Kóstoló az Arany-szigeten

Az esős fürdőzés után a már megtett úton indultam vissza Sveti Nedeljába, a Zlatan Otok (Arany-sziget) borászathoz. Ekkorra már elegem lett a gyaloglásból, ezért kitettem a kezem. Szerencsémre a borászat egyik alkalmazottja vett fel, így tíz perccel később már a bejáratnál álltam. A néhány perces beszélgetésünk során elmesélte, hogy a világ legjobb helyének tartja. Különösen a turisztikai szezon után válik egyedivé a hangulata. Ilyenkor a tízezer lakos gyakorlatilag egy nagy családként él együtt.

A látogatói pince egy kisebb mólóra épült. Ez egy olyan mesevilág, amely vízről és szárazföldről egyaránt megközelíthető, ráadásul még a víz alá is lelátogathatunk. Az alapító, Zlatan Plenković, eredetileg halászattal, borkészítéssel és vendéglátással foglalkozott. Kis kikötőjét a bajba jutott halászok számára építette, mivel korábban számos alkalommal indult hajósok megmentésére. A pincéjét és borászatát pedig a turizmus szolgálatába állította, hogy élményt nyújtson az idelátogatóknak. 

Első borát már az 1970-es évek elején szerette volna palackozni, de a rendszer börtönnel fenyegette, ezért álma csak másfél évtizeddel később, 1986-ban valósulhatott meg. 1991-ben létrehozta a Vitis céget, majd 1993-ban átkeresztelte Zlatan Otokra (Arany szigetre). Korai sikerei révén a horvát borászat egyik úttörőjeként tartják számon. 

Hatására Hvar bortermelése is fejlődésnek indult. Utakat építtetett a legeldugottabb, elhanyagolt, kiváló adottságú dűlőkhöz, és újjáélesztette azokat, amelyekből a környék lakói is sokat profitáltak. Jelenleg a szigeten és a szárazföldön Makarska valamint Šibenik környékén összesen 120 hektáron gazdálkodik. Ezen túl Hvaron további 50 hektáron működnek együtt a helyi lakosokkal, akiket ezzel is támogat. Ezzel öregbíti tovább a sziget borászati hagyományait. Évente 800 ezer palack bort készít, amelyek Svájctól az Egyesült Államokig világszerte elérhetők. A fantasztikus családi hangulat mellett egy feledhetetlen felső kategóriás borsorral találkoztam.  

Egy 2025-ös bogdanušával indítottam a sort. Az ősi helyi fajta citrusos, zöldfűszeres, körtés, lime-os illata ízében is visszaköszön. Frissítő, kellemes savgerince mellett némi kesernyés lecsengéssel bír. Könnyedebb, ízekben játékos tétel, ami nem akar semmi különöset, mégis meglepi a fogyasztót. 5 pont

A 2024-es pošip reservát úgy mutatják be, hogy a legjobb a piacon. Ugyan életem során nem sokat kóstoltam a dalmátok legfontosabb fehérborából, de ez mégis nagyot szólt. Az aranyba hajló színe mögött telt körte, birs, lime és zöldfűszer illat száll belőle. Számban a hatalmas testű borban krémes, enyhén mézes, körtés, birses és lime-os ízek hömpölyögnek. Jó savai mellett a kesernyés íz itt sem hiányzik. Igen hosszú lecsengése már csak hab a tortán. 7 pont.

A 2020-as crljanak kastellanski eddig még csak az álmaimban szerepelt. Ez a fajta ugyanaz, mint a primitivo vagy a zinfandel, csak a szőlőtőkék helyből származnak. Miért is? Mert ez egy ősi dalmát szőlőfajta, itt olvashatod a történelmét. 

Illatában eleganciát mutat. A borsos fűszerek mellett némi eper, csoki, szilva, szeder és kávé is megjelenik. Teste inkább közepesen szikár, de olyan harmonikus ízvilággal bír, mint a legszebb kaliforniai társaié. A csokis, szilvás, szedres ízvilága és hosszú lecsengése magával ragad. 7 pont. 

A 2020-as syrah is egy másik dimenzióba repít el. Hemzseg az erdei bogyós gyümölcsöktől. Szeder, aszalt meggy, szilva, érett málna aromái mellett a borsos fűszerekben úszkál. Teste nem egy rhône-völgyi Cornas, inkább kifinomult harmóniában van. Kora ellenére fiatalos arculatot mutat, és még a hordó csokis, kávés világa sem telepszik rá. Erős 7 pont.

A 2021-es, 15 hónapot barrique hordóban töltött plavac mali már időt kíván. A Pošip vörös párját a kóstoltató mediterrán buldognak hívta. Ebben a borban tényleg van anyag. Az erőteljesebb hordózás ellenére a gyümölcsös ízek megmaradtak benne. Szilva, szeder, aszalt meggy, csoki, némi rebarbara mellett csokoládéból sincsen hiány. Kicsit olyan, mintha borssal meghintett, erdei gyümölcsös ízű töltött bonbont készítenének. A teste pedig Bock Józsi bácsi legfajsúlyosabb tételeivel vetekszik. Erős 7 pont. 

Mitől is volt családias az egész? Mikor borhoz nem kaptam palackot a fotóhoz, csak ennyit mondtak:

    - Szolgáld ki magad! Nyugodtan vedd ki a hűtőpultból. 

A kóstoló után így szóltam magamban.

    - Úgy is stoppolok hazafelé – majd bőszen elmentem fürdeni. 

Mikor elindultam a frissen elkészült aszfalton, a település bejáratánál az út az autók elől lezárták! A stoppolás elmaradt, az időm pedig vészesen fogyott. Egy kőkemény, kanyargós hullámvasút várt rám. Rég nyomtam le ekkora sprintet, mivel már az utolsó kompot sem szerettem volna lekésni. A nyúlcipő felkapása közben a természet azért gyönyörű panorámával kényeztetett el. A beborult ég felhői a távoli szigetek hegycsúcsait nyaldosták. Egy időben több helyen is húzott az eső nyalábja, majd az egyik pillanatban a nap is megmutatta magát. 

Jó egy órába telt, mire kiértem a főútra. Az utolsó 40 percben már csak egy autót kellett lestoppolnom. Öt perc próbálkozás után megállt egy szigeten dolgozó észak-macedón férfi. Innen már egyenes út vezetett a kompra, ahol még két órát ringatóztam a tengeren. A naplementét még megnéztem és alig vártam a megérkezést. A pénztárcám megmaradt, és fél 11-kor hullafáradtan estem be a szállásomra. 

Kunci

A legöregebb syrah/shiraz ültetvény!

 

A Havas & Tímár chardonnay után, Vincze Béla Mészhegy 2018-as egy syrah-ja ihletett némi történelmi háttérkutatásra. Hosszú keresgélés után megtudtam, hogy hazánk első syrah ültetvényét, Franz Weningert és Gál Tibort megelőzve, 1996-ban a Soproni borvidéken a Kohlenberg-dűlőben Jandl Kálmán hozta létre. Ő a rendszerváltás hajnalán előbb Provence-ban, majd Németországban dolgozott, onnan pedig Burgenlandba az Eszterházy Birtokra került. Eleinte furán nézett, mikor a tulajdonos Olaszországba küldte syrah tőkékért, de meglepetésére a fajta szépen muzsikált, ezét a saját birtokán is megtette ezt a lépést.  Jelenleg a határainkon belül 378 hektár területen termesztjük és azon kevés fajtáink közé tartozik, aminek a termőterülete évről évre nő.  

Nemzetközi múltjában vájkálva ennél egy komplexebb gombolyagot kell kicsomózni, mivel sokáig számos teória állt fenn. Előbb a rómaiakig megyek vissza, ahol egyből kettő hipotézis létezett. Egyesek idősebb Plinius egyik írásában fellelhető, Szíriából származó, Vitis Syrica szőlőre utaltak, mások meg a Szicíliában lévő Szirakúza városából eredeztették, ugyanis a 3. században Probus császár innen is küldött Galliába szőlővesszőket. A leghihetőbb, leghosszabban fennmaradt elmélet a középkortól a 20. század végéig tartotta magát. A legenda szerint a 13. században Gaspard de Steinberg a keresztes hadjáratból hozta magával, majd megalapította Hermitage szőlőültetvényét. Ehhez a tévúthoz Irán Shiraz városának sötét színű bort adó szőlője adta az okot. Az i-re a pontot 1998-ban a Kaliforniai Davis Egyetem Szőlészeti és Borászati ​​Tanszékének tudóscsoportja tette fel, ugyanis kimutatták, hogy a dureza és a francia Alpok Savoya régiójából származó mondeuse blanche szőlők természetes kereszteződéséből jött létre Dk-Franciaországban. 

Természetesen a franciák mindvégig magukénak tartották és a 18-19. századokban már elég fontos szerepet töltött be az ország bortermelésében. A kor leghíresebb borszakírójától André Julientől tudjuk, hogy a 18. században Hermitage sötét boraival javították Bordeaux isteni nedűit. Szerinte a legjobbak Bordeaux Lafite boraival játszanak egy ligában. A syrah termesztése a Rhone-völgyében az 1800-as évek elején indult be igazán.  Olaszországba 1828-ban jutott el, ezzel az olasz eredetét valószínűleg kiszűrhetjük. 

https://attardcowines.com

A nagy vetélytárshoz, Ausztráliába 1831-ben az ausztrál szőlőtermesztés atyjának tartott skót származású James Busby közreműködésével jutott el. Az első vesszőket Scyras, Ciras nevek alatt jegyezték fel.  Az amúgy a mai napig rejtély, hogy a syrah-ból miként lett shiraz. Egyesek szerint ez az erős akcentusból alakulhatott ki. A nevét a nagyvilágban elég vegyes felvágottként használják. Sokak szerint a syrah az óvilági stílust, a shiraz az újvilágit testesíti meg. Ez azért is érdekes, mert számos francia termelő Languedoc-Roussillonban shiraz felirattal hozza forgalomba palackjaikat.

Jelenleg a legnagyobb termelők a franciák, akiket az ausztrálok követnek. Viszonylag nagy mennyiségben megtalálható még Chile-ben, Dél-Afrikában, USA-ban, Spanyolországban. Most a nagy syrah, shiraz termőterületek (Hermitage, Barossa Valley, Stellenbosch, Sonoma stb.) elemzésébe nem mennék bele, helyette inkább egy másik érdekességgel szolgálnék.

Sztorim 1996-ban, az ausztráliai Barossa Valley-ban kezdődött. Richard Lindner két másik barátjával együtt megvásárolta a Bernkastel Wines egykori épületét és az eredeti nevére Langmeilre keresztelték át. Az új tulajdonosok a birtokon egy igen öreg, elhanyagolt ültetvényre lettek figyelmesek. Ápolgatták, helyreállították, utánaolvastak az eredetének és rájöttek, hogy nagy valószínűséggel a borászat egykori alapítója, a mai Szilézia területéről kivándorolt Christian Auricht ültethette 1843-ban.  Az első újkori bor 1997-ben készült belőle és The Freedom 1843 nevet adták a neki. Nagy valószínűséggel ez lehet a világ legöregebb syrah/shiraz telepítése, mivel a filoxéra vész miatt az óhazában kipusztultak a szőlőtőkéi.

Végül milyen a Vincze Béla Mészhegy 2018-as syrah? Első körben a Mészhegy-dűlő senkit se tévesszen meg, mivel nem meszes, hanem erősen tufás, köves talajjal bír. Illatában a hordó adta tanninok még húznak, mögötte pedig szeder, kávé, fekete ribizli, fekete bors, csoki aromák keverednek a fajta fűszeres világával. Az alkoholja magas, viszont nagy test párosul hozzá. Számban a feszes ízek nagyon lassan engednek, amit egy jó, de nem túlzó savgerinc támaszt alá. A barrique itt is erősen uralkodik, megnyílva mégis szépen jönnek a vaníliás, erdei piros bogyós gyümölcsös, fekete cseresznyés, szedres, fekete ribizlis, csokis, kávés jegyek. Fűszeres, hosszú lecsengésű. Kerek, nagy bor, ami még hosszú út előtt áll. 7 pont

Egy syrah Új-Zélandról!

 

Még 2017 januárjában, egy új-zélandi körutazás keretében jutottam el a Napier városát körbeölelő Hawke’s Bay borvidékére. Való igaz, Ausztráliában még nem jártam, de az élmények sorozata az ugráló erszényesek földjén forgatott filmek hatását adták. Kenguruk, koalák azért nem voltak, viszont mindenfelé eukaliptusz fák sorakoztak. A Csendes-óceán felől áramló szél állandón forgatta a szőlősorok fölé tornyosuló szélkerekeket, a nap vakítóan tűzött, meg sem említve a kiszáradt domboldalakat, a könnyűszerkezetű, modern, újvilági stílusú pincészeteket. Azt se feledjük, az ország egyik legnaposabb területén, az év legmelegebb időszakában kirándultunk arra. Az ózonlyukon átsuhanó napsugarak hamar pecsenyére sütöttek minket, szóval a naptej kötelező tartozékunknak számított. A 30 fokos melegben sistergő szaharai meleget éreztünk, a szűnni nem akadó légmozgás mégis libabőrössé tette a bőrünket. Az ottani élményeimet a mai napig nehéz leírni. Egyszerre volt gyönyörű és rideg. 

Ilyen emlékek jutnak eszembe a szigetország második legnagyobb, valamint a világ második legkeletibb borvidékéről, Hawke’s Bay-ről. A 4786 hektár területe azért eltörpül, a több mint ötször akkora, az ország szőlőültetvényeinek majd 80%-át birtokló Marlborough mellett.

Ugyan itt is sok sauvignon blanc terem, a chardonnay 1060 hektárjával mégis átvette az uralmat, a vörösek közül pedig a 975 hektáron termesztett merlot-nak adnak a legnagyobb bizalmat. Van még egy szőlőfajta, ami szép csendesen, utat tör magának. Ez a syrah. Mindössze 343 hektáron van jelen, mégis az ország 10 tőkéjéből 8 itt eresztett gyökeret. A nagy testvér ausztrál shiraz-oknál jóval vékonyabb testtel, fűszeresebb, gyümölcsösebb karakterrel bírnak, ottjártamkor azért elég hamar felfigyeltem rájuk. 

Testvérem, aki Új-Zélandon él, karácsonyra egy Hawke’s Bay syrah-val lepett meg, aminek csavarzára hamar csavarodott az ünnepek során. 

Borom a Tipping Point-tól érkezett. Ez nem egy tipikus borászat, hanem egy olyan brand-et képvisel, ami Új-Zéland egyik leghíresebb szakácsának, Al Brown agyából pattant ki. Közös konzorciumot hozott létre az amerikai sör, bor, szeszes italok gyártójával, forgalmazójával a Constellations Brands-szel. Ennek keretében három szigetországi borvidékről, valamint Olaszországból, Prosecco régiójából vásárolnak alapanyagot és hozzák létre a Tipping Point sorozatot. Továbbá célul tűzték ki, hogy minden évben 5 új-zélandi szervezetet támogatnak. Nézzük, milyen egy ízig-vérig Hawke’s Bay syrah.

Közepesen sötét bíbor színű, a pohárból pedig fekete bogyós gyümölcsök illata árad. Áfonya, szilva, szeder, pici fekete ribizli, fekete bors, sok-sok fűszerrel, mindez némi csoki felhőbe burkolva. Megkóstolva szépen hozza a vékony karaktert, amibe egy erősebb savgerinc szorult. Nem annyira zavaró a jelenléte, mégis folyamatosan ott van az ember nyelvén. Ízében a frissen facsart gyümölcsös jegyek jellemzőek rá és az illatban felsorolt aromák ismét megjelennek. Élénk, szikár tanninjai, ép csak súrolják a szájpadlásom. A fűszerek szinte csilingelnek benne, az enyhén mentás utóíze pedig hosszan cseng le a torkomon. A picit magasabb savai ellenére is élveztem a következő kortyot.  - 6 pont

1% Winelovers Grand

 Április 1-jén részt vettem az ország egyik legnagyobb beltéri boros rendezvényén a Corinthia Hotelban megrendezett Winelovers Grand-on. A kiírások alapján több mint 100 pincészet, legalább 700 bora szerepelt, ami már tényleg nem kis mennyiség. Ennyi tétel hallatán az ember inkább csak csemegézni tud. Közel hét órát töltöttem el, de még így is csak a borok töredéke jutott a poharamba, ezért kerestem a kuriózumokat. Külön örültem a nemzetközi teremnek, ahol a chilei carmenere-től, andalúziai Sherry-n át, az új-zélandi pinot noir-ig, bőséggel válogathattunk a külföldi "konkurenciától". 

   Azért a hazai mezőnyben sem kellett csalódnunk. A régi nagyok mellett, számos feltörekvő pincészet jelent meg a porondon, akik kiváló, egyedi minőségű boraikkal, próbálnak helyet követelni maguknak a magyar borpalettán. Néhány érdekes tételt kiemelnék, ami tényleg megfogott. 

Hazánk egyik gyöngyszemének tartott borvidékével, a Nagy-Somlóval kezdem a sort. A Kancellár Birtok 2018-as hárslevelűje nem egy mindennapos, szokványos tétel, szóval csak azoknak ajánlott, akik szeretik az érett, krémes ízeket. A sós ásványok, citrusok mögött, birs, körte, erőtejes mézes jegyek keverednek. 6 pont 

A bazaltos ízvilágnál maradva, a Badacsony Villa Sandhall rajnai rizlingjei mindig nagy élményt nyújtanak, szóval szinte már kötelező tételnek tartom. Inkább a német stílust képviselik, sőt egyedi módon csak reduktív eljárással dolgoznak.  A 2017-es Crystal Cut volt az, amire már elismerően bólintottam. Persze a kor, és az évjárat is benne van a palackban. A friss citrusok mögött alma, körte, pirítós aromái köré gyönyörű savak sorakoznak, amit néhány gramm maradékcukor tesz igazán kerekké. Erős 6 pont 

A Badacsonyi borvidékről frissességével keltette fel érdeklődésemet a Málik Pince 2020-as Pressio-ja. Egy olyan újragondolt tétel, ami az ifjú generáció, Zoltán fia ötlete alapján készült zeusz, sárgamuskotály, zöldszilváni házasításából. Egyszerűen csak jó inni. Lendületes, citrusos, friss vágott füves, sárgadinnyés, minerális aromáit, picit édeskés vég zárja le. 5 pont

Vörös fronton Gere Attila 2020-as syrah-ja mindenképpen említést érdemel. Egyszerre,  kraftos és fajtajelleges. Egy erőteljesebb, feszes, csokis, hordó ül a boron, viszont  mögötte jó savak, valamit szeder, áfonya aromák és a borsos fűszerek szépen kiérződnek. Idővel még kerekedni fog. 6 pont +

A Szekszárdi borvidéken gazdálkodó Garai Pince boraival még nem találkoztak az ízlelőbimbóim. Most ez is bekövetkezett és nem maradt el a meglepetésfaktor sem. A 2019-es Tauninger cuvée (cabernet franc, cabernet sauvignon, syrah) egy nagy vörösbor, ami már nemzetközi szinten is megállja a helyét. Nagy testű, szedres, csokis, kókuszos aromavilágához,  átható, hosszú vaníliás lecsengés párosul. 7 pont

Több tucat argentin malbec után már régóta mozgatta a fantáziám, hogy milyen egy francia Cahors, ugyanis az óvilágban oda tesszük a szentélyét. Persze, vannak olyan legendák, hogy a Kárpát-medencéből származik a fajta, ezt a témát félre téve, inkább arra a  2016-os  Extra Libre Cahors malbec-ra koncentrálnék, ami a poharamba került. Sok dél-amerikai társához képest kevésbé feszes ízvilággal rendelkezik. A jó közepes testű, fűszeres, ribizlis, áfonyás, szedres érettebb jegyeihez elegáns hordózás társul.  6 pont -

Nagy meglepetésemre szembe jött velem Szicília egyik eldugott fajtája a nerello mascalese. Már évek óta nem volt hozzá szerencsém, most viszont a Vinissimo-nak köszönhetően egy 2021-es Fazio Castelmedio nerello mascalese került a poharamba. A vékonyabb testű, piros bogyós cseresznyés, meggyes, málnás, ribizlis jegyei mellett egyből orron vágott a különleges, ázott papucsra hasonlító illata. Elsőre furcsán hangzik, mégis van egy behízelgő jelleme. 6 pont

Masseria de Borgo dei Trulli 2021-es primitivo-ját hagytam a végére. Persze, aki picit is ismeri az olasz borvilágot, az jól tudja, hogy északon a Prosecco, délen, Pugliában pedig a primitivo örvend egyre nagyobb népszerűségnek szerte a világban. Ez a korán érő fajta, vastag, sűrű, gyümölcsös, alkoholban gazdag, fűszeres bort ad, aminél az ember talán többet nem is kívánhat zárásként. A 14,5%-os maligánszintje, valamint a nagy test mellett a csoki, szeder, szilva, bors aromáit édesgyökér és ánizs jegyek kísérik. Némi édeskés érzettel, hosszan cseng le a torkomon. 7 pont  

Kunci

Trapiche Syrah 2015, Argentina

Nem is olyan régen Argentínából  a Trapiche2014-es Malbec-et kóstoltam, s most kezembe került a 2015-ös Syrahjuk, ami az elmúlt hetekben érkezett meg a Vino Veritas Borkereskedésbe. Az eladó bátran ajánlotta, mivel tudta, hogy szeretem a fűszeres, szikár gyümölcsös vörösborokat. Persze itt egy kis magyarázatra szorulok, hiszen egyesek a nagy testes ausztrál alkohol és tanninbombákat helyezik előtérbe. Nekem a rhone-völgyi stílus mégis nagyobb eleganciát, és több élvezetet nyújt.


A pohár szájából csak úgy dőlnek a borsos, fűszeres, illatok. Olyan mintha egy marék erdeigyümölcsbe szagolnék bele, amit jól érett szilva burkol körbe. A hordóhasználatban sem vitték túlzásba.
Számba megpörgetve egy jól szituált Hermitage-hoz tudnám hasonlítani. Tanninjai még időt kérnek, amin ne is csodálkozzunk. Alig másfél éves. Szilva szeder ízei fahéjjal egészülnek ki. Hosszú lecsengésében nagyon szépen megbújnak kávés, étcsokis jegyek.

Már most is nagyszerű bor, de két-három év múlva éri el igazi nagyságát.


17,2p

A jó partnerkapcsolat - Vylyan kóstoló

A Vylyan pincészet a Vino Veritas borkereskedés egyik legrégebbi partnere. Több mint húsz éve dolgoznak együtt sikeresen a borok értékesítésében. Ennek örömére egy grillpartin vehettem részt a Szőlőkert utcai központban, ahol ételkülönlegességek mellett számos borral is megismerkedhettünk. 

Exkluzív játékként fekete pohárból vak kóstolón tesztelhettük tudásunk, amely igen érdekes eredményt hozott. Itt tényleg csak orrunkra és ízlelőbimbóinkra számíthattunk. 

Aklan Syrah 2013 - Lesencetomaj, Balaton-felvidék

Syrah 2013 12,5%

Aklan Pince, Lesencetomaj, Balaton-felvidék

Az alig ismert Lesencetomaji szőlőhegyen egyre több új fiatalos lendületű borbirtok jelenik meg. Ezek közé tartozik az Aklan Pince. A család 7,5 ha-on magyar, illetve külföldi fajtákkal gazdálkodik. Ez azért öröm, mert a helyi kispincék többsége már felhagyott a műveléssel, pedig a természeti adottságok országos szinten is elismerésre méltóak. Sz öregek mesélték, hogy egykoron a helyi markánsabb savú borokkal javították fel a badacsonyiakat. 

Mivel a mi szőlőnk is itt található, így némi tapasztalattal rendelkezem a területről. Meglátásom szerint a Syrah termesztése bátor döntés volt a főleg fehérboros vidéken. 

 

Plan de Dieu - 2013

Plan de Dieu

Cotes du Rhone Villages 2013 13,5 %

Syrah Grenache

2013 Ventoux Selection 13%

Vignerons du mont ventoux
/Grenache, Cinsault, Syrah/

A Rhone vidék a kedvenc borvidékem, régóta "kutatom", szeretném minél jobban megismerni. Számos régiója közül most a borvidék délkeleti részén fekvő Cotes du Ventoux vidékérő származó borral leptem meg magam szülinapom alkalmából. Ez a terület számomra is ismeretlen vidék, érdekesnek érkezett. Igazi meglepetés, kóstoljuk meg...

Kis borföldrajz - VinTour de France II. /Hermitage/

Hermitage

Jó fél óra utazást követően végre ott állhattam az áhított településen, a Syrah fővárosában. Sok év álmodozása, és erőfeszítése meghozta gyümölcsét. A vonatról leszállva egyből megpillanthattam a szemközti meredek oldal 134 hektárnyi külön származáshelyű Hermitage termőterületét. Végre! Most már élőben is láthatom a világ leghíresebb Syrah szőlődombját.

Kilátás Hermitage vasútállomásáról