért az Ezerjó és a szegedi Mojo Club csapatának.

Kunci