A legöregebb syrah/shiraz ültetvény!

 

A Havas & Tímár chardonnay után, Vincze Béla Mészhegy 2018-as egy syrah-ja ihletett némi történelmi háttérkutatásra. Hosszú keresgélés után megtudtam, hogy hazánk első syrah ültetvényét, Franz Weningert és Gál Tibort megelőzve, 1996-ban a Soproni borvidéken a Kohlenberg-dűlőben Jandl Kálmán hozta létre. Ő a rendszerváltás hajnalán előbb Provence-ban, majd Németországban dolgozott, onnan pedig Burgenlandba az Eszterházy Birtokra került. Eleinte furán nézett, mikor a tulajdonos Olaszországba küldte syrah tőkékért, de meglepetésére a fajta szépen muzsikált, ezét a saját birtokán is megtette ezt a lépést.  Jelenleg a határainkon belül 378 hektár területen termesztjük és azon kevés fajtáink közé tartozik, aminek a termőterülete évről évre nő.  

Nemzetközi múltjában vájkálva ennél egy komplexebb gombolyagot kell kicsomózni, mivel sokáig számos teória állt fenn. Előbb a rómaiakig megyek vissza, ahol egyből kettő hipotézis létezett. Egyesek idősebb Plinius egyik írásában fellelhető, Szíriából származó, Vitis Syrica szőlőre utaltak, mások meg a Szicíliában lévő Szirakúza városából eredeztették, ugyanis a 3. században Probus császár innen is küldött Galliába szőlővesszőket. A leghihetőbb, leghosszabban fennmaradt elmélet a középkortól a 20. század végéig tartotta magát. A legenda szerint a 13. században Gaspard de Steinberg a keresztes hadjáratból hozta magával, majd megalapította Hermitage szőlőültetvényét. Ehhez a tévúthoz Irán Shiraz városának sötét színű bort adó szőlője adta az okot. Az i-re a pontot 1998-ban a Kaliforniai Davis Egyetem Szőlészeti és Borászati ​​Tanszékének tudóscsoportja tette fel, ugyanis kimutatták, hogy a dureza és a francia Alpok Savoya régiójából származó mondeuse blanche szőlők természetes kereszteződéséből jött létre Dk-Franciaországban. 

Természetesen a franciák mindvégig magukénak tartották és a 18-19. századokban már elég fontos szerepet töltött be az ország bortermelésében. A kor leghíresebb borszakírójától André Julientől tudjuk, hogy a 18. században Hermitage sötét boraival javították Bordeaux isteni nedűit. Szerinte a legjobbak Bordeaux Lafite boraival játszanak egy ligában. A syrah termesztése a Rhone-völgyében az 1800-as évek elején indult be igazán.  Olaszországba 1828-ban jutott el, ezzel az olasz eredetét valószínűleg kiszűrhetjük. 

https://attardcowines.com

A nagy vetélytárshoz, Ausztráliába 1831-ben az ausztrál szőlőtermesztés atyjának tartott skót származású James Busby közreműködésével jutott el. Az első vesszőket Scyras, Ciras nevek alatt jegyezték fel.  Az amúgy a mai napig rejtély, hogy a syrah-ból miként lett shiraz. Egyesek szerint ez az erős akcentusból alakulhatott ki. A nevét a nagyvilágban elég vegyes felvágottként használják. Sokak szerint a syrah az óvilági stílust, a shiraz az újvilágit testesíti meg. Ez azért is érdekes, mert számos francia termelő Languedoc-Roussillonban shiraz felirattal hozza forgalomba palackjaikat.

Jelenleg a legnagyobb termelők a franciák, akiket az ausztrálok követnek. Viszonylag nagy mennyiségben megtalálható még Chile-ben, Dél-Afrikában, USA-ban, Spanyolországban. Most a nagy syrah, shiraz termőterületek (Hermitage, Barossa Valley, Stellenbosch, Sonoma stb.) elemzésébe nem mennék bele, helyette inkább egy másik érdekességgel szolgálnék.

Sztorim 1996-ban, az ausztráliai Barossa Valley-ban kezdődött. Richard Lindner két másik barátjával együtt megvásárolta a Bernkastel Wines egykori épületét és az eredeti nevére Langmeilre keresztelték át. Az új tulajdonosok a birtokon egy igen öreg, elhanyagolt ültetvényre lettek figyelmesek. Ápolgatták, helyreállították, utánaolvastak az eredetének és rájöttek, hogy nagy valószínűséggel a borászat egykori alapítója, a mai Szilézia területéről kivándorolt Christian Auricht ültethette 1843-ban.  Az első újkori bor 1997-ben készült belőle és The Freedom 1843 nevet adták a neki. Nagy valószínűséggel ez lehet a világ legöregebb syrah/shiraz telepítése, mivel a filoxéra vész miatt az óhazában kipusztultak a szőlőtőkéi.

Végül milyen a Vincze Béla Mészhegy 2018-as syrah? Első körben a Mészhegy-dűlő senkit se tévesszen meg, mivel nem meszes, hanem erősen tufás, köves talajjal bír. Illatában a hordó adta tanninok még húznak, mögötte pedig szeder, kávé, fekete ribizli, fekete bors, csoki aromák keverednek a fajta fűszeres világával. Az alkoholja magas, viszont nagy test párosul hozzá. Számban a feszes ízek nagyon lassan engednek, amit egy jó, de nem túlzó savgerinc támaszt alá. A barrique itt is erősen uralkodik, megnyílva mégis szépen jönnek a vaníliás, erdei piros bogyós gyümölcsös, fekete cseresznyés, szedres, fekete ribizlis, csokis, kávés jegyek. Fűszeres, hosszú lecsengésű. Kerek, nagy bor, ami még hosszú út előtt áll. 7 pont

Kárpát-medencei gyökerekkel bír a chardonnay?

 

Ehhez a cikkemhez az Egerben gazdálkodó Havas & Timár Pincészet 2023-as chardonnay-ja adta az ihletet. Nem akartam egy sablonos írást összehozni, inkább a bor kortyolgatása közben elmerültem a gondolataimban, majd egymás után jöttek az ötletek. 

Fotó: chardonnay

Talán ott kezdeném, hogy a fajtát sokan a hátuk közepére kívánják szerintem, pedig a fehérborok alfája és omegája. Ritkán találkozni egy ennyire univerzális borral. Gondoljunk csak bele! Egyszerre selymes, kerek és tartalmas, hűen visszatükrözi a készítési módját, a terroirt, az évjáratot, szinte az összes borkészítő nemzet foglalkozik vele, házasításokban egyedi karaktert biztosít, nem beszélve a pezsgőről. Így nem is csoda, ha a világ ötödik, a fehérek közül a második (210000 hektár) leggyakoribb borszőlőjévé vált.  A legtöbbet Franciaországban és az USA-ban termesztik, de viszonylag nagy mennyiségben előfordul még Ausztráliában, Olaszországban, Chilében. Nálunk 1910 körül Pécsen jelent meg, azóta pedig minden borvidékünkön elterjedt. Jelenleg 2113 hektáron termesztjük, a legnagyobb mennyiségben a Balatonboglári borvidéken (384 hektár), ezt a rangsorban Mátra, Etyek, valamint Neszmély követi. 

Ki, melyik stílust helyezi előtérbe, a közepesen testes, krémesebb jelleget adó dél-balatonit, a gyakorta trópusi gyümölcsöket árasztó villányit, szikárabb, savakban gazdagabb egrit, neszmélyit, esetleg sopronit? Ezt mindenki maga döntse el.  Most inkább egy mélyebb lélegzetű témával hozakodom elő. Kicsit kutakodtam a fajta eredetében és a gombolyag kibogozása közben kétszer is beleütköztem a Kárpát-medencébe.

A tudósok már bebizonyították, hogy a chardonnay a gouais blanc és a pinot noir természetes kereszteződéséből született. A gouais blanc megegyezik a Svájcban, Németországban fellelhető Weißer Heunisch, azaz a mi hajnos fajtánkkal, amit ezer éve németek vitték magukkal hazánk területéről. Dr. Bihari Zoltán szerint ennek a szőlőnek már korábban a kontinens nyugatabbi felére kellett kerülnie, ezért most az idő kerekét a római kor fénykorába, i.u. 92-ig tekerem vissza. Ebben az évben Titus Flavius Domitianus császár az itáliai szőlőtermelők védelmére az Itálián túli provinciákban betiltatta a szőlőtelepítést. Ezt a rendeletet majd két évszázaddal később a mai Vajdaság területén Sirmiumban, Sremska Mitrovicaban, magyar nevén Szávaszentdemeteren született Marcus Aurelius Probus császár, a rövid ideig tartó uralkodása (i.u. 276-282) alatt töröltette el. Ő előbb Szerémségben hozott létre ültetvényeket, majd szőlőtőkéket küldött Galliába. Az már csak hab a tortán, hogy az ottani szőlőtelepítők nagy támogatója a Savariaban (Szombathelyen) született Szent Márton volt, aki később a III. Francia Köztársaság védőszentjévé vált. Zoltán úgy véli a gouais blanc a Kárpát-medence szülötte és ekkor juthatott el először a fajta a kontinens többi szegletébe. Üröm az örömben, hiszen a császárt a szőlő szeretete vitte sírba, mivel a katonáinak gyorsan elege lett a mocsarak lecsapolásából, a szőlőtelepítésből, ezért hamar kardélre hányták az uralkodót. 

Miért fontos a gouais blanc? Sokan a középkor legelitebb fehér fajtájának tartják. Többek közt belőle született meg a rajnai rizling, a gamay, a melone de burgogne, a kékfrankos, na meg a furmint is. 

Végül, milyen az általam választott Havas & Tímár 2023-as chardonnay? 

Illatában citrus, friss pirítós, alma, körte, csipetnyi birs és őszibarack is megbújik. A hordóhasználat erőteljesen érződik rajta, ami a számban sem múlik.  A közepesen testes borban a fás, pirítós jegyek mögött, alma, körte, némi friss mogyoró aromák jelennek meg. Eleinte a savak szélesen járják át a szájpadlásom, majd gyorsan el is tűnnek és egy enyhén citrusos, vaníliás, közepesen hosszú lecsengésben végződik. Még hagynám érlelni, ami idővel jót tehet neki. 5 pont. 

Az Egri borvidék kékfrankos királya

Szuromi Misivel még két éve, Villányban egy kékfrankos konferencián ismerkedtem meg. Számos nagynevű borász ült a teremben, de az ő testes, szilvás aromájú kékfrankosánál mindenki felszisszent. Azóta több alkalommal találkoztam az Egri borvidék déli részén, Andornaktályán gazdálkodó borásszal és úgy döntöttem, készítek vele egy interjút.

Már gyerekkorodban is borásznak készültél?

Nem annak, de a szőlő már gyerekkorom óta nagy szerepet tölt be az életemben. Előbb Egerben kereskedelmet tanultam, ezzel az érettségihez szakmát kaptam, majd a főiskolán vezetés továbbképzésből szereztem a diplomám. Szerencsére, hamar rájöttem, hogy nincs kereskedelmi vénám, adni szeretek és nem kapni, a hatalmas excel táblázatok mellett sem tudtam volna elképzelni az életem, így valami másra vágytam. 

Egyszer említetted, hogy voltál az USA-ban. Miért mentél ki?

Mindig nagyon szerettem utazni. Fiatalabb koromban Európát stoppal, vonattal jártam, majd a diplomám megszerzése után két nappal vettem egy repülőjegyet a tengeren túlra. Akkor még 2001-et írtunk, a mai helyzethez képest jóval nehezebb volt külföldön munkát kapni. A Work Experience Independenttel tudtam 8 hónapra kijutni az USA-ba. Egy olyan munkavállalási engedélyt kaptam, amivel a munkaerőpiacon saját magamnak kellett állást találnom. A szerencse mellém állt és Peter Brawn, a Four Seasons Hotellánc tulajdonosának golfpályáján lettem golf cart attendant. A bejövő autókat kellett leparkolnom, előkészíteni a golf kocsikat a játékra, a végén pedig megtisztítottam a golfütőket, közben olyan nagy cégek tulajdonosai jöttek hozzánk, mint a Walmart. Ha jól dolgoztunk, bőséges jattal honoráltak minket. Sajnos, ott ért a 9. 11., novemberben lejárt a vízumom, illegálisan meg nem akartam kinn maradni, mert akkor automatikusan halottá nyilvánítanak. Ezzel kiadtam volna a kezemből azt az ütőkártyát, hogy valaha is visszatérjek.

Hogyan fogtatok bele a komolyabb birtoképítésbe?

Akkor vágtunk komolyabban bele, amikor hazajöttem Amerikából. A családnak volt 2,5 hektár háztáji szőlője és egy 14 tulajdonrészre szabdalt présháza. Előbb itt tettünk rendet, majd földeket vásároltunk, szőlőtelepítésbe kezdtünk, én meg levelező tagozaton beiratkoztam Gödöllőre Agrármérnöknek. Ma mindössze 16 hektár területen gazdálkodunk, közben 14 éven át Andornaktályán a hegybírói szerepet láttam el.

A munkátok során milyen filozófiát követtek?

Az elmúlt években odáig jutottunk, hogy a tőkétől a pohárig mindent a család végez. Nincsenek külsősök, szóval a hibákért csak saját magunkat okolhatjuk. Ennél nagyobb garanciát nem tudunk vállalni a Szuromi névért. Mindössze négyen dolgozunk. A szőlőért apám az öcsémmel, a pincemunkálatokért, papírokért Adrival ketten felelünk.

Még a kezdetek kezdetén rájöttünk a technika fontosságára, így mindenből a legjobbat próbáltuk megvásárolni. Az előmetsző géptől kezdve a palackozóig szinte mindennel rendelkezünk. Mindig előre gondolkodunk és ilyen modern vívmányokkal próbáljuk kiváltani az egyre drágább, ritkább, élő munkaerőt. Idővel, aki ezt nem lépi meg, az előbb-utóbb bezárhatja a kaput. A kézi szüretnek sem vagyok a nagy híve. A gép praktikus, olcsó, gyors. Eddig rengeteg géppel illetve kézzel szüretelt bort kóstoltam, de különbséget még sosem tudtam köztük tenni. 

Eleinte szőlő, valamint lédig bor eladásával foglalkoztunk, viszont 2020-ban a COVID begyűrűzésével elmaradtak a nagy vásárlók, a munkám meg nyolc óráról hat órára hommeoffice-ba ment át. Több időm maradt az otthoni dolgaimra, egy grafikus barátom sugallatára pedig nyitni kezdtünk a palackos borok irányába, ami jót tett a cégnek! Ebben a műfajban az a régi nagy generáció adta a motivációt, akiknek nemes nedűi a mai napig aktívan élnek. Sajnos ez a filozófia valamiért kikopóban van. Amúgy, a mai napig több pilléren állunk. A szőlő és a nagy mennyiségű lédig eladás mellett nem feledkezünk meg azokról a szerényebb pénzű fogyasztókról, akik jó borokat szeretnének inni, de nem tudnak kiadni annyit érte. Itt, ugyanazt a bort adjuk, csak olcsóbban. Tegyük fel a kérdést, nálunk miért csak a palackos borok jelentik a minőséget? Olaszországban, Portugáliában hagyománya van a palack nélküli boroknak. Gondolj csak vendéglátóikban kapható, karafban kimért, jó ár-érték arányú, hibátlan minőségű ház borára.

Sokan a borvidék kékfrankos koronázatlan királyának tartanak. Honnan ered a kékfrankos iránti rajongásod?

A kékfrankos telitalálat. Imádom a feszességét, fűszeres aromáit, hosszú érlelhetőségét. A területeinken egy magasabb érettségi fokon tudjuk szüretelni, jó fahordózással egy merlot nagyságát is elérjük vele. Szívem szerint szinte minden vörösborba tennék, csak jót tesz a minőségnek. Ha cabernet franc-nal házasítjuk, akkor annál jobb bort nem is kívánnék magamnak. Mivel kevesen foglalkoznak vele magas szinten, ezért a bikavér mellett erre helyeztük a hangsúlyt. Olyan érzelemmel nyúlunk a fajtához, mint mikor a nagyi húslevest főz az unokájának, mert nálunk a zacskós levesek kora már lejárt! Igazi, maradandó élményt szeretnénk adni a fogyasztóknak.

Kunci

Öreg bika, nem vén bika!

 

20-25 évvel ezelőtt az öt éves korú borokra még bőven muzeális jelzőt akasztottunk. Ugyan, ez a törvény nem változott meg, de tapasztalatokból már tudjuk, ennyi idő, még a jobb fehéreknél sem sok, a nagy vöröseknél meg maximum az egyetemi bulizós éveket jelenti. Persze, ez függ fajtától, készítéstől, évjárattól, szóval rengeteg tényező befolyásolja a borok öregedését. 

2024-et írunk, így egy 2015-ös tétel lassan kilenc évesnek mondható. A boroknál a kor értelmezése azért elég rafinált tud lenni. Tény, az mégis csak tény. 2015 nem ma volt, azóta sok víz lefolyt a Dunán, a fővárosból Szegedre költözve nekem már a Tiszán is. Ahogy a világban, úgy velem is sok minden történt. Sztorijaimról akár könyv is születhetett volna, igaz, ez nem valósult meg, de a 7 csepp borvidék című könyvemet azért megírtam. A szavakat nem szeretném tovább csavarni, maximum a végére annyit, egy 2015-ös száraz bort Magyarországon még akkor sem hívunk suhancnak, ha az egy nagy testű, Super Prémium Villányi Franc-ról beszélünk.

Most az említett évjáratból egy Egri Bikavér jött szembe velem. Nem tagadom, az egriek szépen rétegelt zászlóshajója mindig megmozgatta az agytekervényeimet. Szerencsére, a szakemberek többsége már elismeri a kékfrankos alapon készült, főleg a bordeaux-i fajtákkal megtámogatott házasításban rejlő erőt. Még decemberben egy nemzetközi sorba becsempészet 2019-es Merengőt kóstoltam. Azt kell mondanom, derekasan megállta a helyét.

Poharamba jelenleg nem egy St. Andreát tartok, hanem a borvidék nyugati felén, Verpeléten gazdálkodó Petrény Pincészet 2015-ös Big Band Superior bikáját. Anno, még 2013-ban az Egri Borkert egyik rendezvényén a 2009-es elődjét az est kedvencének választottam. Nézzük, mit mutat magából a 28 hónapot, 225 valamint, 500 literes hordókban érlelt, Padok dűlőből szüretelt, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, syrah házasítása. 

A színét még tartja, itt-ott azért minimális árnyalatváltozás megfigyelhető. Szellőztetést követően egy komplex illat kavalkád fogad. Érett szilva, szeder, kávé, bőr, dohány, fekete bors, vanília, avaros-földes jegyekkel átitatva. Számban már más a helyzet. Nem mondom vastag bornak, ebből a szempontból többet vártam, viszont a savai sok bikavérhez mérten szépen integrálódtak juice-os testébe. A hordó csokis-kávés ízvilága mögött, néha már a tercier érettséget mutató fekete bogyós gyümölcsös aromák veszik át az uralmat. Egy olyan harmonikus, egyensúlyban lévő tétel, amit jó inni és az öregedésből annyit látok, mint mikor egy harmincnak kinéző negyven éves hölgyön megjelennek az első ősz hajszálak. 5 pont

A kékfrankos új dimenziója!

 

“Minden a termelőnél kezdődik. A borászoknak úgy kellene foglalkozniuk a fajtával, mint mikor a nagyi húslevest főz az unokájának, mivel a zacskós levesek ideje már lejárt.”

Szuromi Mihály ilyen gondolatokat fűz a kékfrankoshoz, mikor a fajtáról beszél.

Misivel 2022 júniusában találkoztam először és a kékfrankosát kóstolva hamar felkaptam a fejem. Egy szokatlan, tartalmas, új ízvilággal szembesültem. 

Az Egri borvidéken, Eger városától délre lévő Andornaktályán gazdálkodó család, már számos borászfelmenővel bír, de az igazi változás 2000-ben indult el, mikor Misi részvételével szintet léptek és szőlőtelepítésbe kezdtek. Mára 9 dűlőben 16 hektáron dolgoznak. Ez idő alatt Misi 2004-ben a Szent István Egyetemen gazdasági agrármérnök diplomát szerzett, 2006 óta okleveles borász, sőt 2008-tól 2022-ig az Andornaktályai Hegyközség hegybíró feladatait is ellátta. Sokáig szőlő, illetve lédig bor eladásával foglalkoztak, majd 2020-ban a Covid megjelenésével 19-re lapot húzva palackos borral jelentek meg a piacon! 

Számos fajtával foglalkoznak, de a bikavér mellett, ami talán alapvető követelmény, a sokak által háttérbe szorított kékfrankos kapja a legnagyobb bizalmat. Utóbbi nem is annyira meglepő, hiszen gyermekeként bánik vele, sőt, a közelmúltban számos nagynevű termelő tőle vásárolta a bikavérhez a fajtát.

A 2021-es Superior kékfrankosa nem egy tipikus meggyes aromákra felfűzött fajtabor, helyette inkább az érett szilvás jegyek uralkodnak. Több alkalommal találkoztam már hasonlóval, de ilyen szilva dominanciával még nem. Misi szerint ezt az ízvilágot a csömöszölés redukálásával és a héjon áztatás meghosszabbításával éri el. A törkölyt egy hónapon át óvatosan macerálta, majd a kipréselt lé egy évet töltött új 300 literes fahordóban.  

Érett szilva, aszalt meggy illatok áradnak a pohárból, amelyek csokival, szederrel, fűszerekkel itatódnak át. A háttérben némi zöldes jegyek jelennek meg, amik hosszabb szellőztetéssel elillannak. Számban telt, kerek ízeket érzek, alkoholból sincsen hiány, ekkora test a 15%-os maligánfokot mégis elbírja. Érződik a hordóhasználat, viszont nem ül a gyümölcsös jegyein. Érett szilva és meggy ízek uralkodnak benne, ami mögött a fekete szeder valamint fekete bors is előjön, a savai pedig szépen beleépülnek a borba. A hosszú lecsengésű bor még az út elején jár, az évek során még elegánsabbá válhat. -7 pont

5 napon át csörömpöltek Szegeden a poharak

 

Szeptember 13-án több mint száz pince képviseletében elrajtolt Szeged második legnagyobb boros rendezvénye a 11 Bor tér. Személy szerint a nagy testvér, a Borfesztivál hangulatánál jobban kedvelem. A telt ház ellenére, barátságosabb, élvezhetőbb, családiasabb a légkőr, amihez a kivilágított éjszakai Dóm látványa egyedülálló hangulatot biztosít. Így csörömpöltek öt napig a borospoharak, míg számításaim szerint úgy, 600-700 borból lehetett válogatni. 

Azért az öröm nem volt teljes, hiszen a nagy számban felvonult borászatok ellenére, számos hazai borvidék (Neszmély, Nagy-Somló, Bükk, Tolna), nem képviseltette magát. Azon, az unicum-nak nevezhető, kevésbé ismert, kistermelők hiányát is éreztem, akiknél egy másik stílusban lehet csiszolni bortudásunk. Olyanokra gondolnék, mint a Vulkanikus Borok Fesztivál tagjaira, a Somló-hegy ikonjaira, az Etyeki-borvidék pezsgőmestereire stb. Sajnos, a negatívumok itt még nem értek véget. Nem egyszer a stand alkalmazottjainak bortudása sem állt a helyzet magaslatán. Finoman fogalmazva, kérdéseimre egyszerűen vállat vonva reagáltak. Itt nem a bor erjedési, kémiai folyamataira lettem volna kíváncsi, inkább csak arra, hogy tudjanak néhány szót szólni a pincészetről, a kínált portfólióról. Igaz, ez nem szakmai közegnek tartott rendezvény, mégis több tucat borfanatikust emelhettem volna ki a tömegből. Lehet, elhamarkodottan írom, az áremelkedés a borárakat még kevésbé érintette, mint az ételekét. Az előbbinél is voltak azért extremitások. 400 Ft-tól a falig rugaszkodva, 18000 Ft-ig találkoztam dl árral. Hozzátenném, az utóbbinál, egy magyar vöröset kínáltak ennyiért. Azért ne legyünk elégedetlenek! Több helyen maga a borász, vagy szakmailag beavatott személyek töltögettek, akik több mint kielégítő választ adtak tudásvágyamnak. Nálam ez lenne a normális, de úgy néz ki, lassan már ez is inkább extra szolgáltatás lesz. 

Az öt nap alatt számos érdekes tétel került a poharamba. Nézzünk néhány különlegességet.

Gedeon rozé pezsgő 2019 

Az izsáki pezsgő becsületét visszaadó Gedeon Birtok méthode traditionnelle eljárással készült kadarka rozéjával indítom a sort. A 2019-es évjáratú, hagymahéj színű, érett csipkebogyó, friss cseresznye aromájú, kellemes savakkal bíró pezsgő, némi fűszeres, likőrös jelleggel zárul. Nagyon érdekes tétel. 5+ pont 

Ujvári irsai olivér 2023 

Szegediként, semmi féle képen sem szeretném kihagyni a város egyetlen borászatát, az Ujvári pincészetet. Azt kell mondanom, borászuk, Pintér Tamás az utóbbi 2-3 évben egy erőteljes pozitív változást indított el. Itt nem kell nagy aranyakra gondolni, inkább csak megbízható, tiszta, jól iható tételekre, amibe lehetősége szerint mindig próbál belevinni némi értékelhető csavart. Nézzük a 2023-as év első borukat. 

A pohár szájából csak úgy dűl a parfüm, citrusokkal, némi zöldfűszerrel megspékelve. Igaz még elég friss, de már érzékelhető a benne lévő anyag. Erőteljesebb savgerince köré szőlő, muskotály aromavilág párosul. Szépen magában hordozza a fajtajegyeket. 5 pont 

Medvebor Grizzling 2018 

A fesztivál legkisebb borászatának, a Medvebor mindig meglep valamivel. Alapítójáról, a bölcsész végzettségű Nagy Gáborról érdemes tudni, hogy korábbi nagymestere Fekete Béla bácsi volt és a Zalai-borvidék Csáford-hegyén több ősi fajtával foglalkozik. Ugyan ezeket most otthon hagyta, így esett a választásom erre a 2018-as olaszrizlingre. 

Illatában krémes, citrusos, érett fehér húsú gyümölcsös. Ízében vaníliás, enyhén csonthéjas, érett almás, némi körtés jegyekkel. Egy olyan fajtajelleges, jó savakkal bíró olaszrizling, ami még mindig jól tartja magát. Nem egy fröccsbor kategória. Hosszabb lecsengésében némi keserű ízt tapasztalok, amit nem tudok hova tenni, ettől még mindenkinek ajánlom. 5+ pont 

Tiffán pinot noir 2020 

Ede bácsi egy olyan legenda, aki még a nyolcadik X-et behúzva is aktívan részt vesz a mindennapokban. Tőle azt a fajtát választottam, ami nem való a legdélebbi borvidékünkre, de a Várerdő-dűlőbe ültetett pinot noir-ral mégis nagyon belenyúlt. 

Illatában szilva, érett meggy, sok fűszerrel némi csokival. Számban a piros bogyós gyümölcsök pattognak a nyelvemen, mindehhez egy vékony keretes, elegáns hordózás társul. Nem könnyű, nem nehéz és szép savakkal bír. Egy olyan elegáns aranyközépút, ami csak most kezd felnőtt korába lépni. 6 pont 

Fivérek chocolate merlot  2021 

A kóstolt tételek alapján a néhány éves múltra visszatekintő Szekszárdi borvidéken gazdálkodó birtok szépen muzsikál. Megtudtam, a chocolate merlot egy olyan klón, amivel egyedül csak ők foglalkoznak hazánkban. 

Már a neve is egy erőteljesebb tanninra utal, amire még rátelepszik egy markánsabb hordó, így meg sem lepődöm a kávé, csoki, szeder, fekete ribizli aromáin. Számban a medium plusszos pörkölés sajnos teljesen eluralkodik. Itt már a gyümölcsös jegyek alig érezhetőek.  3-4 év múlva szívesen visszakóstolnám. 6 pontot mindenképpen rávágok, de a hordóból visszavéve jóval nagyobb durranást lehetne belőle alkotni. 

 

Torma REM 2013 

Ez az a bor, amit nem tudok a helyén kezelni. Persze, a Torma testvérek melyik tétele értelmezhető könnyedén? 60% kékfrankos, 40% cabernet franc és 36 hónapot töltött kis fahordóban. Olyannyira ömlenek belőle a vad, fűszeres, erdei bogyós gyümölcsök, ami mellett a hordóhasználat szinte eltörpül. Erőteljes vaskos savgerince köré, szikár test párosul, érett meggy, szeder, fekete ribizli, csoki, vanília aromákkal megáldva. Kegyetlen hosszú lecsengésű. 10 éves korának szemernyi jelét sem érzem! Azt hiszem, vak teszten a többség rendesen mellé lőne az évjáratával. Legszívesebben 2033-ban újra elővenném. Ha nem lennének olyan savai akár 7 pontot is könnyedén rávágnék, így marad 6+ pont. 

Tokaj-Hétszőlő late harvest kövérszőlő 2018 

Lehet nincsen igazam, Tokaj nélkül mégis vétek lenne zárni a sorom. Most egy 2018-as késői szüretelésű kövérszőlőt választottam a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtoktól. Ezt azért is tettem, mivel egy olyan ősi fajtáról beszélünk, ami a filoxéra vész előtt Hegyalja egyik meghatározó szőlőtőkéje volt . Sajnos a vész után eltűnt és csak a 90-es években került vissza. Jelenleg 43 hektáron termesztik. Idehaza ritkán készítenek belőle önmagában bort, akkor is inkább édes verzióban. 

Citrus, lime, zöld alma, fűszerek, némi ananász, fehér húsú szárított gyümölcsös jegyek szálltak a pohárból. Ízében nagyon friss jelleget ölt. Közepesen telt kortyában, jó sav cukor egyensúllyal bír. Idővel a cukor mégis átveszi az uralmat, de ez nem zavaró. Picit kesernyés a vége, és kellemes a lecsengése. 6- pont 

 Kunci

Ébredeznek a csillagok? Szárnyalnak az egri bikák?

"Ez Eger"

   Gál Lajos szavaival indítanám a 2022. április 26-án, Budapesten a Société Konferenciaközpontban a Weinglass Communication szervezésében megrendezett nagyszabású  egri borbemutatót. Ennek keretében 23 pincészet közel 100 borával vonult fel, hogy ismét megmutassák magukat. A nap folyamán a kiváló borok kóstolása mellett 3 mesterkurzuson is részt vehettünk. Az előadók között olyan nagy szaktekintélyek szólaltak fel, mint Mészáros Gabriella, Fiáth Attila, Lőrincz György, vagy a borvidék egyik nagy öregje Gál Lajos. A beszélgetés alatt számos pro és kontra érv hangzott el, de az egységben az erő gondolatával mindenki egyetértett. Szó esett a terroire-ról, a klímaváltozásról, a jövőbeli tervekről, a borkészítési szokások megváltozásáról, az árképzésről.

   Azt azért mindenképpen tudni kell, a borvidék az utóbbi néhány évben nagy fejlődésen ment át. A borfogyasztás kiterjedt piackutatása mellett új logót, "szárnyas bika" és szlogent "Egri bor- Szenvedély 1000 éve" kapott.

   Írásom talán ott kezdeném, hogy hazánk arról a legváltozatosabb borvidékéről beszélünk, ahol a szőlősorok száma a standarddal ellentétben nem csökkenésnek, hanem növekedésnek indultak, így az utóbbi negyed évszázadban a területe 5600 ha-ra duzzadt, vagyis megduplázódott. A fajta összetételét tekintve fordított arányosan igen bonyolult szerkezetet mutat. 64 szőlőfajtából alig egyharmada kékszőlő, míg a fehér ültetvények a területének csak a 40%-át adják. Mindezek ellenére igen jó helyzetben van, sőt még a sok problémát okozó klímaváltozás is jótékony hatással segíti. A szüreti idők korábbra tolódásával az egykoron nehezen beérő kadarka, kékfrankos, cabernet fajták sokkal stabilabb minőséget mutatnak, az északi kitettsége meg gondoskodik az oly fontos savakról. A változatos /vulkanikus, löszös, meszes/ termőterületei még világszinten is különlegesek. A  dűlők erejében lévő együttes gondolatmenetük sem okoz náluk vitát, az örökölt sors, vagyis a Bikavér kérdése is valamelyest megoldódni látszik, a borok jó minősége meg magukért beszélnek. 

   Meglátásom szerint a világ változásaira sajnos lassan és nehezen reagálnak, a régi megrögzött szokásokat sem szívesen engedik el a termelők. A hagyományokat én is fontosnak tartom, de mindenki pénzből él, a fogyasztó meg az ízlése szerint fog választani. Fiáth Attila szerint erre már az igencsak konzervatív burgundiai borászok is rájöttek. 

   Nem tagadják, az Egerbe áramló turisták miatt későn eszméltek a vendéglátásban rejlő lehetőségekre, a borvidékben lévő marketing eszközöket meg nem aknázták ki teljesen. Valahogy mindenki a borkészítés minőségére fókuszál, ami tényleg fontos, de a kinek és hogyan adjuk el kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ. Aki ezt az akadályt átugorja, az tényleg sokat nyerhet. Természetesen tényként kell kezelnünk a vörösbor fogyasztásának visszaesését, mégis az olaszok a primitivo boraikkal szárnyalni tudnak, szóval vannak lehetőségek. Erre jó példa ifj. Gál Tibor, aki sokáig nem szerette volna a vendéglátást forszírozni, majd arra az útra térve jött rá a jelentőségére. Ezen tovább lépve, sokak meglepetésére egy apró fogással a nyári melegben történő vörösborok eladásának terén pozitív mutatókat ért el. Egyszerűen jeges pohárban szolgálta fel őket.

   Úgy gondolom a Bikavér készítésének lefektetett szabályai jó úton haladnak, már csak a közös stílus finomhangolására van szükség, de az Egri Csillag előtt még hosszú út áll. Itt a fajta összetételben látom a problémát. Talán az a legnagyobb kérdés, hogy milyen alapra helyezzék. Leánykára, olaszrizlingre, vagy hárslevelűre. A termelők között megfogalmazódott egy olyan gondolat, amiben csak Bikavér és Egri Csillag tételekben kellene gondolkodniuk. Ezzel már könnyebben értelmezhető marketinstartégiával tudnának a piacra lépni, másrészt a házasítások terén a nagy fajtagazdaságuk miatt megannyi lehetőséggel bírnak.

   

   A Bikavérek árának magasabb besorolására a Grey Groose vodka példáját tudnám hozni. A jó középszerű minőséget adó vodkát igen sokáig a legzseniálisabb marketing trükkökkel a legjobbak közé sorolták, majd máról holnapra háromszoros árat kértek érte, ami be is vállt. Persze csak az a kérdés, hogy melyik piacra szánják a borokat és tényleg tudna-e fizetni egy magyar 100 Eurót egy üveg egri borért? 

   Ahogy írtam, a borok minősége nagyon sokat fejlődött, így a többségüket szívesen megvásárolnám. Csak egyet emelnék ki, az pedig Gál Lajos 2021-es Kántor-Tag olaszrizlingje, vagyis egy fehéret.

   Köszönet a meghívásért a Weinglass Communicationnak és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának.

Kunci