Rázós zürichi utazás és a zürichi bor!

 

Miután hazaértem a montenegrói horvát nyaralásunkból, 36 órával később ismét úton voltam. Egy röpke nap erejéig a hegyek országába, Svájcba kellett utaznom, szóval Szegeden vonatra szálltam, Budapesten még találkoztam a szüleimmel, majd a Zürichbe tartó éjszakai vasparipával indultam tovább Svájc legnagyobb városába. Korábban, munkám miatt rengetegszer megtettem ezt a távot, akkoriban még Wiener Waltzer-nak hívták a járatot, miközben Ausztriát, Németországot és Liechtensteint érintve 11-12 óra alatt értünk ki a kőgazdag városba. Ugyan, több tucatszor ültem ezen a vonaton, két egymást követő éjszakán oda-vissza még nem sikerült megjárnom az utat. Úgy látszik, 40 év kell ehhez is, szóval nem tartottam semmitől. 

Keletiből 5 perces késéssel indultunk, ami később várt ránk, arra álmomban sem számítottam. Az első meglepetés az egyrészes, nem kabinos ülőhelyek voltak, amik egy éjszakai úton nem igazán komfortosak. Többek kérésére se kapcsolták le a villanyt, az ülőhelyek 90%-ban teltek voltak, na meg volt néhány olyan utas, akik egész éjszaka hangosan trécseltek. Salzburgnál, hosszú várakozást követően vihar okozta felsővezeték szakadás miatt, Zell am See felé irányítottak minket. Mire kivilágosodott még mindig csak Tirolban jártunk, majd közölték, hogy négy órát fogunk késni. 8 óra helyett délben érkeztem Zürichbe. Mindössze 20 percet sikerült aludnom. A dolgom hamar elintéztem, majd elindultam felfedezni a települést. Keresztül kasul jártam az óvárosát, felbandukoltam az egyetemhez, pihentem a tóparton, élveztem a hegyekkel tűzdelt panorámát. Igaz, egész napra esőt jósoltak, ami csak késő délután érkezett meg. Az úgy jött, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ömlött, elállt. Ezt csinálta 5-6 alkalommal. Természetesen a fülledt idő miatt addigra úsztam az izzadtságban. Közben felfedeztem néhány borkereskedést, sikerült megkóstolnom néhány svájci nedűt. Ebből a szempontból picit szerencsésnek érzem magam, mivel azon kevés borfirkászok közé tartozom, akik korábban belemásztak az alpesi ország boros életébe, így némi fogalmam volt az ottani borkultúráról. Csoki nélkül nem jöhet haza az ember, amivel hamar be is tankoltam, de borral is szerettem volna gazdagítani a hátizsákom. Aki ismeri a kinti borárakat, az tudja, minden méreg drága, a helyi nedűk még annál is többe kerülnek. Azért a helyi mondást se feledjük el. Svájc borainak 99%-a határaikon belül fogy el, a maradék 1% exportot, meg a külföldön élő svájciak termelik be. Szóval a svájci bor ritkaság. Hosszú vacillálás után az egyik szupermarket polcán megláttam egy vörös illetve fehér Zürcher 0,5 lieteres palackot s azok mellett tettem le a voksom. Zürichben miért ne igyunk helyi nedűt? Na meg fél literes palack? Kérem, az ott teljesen normális! Egyikben pinot noir, a másikban meg riesling silvaner, vagyis rizlingszilváni volt. A boraim alapanyaga amúgy a Zürichi-tó környéki ültetvényekről származnak.

A vonatom fél 10 után indult, vagyis indult volna, ha az esti vihar ugyancsak a sógoréknál nem vitte volna el a síneket. Addigra egy éjszaka nem alvástól, egész napos járkálástól nem mondhattam magam kipihentnek. Persze a kimaradt vonat nem jogosított fel minket semmire, még arra se, hogy egy ágyat, vagy matracot, biztosítsanak. Próbáltam erőteljesebben fellépni ez ügyben, amivel a biztonsági őrök, rendőr hívását garantálták. Én csak egy szivacsot szerettem volna, ahol aludni tudok. Ennyit a világ leggazdagabb városáról és annak baráti szeretetéről. Aki járt már Zürich vasútállomásán, az jól tudja, egy több szintes, föld alatti bevásárlóközpontot hoztak létre. Mivel a váró tele volt, a földön, égő lámpák mellett, közel 3 órát sikerült aludnom. Úgy éjfélig ment az élet, reggel négykor meg a takarító egy méterre a fejemtől húzott el a gépével. Idilli ébresztő! Jobb mint az NDK-s csörgőóra.

A haza utam sem volt megváltás a tömött, vonatokon. Jó másfél óra késéssel értem Bécsbe, ahol már szinte otthon éreztem magam. Indulásom után 16 órával később érkeztem a Tisza Parti városba Szegedre.

Zürcher pinot noir 2022 

Fiatal fűszeres, piros bogyós gyümölcsös illatok szállnak belőle. Vékony teste mögött intenzív savgerinc húzódik, amiben meggy, szilva aromák jelennek meg. Önmagában nem rossz, jól iható, fajtajelleges, idővel még jobb is lehet.  4 pont

 Zürcher riesling silvaner 2022 

Meglepően intenzív illattal indít. Citrusok, fűszerek, fehér húsú gyümölcsök tömkelege ömlik belőle, némi édeskés, gyógynövényes beütéssel. Közepes teste, jó savakkal, almás, zöld fűszeres, citrusos karakterrel bír, amibe némi buborék is szorult. Meglepetésre száraz kategóriája ellenére első érzetre 7-8 gramm cukor van benne. Az édes íze ellenére, azt kell mondanom, kerek, fajtajelleges és jó kortyolgatni. 5 pontot nyugodtan adok neki.

A legközelebb már hazai borpalettáról olvashattok ritkaságokat!

Kunci

Néhány gondolat a 27. Szegedi Borfesztiválról

Már két hete befejeződött a legnagyobb vidéki szabadtéri boros rendezvényünk, a 27. Szegedi Borfesztivál, ezért úgy döntöttem írok néhány gondolatnyi utózöngét az ott látottakról, hallottakról, poharamba került borokról. Annak ellenére, hogy több mint 150 pincészet képviseltette magát, az időjárás nem volt kegyes a résztvevőkkel, sokak számításait esőáztatta napok húzták át, így ilyen napokon a standok egy része zárva is tartotta kapuit. Persze, a legelszántabb szegedieket ez sem zavarja, hiszen számos olyan elhivatott borrajongó él a városban, akiknek mindegy, hogy fúj a szél, vagy ömlik az eső, ők kitartóan csiszolják kóstolási tudásukat. 

Sajnos a változékony időjárás mellett én is kisebb betegségtől szenvedtem, szóval korlátozva tudtam csemegézni, ettől még több érdekes kincsre bukkantam. 

A hazai pezsgők forradalmában mi mással kezdhetném a visszaemlékezésem, mint egy buborékokkal teli gyöngyöző itallal. Ennek kapcsán indíthatnék Kreinbacherrel, Sauskával, vagy a fesztivál díjnyertesével, a 2019-es Gróf Degenfeld furmint extra brut-vel, mégis szembe mentem az árral, és a Kiskundorozsmán gazdálkodó Ujvári Pincészet 8 hónapot palackban töltött, citrusokkal teli, könnyed, kellemes, pirítós, élesztős aromákkal bíró, frissítően ható, rajnai rizlingből készült, 2022-es brut natur pezsgőjére esett a választásom.  Kevesen tudják, de ez nem csak egy pezsgő, hanem Szeged város első pezsgője!

A Balaton északi partján lévő vulkanikus altalajú Badacsonyi borvidékről mindenképpen kiemelem az Éliás Birtok 2021-es Fenn a Hegyen olaszrizlingjét. Telt, kerek kortyai, fehérgyümölcsös ízvilága, enyhén kesernyés, sós lecsengése szinte magával ragadja az ízlelőbimbókat.

A borvidék kapcsán a kéknyelű megkerülhetetlen téma, így egy 2019-es Borbély kéknyelű került a poharamba, sőt az a megtiszteltetés ért, hogy a bort maga a készítője, a 2020-as Év Bortermelője, Borbély Tamás mutatta be. Az ő szavait idézve, ̶ a fajtának idő kell  ̶  szerintem minden borbarát egyetért. Acélos savgerince, neutrális aromavilága lassan kezdi megmutatni oroszlánkörmeit. Ez teljesen igaz, a kora ellenére csak most kezdi felnőtt pályafutását.

Ásványos boroknál maradva „Isten ittfelejtett kalapján” a Somló hegyen gazdálkodó, amúgy a fesztiválon első alkalommal debütáló, Tornai Pincészet 2019-es Top Selection hárslevelűjét vétek lett volna kihagyni. A jó közepes testű bor, alma, hárs, méz, aromáival, szép hordóhasználatával, ásványos, hosszú lecsengésével, egyedülálló eleganciájával hívja fel magára a figyelmet.

A legegyedibb borra, Szeged egykori lakójánál, Nagy Gábornál, a Medvebor alapítójánál leltem rá, aki a Zalai borvidéken, a Zalaszentgrót melletti Csáford-hegyen kezdett bele a borkészítésbe. Alig másfél hektáron művel szőlőt, ezzel kiérdemelhette volna a rendezvény legkisebb borászatának díját, persze különlegessége nem ebben rejlik, hanem azokban a ritka, ősi, kárpát-medencei fajtákban, amiket ő a szárnyai alá vett. Be kell vallanom, az életem során számos ínyencséget töltöttek már a poharamba, de szerémi zöldet még soha. Azt se feledjük, határainkon belül mindössze 0,1 hektáron termesztik. Ugyan a bor a spontán erjesztés hatására nem erjedt ki teljesen, szóval egy félszáraz tétel, az értékéből ez mit sem vesz el. Enyhén fűszeres, picit sárgabarackos, mézes, légies, ízvilága, a maradék cukortól édeskés karaktere az egyik általam kóstolt aromatikához sem sorolható. 

A vörös posztra áttérve a Torma Pincészet 2019-as Nabucco pinot noir-ja megállásra késztetett. Azt kell mondanom, a Torma testvérpáros, Zoltán és Zsolt nem viccelnek. Olyan érett, nagytestű, hosszan érlelt tételekkel rukkolnak elő, amik mély nyomot hagynak az emberben. Sokaknak a Nabucco név kapcsán Verdi operája juthat eszükbe. Akik így gondolják, közel állnak az igazsághoz, mivel apjuk kedvenc operája volt, a bort pedig az ő tiszteletére készítik, másrészt a pinot noir idősebb Gál Tibor korábbi szavai ellenére „Eger a magyar Burgundia” még mindig számkivetett sorban van a borvidéken, és a névválasztásnál erre is próbálnak utalni. 

A fekete cseresznyés, érett meggyes, szilvás, borsos, fűszeres, csokis aromái, karakteresebb jellege már a szerényebb bordeauxi házasítások testével kacérkodik, mégis elegáns, fiatal arcot mutat. Hatalmas jövő elé néz! 

Varga Zoltán Gábornak, a Borpont vezetőjének köszönhetően egy igazi egyedi csodát ízlelhettem a Mátrából. A fiatal múltra visszatekintő Dominium Pincészet 2018-es Aragon tempranillo-ja rendesen mellbe ütött. Igaz, Villányban Gerééknél is megjelentek az első tempranillo palackok, de a két termőterület ég és föld, nem beszélve arról a meleg mediterrán klímáról, ahonnét a fajta származik. Spanyol társaihoz képest nincs benne az a mély, áfonyalekváros, csokis, dohányos ízvilág, ettől még óriási testű, viszont a savai révén némi északi stílus is belemászik. Termőterület ide vagy oda, kerek, egyedi tétel.

Az utóbbi időben a Vesztergombi Pincészet borsorában forradalmi változás ment végbe. Nem is csoda, ha Vesztergombi Csaba felkerült az Év Bortermelőinek listájára. A 2019-es Szent László Bikavérét kóstolva egyből felkaptam a fejem. Egyszerre telt és kerek, még a 24 hónapos kisfahordós érlelés után sem uralkodik a hordó rajta, ami mögött érett, konyakmeggyes, szilvás, borsos ízek húzódnak. Picit még simulnia kell, de már most is borzasztóan nagy Szekszárdi Bikavérről van szó. 

Köszönöm a borászoknak a sok beszélgetést és az információkat.

Kunci

Egy jó pinot noir Szekszárdról

   Nem oly régen kacsát készítettem, amihez a legjobb párosítás a pinot noir. Hosszas keresgélés után merész döntést hozva, a Vesztergombi Pincészet 2017-es pinot-ja mellett tettem le a voksom. 

Kíváncsi voltam, mit lehet kihozni a hűvösebb klímát kedvelő fajtából, egy savakban gazdag évjáratban a napsütötte Szekszárdi-borvidéken.

   Cseresznye, meggy, szilva jegyeket áraszt, amit narancsos, avaros felhő burkol körbe. Savai jól belesimulnak robusztus testébe. Egyszerre tömény, mégis gyümölcsös. Meggy és szilva ízeit az elegáns hordó csokis fűszeres aromája teszi kerekké. Hosszabb szellőztetés után itt-ott kikandikál az érettségre jellemző, gombás, avaros, földes buké is.

   Szép jövő elé néző borral ismerkedhettem meg, amit bárkinek szívesen ajánlok. Persze ehhez kell Vesztergombi Csaba szaktudása, aki az utóbbi időben egyre kifinomultabb borokat készít! 

6 pont

Egy elfeledett régió

   Közel kétéves kihagyás után új élményekkel jelentkezem a blogomon. Az első írásom alkalmával egy kellemes szeptemberi emléket osztok meg veletek, s egészen a balaton-felvidéki Lesencefaluig kalandozok nektek. 

   A Lesence vidék szőlősorai lassan már feledésbe merülnek. Az egykoron kiváló minőségű bort adó domboldalak szőlőtőkéit nyaralók kezdik felváltani. Ez nem is csoda, hiszen a balaton-parti nyüzsgést elhagyva itt a nyugalom szigetén találjuk magunkat.

   Sajnos a vidék borkészítéséről sem sokat hallani, maximum az Aklán Pincészet, vagy a Skizo Lesencefalu chardonnay bora mondhat valamit. Így turizmusról, vendéglátásról eddig szó sem eshetett.

   Örömmel jelenthetem, hogy 2020 augusztusában Lesencefalu határában megnyílt a Sarki Róka Borház. A  kis családi vállalkozás idilli természeti környezetben várja a pihenni vágyókat. A szőlősorok között megbúvó épület egy karnyújtásnyira fekszik a Keszthelyi-hegység nyugalmat árasztó erdejétől, míg a távolból  a Szigligeti vár mosolyog ránk. Nézd 

A hely alapítója Miklovicz Zoltán a vidéki hangulathoz vidéki szolgáltatást nyújt. Saját borait a környékbeli kézműves termelők termékeivel egészíti ki. Kis étlapján sonkatál, sajttál, zsírosdeszka, helyben sütött sütemény szerepel. Az alkoholt nem kedvelőknek, sofőröknek szörppel, teával, egyedi módon pörkölt kávéjával kedveskedik.

   A család közel fél évszázada foglalkozik szőlőtermesztéssel. Mára a hobbi birtok 7 ha-ra gyarapodott. Ennek 5 hektárján telepítés zajlik, a maradékon olaszrizling, cserszegi fűszeres, szürkebarát, rajnai rizling, pinot noir fajták osztoznak. Az utóbbiból rozét készít. 

Zoltán hisz a terroire különleges /bazalt, mészkő agyag, pannon homok, márga/ erejében, ahol az erőteljes savgerinc mellé kellemes minerális élmények párosulnak. A szőlő művelésben /nem bio/ a fenntarthatóságot preferálja. Természetes élesztővel erjeszt, borait reduktív módon érleli.

   Úgy gondolom, a kis vállalkozás jó úton halad. Boraik már két környékbeli étterem borlapjára is felkerültek, a borbár életét pedig felolvasó estekkel, jazz koncerttel teszi színesebbé.

Mindenkinek szívből ajánlom a Lesencefalu fölött fekvő Sarki Róka borházat. Egyszerűen csak üljünk ki a teraszra, kóstoljunk meg egy finom helyi bort, rendeljünk hozzá egy sajttálat és merüljünk el a vidék nyugalmában. Nem fogjuk megbánni. 

Kunci

 

Magyar hordó a világ egyik legöregebb pincészetében

Ki gondolta volna, hogy a Keleti és a Nyugati-Alpok közé beékelődő Rajna völgyében készülnek Svájc legszebb pinot noir borai? Az ország legkeletibb kantonjában Graubündenben, a Bündner Herrschaft borvidékén járunk, ahol a 3000 m magas hegyek szoknyáin ültetvények húzódnak.
A bennfentes borkedvelőknek Gantenbein, Fromm nevek ismerősen csenghetnek, legérdekesebbnek mégis a világ egyik legöregebb pincészetét a Schloss Salenegg borászatát találom. A szerzetesek által 1068-ban alapított birtok az idők során többször gazdát cserélt. Erre utoljára 1654-ben került sor, s azóta a Gugelberg család irányítása alatt működik. Mindennapjaik sikereihez mi magyarok is hozzájárulunk. Büszkék lehetünk arra, hogy a ház legkedveltebb pinot noir alapborát hazánkban készült nagy tölgyfahordóban érlelik. 

Schloss Salenegg 2017 pinot noir

Borsos, szilvás, érett meggyes illatát avaros animalitás öleli körbe. Közepes testét, érett szilva, szeder aromáit a hordó adta fűszerek teszik vibrálóvá. Itt-ott a fa adta csersavak érdesen hatnak, s az alkohol is minimálisan visszafűt. Apróbb hibái ellenére nagyon szépen elkészített fajtajelleges bor. Néhány év palackos érlelést még kíván.

17,0 pont

Kunci

"A Pinot noirral beszélgetni kell" Jekl Pinot noir 2013

- Így vélekedik  Jekl Béla

Több mint két évtizede Villányban gazdálkodó borász szokatlan módon Kadarkára, és  Pinot noirra fókuszál a legjobban. Olyan fajtákkal állunk szemben, amik hatalmas kihívást, tudást, szakmai kifejezéssel élve finomrahangolást kívánnak. Bevallása szerint még húsz év után is állandó megleptéssel szolgálnak.

A hűvösebb klímát kedvelő Pinot nem ritkaság ebben a szubmediterrán régióban. A rendszerváltás óta egyre gyakrabban találkozni vele. Elég csak Tiffán Edére gondolni, aki a Várerdő dűlő hűvösebb adottságait kihasználva, az ország legszebbjeit készíti.

Az igaz, hogy főleg Gál Tiborhoz és Egerhez kötjük, de az első ültetvények mégis Jekl Bélának köszönhetően kerültek hazánkba. Termelőnk csavarosan gondolkozik, és cselekszik. Amíg ültetvényei a Fekete hegyen vertek gyökeret, addig a burgundiai oltványok helyett a német klónokba vetette hitét. Az érlelésnél a kisebb régebbi, és nagy ászok hordókat felváltva használja. Borai a hosszú palackos tárolást sem érzik meg, akár egy évtized múltán is nagyszerű arcukat mutatják.

Jekl Pinot noir 2013

Szépen hozza barnás-pirosas, fajtajelleges színét. Enyhén magasabb alkohollal indít, ami mögött friss, mégis mély szilva, gomba, avar, meggy illatjegyek húzódnak. A fűszerek csak úgy áradnak belőle. Teste telt és kerek. Szilvás-meggyes ízei, borsos fűszerei igazi duettet alkotnak. Füstös, enyhén édességet árasztó borba némi földes elemek szorulnak. Hosszú lecsengésű.

Túlzó alkoholja ellenére igazi elegáns mestermű.

17 pont

Pinot noir Rosé 2016 - Wither Hills Marlborough

A déli sziget hosszú magányos útjáról Wellingtonba visszatérve másfél napra újra együtt lehetett a család! 

Lassan  elérkeztünk új-zélandi kirándulásunk utolsó vacsorájához, aminek elkészítését magamra vállaltam.

A menü garnéla, thai chilivel, rizzsel! 

A rákot egyszerűen gyömbérrel, fokhagymával, citrommal és sóval ízesítettem, majd kevés olajban lesütöttem. Ehhez a Marlboroughban gazdálkodó Withers Hill pincészet 2016-os Pinot noir rozéját választottam. 

A közepesen sötét rozé málnás-epres illattal indít. Ízében friss, ropogós cseresznye, kevés csipkebogyó és kesernyés grapefruit. 

Kellemes savai mögött telt kerek gyümölcsös íz uralkodik. Főleg cseresznye és málna harmóniája dominál, amely édes-kesernyés ízben záródik. 

Gyümölcsös lecsengésében szépen felfedezhetőek a fűszerek, amik nagyon jól illeszkednek az általam készített ételhez. 

16,5p

Montana Pinot Noir 2014 Marlborough

Aucklandot elhagyva délnek - Rotoruába - tartottam, ami az ország egyik legaktívabb geolgóiai területe. Gyakorta már a település határán érezni a kénes záptojás szagot. Bármerre is halad az ember, állandóan forróvizes forrásokba, gőzkitörésekbe, iszapfortyogókba ütközik. 

E vulkanikus vidéken egy tüzes új-zélandi Pinot noir palackját bontottam fel, amit a Marlboroughban gazdálkodó Montana Pincészet készített.

Mély-tömény pinot illat száll belőle. Érett megy, szilva keveredik borssal, és zöldpaprikával. 

Tipikus újvilági stílus, amelyben inkább a karakteres markánsabb jegyek dominálnak. 

Vastag-gyümölcsös tanninja csak úgy árasztja a fűszeres meggy és szilva ízeket. Csöpp széndioxid is felfedezhető benne. Hosszú, enyhén zöldpaprikás végben cseng le a torkomon. 

Nem egy megszokott elegáns stílus, mégis jó élvezhető, főleg azoknak akik szeretik a markánsabb fajtajelleget.

16,8 pont

Borkóstolás a Kadarkában - vörösök

Szeleshát Pinot noir Szekszárd 2013 - 390Ft/0,7dl

K2-ről elhíresült Szeleshát Pincészet Szekszárd legfeltörekvőbb  pincészetei közé tartozik. Kellemes Pinot noirját mindenkinek szívből ajánlom. Egyszerű könnyed és fűszeres. Igazi tankönyvi mintapélda lehetne.

- igazi, kellemes pinot illat

- világos színű, könnyed ivású

- szilva, meggyes ízei földes-avaros fűszeres jellegben végződnek

- vékony mégis nagyon harmonikus

- 16,5 p

Balla Géza Kadarka Ménes 2013 - 490Ft/0,7dl

A „Kadarka király”. A Ménesi borvidék sokáig Balla Géza nevével fonódott össze. Szívügye az „elfeledett”Ménesi-borvidék, és a Kadarka. Ő a fajta legnagyobb mennyiséget termelő borásza a Kárpát-medencében.

- "nehéz kadarka" 

- sötét, meggyvörös szín

- meggy, szilva, fűszeres földes jegyekkel

- kicsit erőteljes alkohol

- illatában fás, piros bors, szegfűszeg, vanília

- meggy és szilva kevereg a számban, szekszárdiakhoz viszonyítva erőteljes tannin (más, mint a szekszárdi klónok)

- kesernyés, nyomokban vaníliás lecsengés

- 16,7p

Balla Feketeleányka Ménes 2013 - 590Ft/0,7dl

Tankönyveink többsége a Kadarkát tartja legősibb kék szőlő fajtánknak, ami a törökök elől menekülő népekkel érkezhetett. Sajnos, az Istvánig visszanyúló Fekete leánykáról ritkán hallani. Az is igaz, hogy határainkon csak a Petrény Pincészet kísérletezik vele. A Ménesi borvidéken is csak elenyésző mennyiségben termelik. Egy olyan sokrétű fajta, amely magában hordozza a Syrah fűszereit, a Cabernet testességét, a Pinot eleganciáját, és a Kékfrankos gyümölcseit.

- cseppjei hosszan megmaradnak a pohár falán

- markáns ízvilág, meggy, bors, kicsi szilva és fahéj íz

- tannin, vanília, barrique jegyek

- hosszú meggyes-fűszeres lecsengés

- 17p

Sauvignoir - Peter Yealands Winary Marlborough - 2015 - Új-Zéland

Kék és fehér szőlőből való együttes borkészítés?

A legtöbb borász idegenkedik tőle. Nem kellene, ezt a műveletet bortörvényünk sem tiltja. 

Korábban őseink is gyakorta egybeszüretelték a szőlőt, amiből siller szerű ital született. Ez manapság sem ritka művelet. Elég csak Paksra, a Sárgödör fesztiválra ellátogatni, ahol a hagyománynak megfelelően ugyanezzel az eljárással készülnek helyi borok.

Kicsit távolabb Franciaországban, Champagneban kétharmad egyharmad arányban "Pinot-noirt, Pinot Meuniert, és Chardonnayt", kék szőlő  fajtákat kevernek, amiből a világ talán leghíresebb ünnepi itala, a Champagne készül. 

Innen délnek tartva, a Rhone völgyének szívében Châteauneuf-du-Pape bortörvényei sem ellenzik ezt a módszert. A13 fajtából 5 fehéret használhatnak, melyeket 10%-os arányban adhatnak a vörös házasításhoz. Külön kulináris élmény volt, mikor ottjártamkor megízlelhettem a tizenhárom fajta "együttes" cuvée-jét.

2015-ös új borok kóstolója

Hazánkban a kilencvenes évek közepétől egyre nagyobb divatja lett a Beaujolais kultusznak, amit azóta szépen ötvöztek a Márton napi ünneppel. Ennek alkalmából számos borász október végére, november elejére lepalackozza az első borát.

Egy ilyen kóstolón vehettem részt, ahol maguk a borászok mutatták be a 2015-ös boraikat. Főleg Irsai olivér, Sauvignon Blanc, és pár Rosé került a poharamba. Néhányan már vörösekkel is előhozakodtak.

Gyors érlelésű borok - tavaszig, legkésőbb nyárig érdemes elfogyasztani őket. Itt-ott még egy kevés kén is előbújik, mégis találni köztük értékelhetőbb tételeket is.

Dél-Tirol a boros poháron keresztül nézve

Bécsen, Salzburgon, és az Innsbruckból átvezető Brenner-hágón át végre megérkeztem az Alpok magas hegyláncai alatt megbúvó völgyek alma és a szőlő ültetvényei között elterülő dél-tiroli Auerbe. Tizenegy óra ahhoz képest nem is rossz idő, hogy négyszer szálltam át, miközben Bécsben a Real Jet ötven percet késett. Persze azt se felejtsük el, hogy sógorék szuper vonatának leggyorsabb szakaszain 230 km/h-val száguldhattam, ami már tényleg kényelmes utazó tempónak mondható. Hol van ettől a MÁV?