Borkóstoló egy szerb ortodox kolostorban Bosznia-Hercegovinában!

 

Másnap reggel, némi húsos burek elfogyasztása után, a Trebišnjica folyó völgyét követve gyalogszerrel indultam el az ország egyik legjelentősebb szerb ortodox kolostorába, Tvrdošba. A város főterén áthaladva a napi piac terülj-terülj asztalkámként fogadott. A füstölt húsáruk, kolbászok, szalonnák, sonkák mellett mézek, sajtok, zöldségek, gyümölcsök, PET-palackokba töltött likőrök, ecetek, pálinkák és befőttek sorakoztak egymás mellett. 

A 6–7 további kilométeres utamat lépésről lépésre lábbusszal tettem meg. Stoppolhattam volna, de gyalog sokkal több izgalom és látnivaló várja az arra igyekvőt. A folyó mentén kanyarogva eleinte egymást követték az öntözésre használt vízkerekek, nem beszélve a horgászokról és a hűsítő vízben lubickoló fiatalokról. Később eltávolodva kisebb földparcellák váltották fel, ahol zöldségeskertek, gyümölcsösök, szőlők, gránátalmák és olajfaligetek sorakoztak. A hangulatról a kabócák folyamatos ciripelése gondoskodott a nap pedig úgy tűzött, mintha a tengeren lennénk. Ugyan még csak június 9-ét írtunk, az érett barack csábításának én sem tudtam ellenállni a fokozódó hőségben. Ne feledjük Dubroviktól mindössze 25 km-re járunk és itt még télen sem esik hó. A helyiek ezt a kifejezést a legzordabb időszakokban a hegycsúcsokon megjelenő hósapkák formájában ismerik, a völgyben ugyanis az elmúlt tizenöt évben nem hullott a tél jelképe. 

A Tvrdoš kolostorba nem elsősorban a vallási jelentősége, hanem a borai miatt látogattam el, de a látvány már az első pillanatban lenyűgözött. A többször átépített szerb ortodox kolostor egy 4. századi ókeresztény templom alapjaira épült a 15. században. Ugyan a törökök a 17. század végén lerombolták, az 1920-as években mai formájában újjáépítették. 

Megérkezve rossz ajtón toppantam be, innen szinte páros lábbal rugdostak a helyes irányba, majd a bejárathoz érve a rövidnadrágom túlságosan rövidnek bizonyult így egy pincérkötényhez hasonlító rongyot kellett magamra kötve a hely sértetlenségét megőrizve.  Sosem értettem igazán, hogy a térdkalácsom látványa miben veszélyezteti egy szent hely méltóságát, de a szabály az szabály. Csak halkan jegyzem meg, hogy két éve amikor az Ohridi-tó egyik legszentebb helyénél, a Szent Naum-kolostornál jártam, a tőle alig kétszáz-háromszáz méterre fekvő strandon tangában flangáló hölgyek látványára lettem figyelmes. Na mindegy, az élet mindig tartogat furcsaságokat. 

A kolostort körülölelő szőlők és olajfaligetek igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A szentélybe belépve pazar freskók fogadtak, amelyek csak ámultam. Ezután következett a borkóstoló, amelybe a hely szellemét ügyesen beleszőve egy különleges csavart is vittek. Egy több száz éves kőfal mellé egy boltíves kolostorszerű kóstolóhelyiséget alakítottak ki, ahol még fahordókban borokat is érleltek. Mindez különleges atmoszférát teremtett a látogatók részére.

Žilavka 2024

Közepes erősségű illatában mandula, citrus, pirítós barack jelenik meg. Erőteljesebb savai mögött a hordó fája dominál, de a gyümölcsös körte, barack jegyek is képviseltetik magukat. Itt-ott zöldfűszeres reflexek járják át, aminek a végére megjön a neutrális íz. Nem kifinomult, inkább vaskos, ettől még izgalmas tétel.+ 5 pont 

Chardonnay 2024

Egyből érződik a masszívabb, hordós, enyhén amerikai stílus. Orromba, barack, alma, vanília, pirítós illatok szállnak, amikhez zöldes villanások csatlakoznak. Az enyhén sötétebb, olajosabb, nagytestű bor jó savai mögött markánsabb test, és barack íz dominál, amihez némi zöld alma párosul. Picit kesernyés lecsengésű. Ahogy az illatból már számítani lehetett, nem kifinomult burgundiai, inkább melegebb, kaliforniai vonalat képvisel. - 6 pont 

Merlot 2021

A pohár szájából tódulnak a hordós és az erdei bogyós gyümölcsök. Szeder, aszalt meggy, szilva, csoki, kávé, vanília. Számban mégis a hordó kávás, csokis, fekete borsos jellegével veszi át az irányítást, amely nehezen enged az évek szorításának. A lecsengésében mégis előbújnak a fekete bogyós gyümölcsök. Vaskos, tömör bor, amely még időt kíván. Kevesebb hordóval még többet is tudna, de így is - 7 pont. 

Vranac 2022

Hiába érződik az erőteljesebb hordózás, a vranac ereje áttör a kávés, csokis illatjegyein. A fűszerek szinte robbannak, nem beszélve az aszalt meggyes, szedres aromáiról. A vastag, szikár testében a savak vibrálnak, és a keleti fűszerekkel együtt felerősítik a fekete erdei  gyümölcsös jegyeket. A fajtáról szerintem csak szuperlatívuszokban lehet mesélni, nem hiába tartom a világ legjobb kékszőlő fajtájának. 7 pont 

Néhány éve egy palack erejéig már volt szerencsém a pincéhez és az erősen hordós stílus azóta sem változott. A borok ettől még izgalmasak voltak és életem egyik legikonikusabb helyén kóstoltam.

 Kunci

A XI. Nagy Fehérvári Bormustrán

 

2026 január 10-én végre sikerült eljutnom Székesfehérvárra a Nagy Fehérvári Bormustrára. Kíváncsi voltam mely hazai borvidékek és termelők képviseltetik magukat a királyok városában. Meglepetésemre, a Mercure Hotelben szerte az országból, szép számmal jelentek meg a kisebb-nagyobb borászatok. A kiállítók között Vesztergombi Csaba, Lőrincz György és Borbély Tamás is személyesen a tiszteletüket tették. Szinte a bőség zavarában éreztem magam, hiszen Tokajtól Villányig, Balaton-felvidéktől Mórig bőven válogathattam, így csak mazsolázgatni tudtam a jobbnál jobb tételek közül. Közben részt vehettem a Földi Bálint (Sabar) és Barabás Barna (Zelna) borászatok Badacsonyról és Balatonfüred-Csopakról szóló mesterkurzusán. 

A Kántortag és a Nagy-Határ dűlőkben termett 2024-es EGESOUL Superior olaszrizlingje egy iskolai mintapélda. Nem túl nehéz, mégis tartalmas, lendületes és kerek. A citrusok mellett friss fehér gyümölcsös aromák alkotják, a végén pedig némi csonthéjas kesernyés íz is beleszorult. Hosszú lecsengésű. Erős 6 pont. 

Az előbbivel szemben a 2024-es Skrabski olaszrizling egy teljesen más dimenzió. A nagy testű, kerek, citrusos bor, érett alma, barack, csonthéjas ízei, némi mézes, trópusi gyümölcsös aromákkal van átitatva. A kellemes savgerincű italt zöldes reflexei teszik még izgalmasabbá. Kicsit a graševinák felé hajlik. -7 pont

A Nadapon gazdálkodó Fuchs Ujvári Pincészet 2024-es Impro, spontán erjesztett rajnai rizlingje kivívta a figyelmem. Ebben minden benne van, amit a fajta tud. Számban a telt ízek mögött körte, dió, mandula, birs jegyek uralkodnak. Jó savai, füves villanásai, ásványos lecsengése teszi figyelemfelkeltővé. Hazánk „legzeneibb” pincészete az isteni nedűihez még zenét is ajánl amiket itt hallgathattok meg. 6 pont

Balatonőszödről az Androsics Birtok 2024-es Sur Lie chardonnay-ja már az amerikai stílus felé hajlik. A vastag, sűrű kortyai, mézes, almás, barackos, trópusi gyümölcsös jegyei lassan hömpölyögnek le a torkomon. A jó savú, magas alkoholtartalmú borba némi édes érzet is szorult. Rettentően hosszú a lecsengése. - 7 pont. 

A Szekszárdi borvidéken gazdálkodó Németh János kadarkája mellett sosem lehet csak úgy elsétálni. A 2023-as tételében most sem kellett csalódnom. Egyszerre könnyed, enyhén bársonyos, fűszeres, gyümölcsös és mégis tartalmas. Málna, meggy, ribizli ízek járják át, amibe némi borsos, szedres lecsengés is szorult. Kellemes savgerince teszi filigránná. 6 pont. 

A sok nagy vörös helyett a móri Spontán Pince 2022-es A három Francia névre keresztelt (cabernet sauvignon, pinot noir, merlot) házasítását mutatnám be. Az ezerjó hazája sem a kékszőlőiről híresült el, na meg ez egy olyan cuvée, amiért a franciák megköveznék a készítőjét. Bordeaux-it burgundival! Ráadásul bio, spontán erjedt, kén nélküli natúr tétel. A borvidéket meghazudtolva, a masszív savakat otthon hagyva, egy kicsavart, fekete bogyós, szeder, fekete ribizli, áfonya, szilva, kávé ízvilágú gyümölcslé született belőle. Nem vastag, mégis jó ivású. Sosem voltam nagy natúr bor rajongó, de ha Törő Laci ezen a borvidéken ilyen vörösbort készít, akkor csináljon sokat. + 5 pont. 

A végére egy nagyágyút tartogatok. Korábban a kedvenc bikavérem a St. Andrea Hangács volt. Sok-sok év után újra a poharamba tölthettem, és most sem hagyott cserben. Azóta a minőségét feljebb tornászták, az egykori stílus viszont semmit sem változott. A 2022-es Hangács dűl a fűszerektől. A nagy, feszes test mögött szeder, szilva, aszalt meggy, kávé, fekete bors, csoki, vanília aromák húzódnak. Szép savai, vastag tanninjai gyönyörűen beleintegrálódnak. Igen hosszú lecsengésű. Ritka az ennyire elegáns magyar vörösbor. Erős 7 pont. 

A telt házas rendezvény több mint 200 bora közül szerintem mindenki megtalálta a saját ízvilágát. Köszönöm Székesfehérvár, ha tudok, jövőre is jövök!

Kunci

Kárpát-medencei gyökerekkel bír a chardonnay?

 

Ehhez a cikkemhez az Egerben gazdálkodó Havas & Timár Pincészet 2023-as chardonnay-ja adta az ihletet. Nem akartam egy sablonos írást összehozni, inkább a bor kortyolgatása közben elmerültem a gondolataimban, majd egymás után jöttek az ötletek. 

Fotó: chardonnay

Talán ott kezdeném, hogy a fajtát sokan a hátuk közepére kívánják szerintem, pedig a fehérborok alfája és omegája. Ritkán találkozni egy ennyire univerzális borral. Gondoljunk csak bele! Egyszerre selymes, kerek és tartalmas, hűen visszatükrözi a készítési módját, a terroirt, az évjáratot, szinte az összes borkészítő nemzet foglalkozik vele, házasításokban egyedi karaktert biztosít, nem beszélve a pezsgőről. Így nem is csoda, ha a világ ötödik, a fehérek közül a második (210000 hektár) leggyakoribb borszőlőjévé vált.  A legtöbbet Franciaországban és az USA-ban termesztik, de viszonylag nagy mennyiségben előfordul még Ausztráliában, Olaszországban, Chilében. Nálunk 1910 körül Pécsen jelent meg, azóta pedig minden borvidékünkön elterjedt. Jelenleg 2113 hektáron termesztjük, a legnagyobb mennyiségben a Balatonboglári borvidéken (384 hektár), ezt a rangsorban Mátra, Etyek, valamint Neszmély követi. 

Ki, melyik stílust helyezi előtérbe, a közepesen testes, krémesebb jelleget adó dél-balatonit, a gyakorta trópusi gyümölcsöket árasztó villányit, szikárabb, savakban gazdagabb egrit, neszmélyit, esetleg sopronit? Ezt mindenki maga döntse el.  Most inkább egy mélyebb lélegzetű témával hozakodom elő. Kicsit kutakodtam a fajta eredetében és a gombolyag kibogozása közben kétszer is beleütköztem a Kárpát-medencébe.

A tudósok már bebizonyították, hogy a chardonnay a gouais blanc és a pinot noir természetes kereszteződéséből született. A gouais blanc megegyezik a Svájcban, Németországban fellelhető Weißer Heunisch, azaz a mi hajnos fajtánkkal, amit ezer éve németek vitték magukkal hazánk területéről. Dr. Bihari Zoltán szerint ennek a szőlőnek már korábban a kontinens nyugatabbi felére kellett kerülnie, ezért most az idő kerekét a római kor fénykorába, i.u. 92-ig tekerem vissza. Ebben az évben Titus Flavius Domitianus császár az itáliai szőlőtermelők védelmére az Itálián túli provinciákban betiltatta a szőlőtelepítést. Ezt a rendeletet majd két évszázaddal később a mai Vajdaság területén Sirmiumban, Sremska Mitrovicaban, magyar nevén Szávaszentdemeteren született Marcus Aurelius Probus császár, a rövid ideig tartó uralkodása (i.u. 276-282) alatt töröltette el. Ő előbb Szerémségben hozott létre ültetvényeket, majd szőlőtőkéket küldött Galliába. Az már csak hab a tortán, hogy az ottani szőlőtelepítők nagy támogatója a Savariaban (Szombathelyen) született Szent Márton volt, aki később a III. Francia Köztársaság védőszentjévé vált. Zoltán úgy véli a gouais blanc a Kárpát-medence szülötte és ekkor juthatott el először a fajta a kontinens többi szegletébe. Üröm az örömben, hiszen a császárt a szőlő szeretete vitte sírba, mivel a katonáinak gyorsan elege lett a mocsarak lecsapolásából, a szőlőtelepítésből, ezért hamar kardélre hányták az uralkodót. 

Miért fontos a gouais blanc? Sokan a középkor legelitebb fehér fajtájának tartják. Többek közt belőle született meg a rajnai rizling, a gamay, a melone de burgogne, a kékfrankos, na meg a furmint is. 

Végül, milyen az általam választott Havas & Tímár 2023-as chardonnay? 

Illatában citrus, friss pirítós, alma, körte, csipetnyi birs és őszibarack is megbújik. A hordóhasználat erőteljesen érződik rajta, ami a számban sem múlik.  A közepesen testes borban a fás, pirítós jegyek mögött, alma, körte, némi friss mogyoró aromák jelennek meg. Eleinte a savak szélesen járják át a szájpadlásom, majd gyorsan el is tűnnek és egy enyhén citrusos, vaníliás, közepesen hosszú lecsengésben végződik. Még hagynám érlelni, ami idővel jót tehet neki. 5 pont. 

Boros kaland a Balkánon! Irány Észak-Macedónia!

A 2024-es élményekkel teli forró nyár is szinte gyorsvonatként robogott el mellettem. Szeptember beköszöntével azt vettem észre, hogy egyéb elfoglaltságaim miatt blogos beszámolóim teljesen elmaradtak, amit most be szeretnék pótolni. 

Még június utolsó napján felkerekedtünk és Észak-Macedóniát átszelve, a Jón-tenger partján fekvő görögországi Pargaba vettük irányunkat. Egy nap alatt az 1150 km-es táv igen hosszúnak bizonyult, ráadásul három rázós határ várt minket, ezért két részre bontottuk utunkat, sőt némi trükköt is alkalmaztunk. Párom vajdasági származását kihasználva, az anyukájától, Zentáról indultunk. Autópályán szinte faltuk a kilométereket és meglepetésünkre 11 órarakor már az Észak-Macedón határ tűnt fel előttünk. Az örömünk hamar alább szállt, a tűző napon, két és fél órás átkelésben volt részünk. Ahogy mondani szokták, új ország, új impulzusok, az utóbbi viszont a vártnál erőteljesebben hatott ránk. A lepusztult, sokszor félig kész házak, a magyarnál is gyatrább úthálózat, a közlekedés morálja szinte meg sem rendített, na jó a közlekedés igen. Had említsek néhány példát. Az egyik benzinkútnál egy öreg bácsi figyelmeztetett minket, hogy a kígyó gyakori vendég, a másiknál pedig hajnalban a kassza mellett gázrezsón pörkölték a kávét, meg sem említve az út közepén kérődző teheneket. Extraként a cirill betűk nem ismerése már csak hab a tortán. Ezek után Bosznia-Hercegovinát csak a Balkán kapujának hívom. Persze, ettől szép és izgalmas ez a parányi ország. Ne feledjük, régi nevén Makedónia az Ex-Jugoszláv tagállamok közül messze a legszegényebb volt. Ipara gyenge, a nyelve azonos a bolgárral, a 25-30% albán kisebbségét, a területtel együtt az Albán állam legszívesebben beolvasztaná egy nagy albán birodalomba, sőt a görögök az EU-s tárgyalások kapcsán az országuk nevének megváltoztatására kényszerítették, így lett a neve Észak-Macedónia. 

A borok szerelmeseire viszont a habzsi-dőzsi vár. Az ország mezőgazdasági területének 10%-án szőlőt termesztenek, ennél nagyon felületet egyedül a dohány élvez, röviden szólva, a boros szektor komoly szerepet tölt be a gazdasági életében. Jelenleg 25000-30000 hektár környékén húzható meg a határ, de néhány évtizedet visszarepülve majd 40000 hektáron folyt munka és joggal érdemelte ki Jugoszlávia szőlőskertjének járó címet!  Azt se feledjük, az ottani területek a spanyol Rioja-val fekszenek hasonló szélességi fokon, ezzel a kontinentális és hegyvidéki hatás mellett klímáját a meleg mediterrán is komolyan befolyásolja. Ahogy a magyarok, úgy ez az ország is keresi a boros arculatát. Három nagy régiója közül (Pcinja, Pelagonija, Povardarie) az utóbbi a legfontosabb és az adja az ország termésének 90%-át. A legfontosabb fajtája a  szőlőterületeinek 40%-át kitevő vranec, a fehérek közül pedig a muskotályos jellegű temjanika. Persze, a cabernet sauvignontól kezdve, a chardonnay-n  át a petit verdot-ig rengeteg fajtával foglalkoznak. 

Eredetileg a Balkán legnagyobb, Tikves borászatába itt, szerettem volna ellátogatni, sajnos aznap zárva tartott, így esett a választásom az útba eső Stobira. Ez a fővárostól, Skopjétől 80 km-re, déli irányba található a Tikves borvidéken. Megérkezésünkkor 38 fokot mutatott a hőmérő, a hatalmas üres parkolójában pedig egy teremtett lelket sem láttunk. A klímás, húsz évvel ezelőtti stílusban berendezett étterembe belépve, egy asztaltársaság, három felszolgáló és a Kill Bill zenéjének egyik belassított változata üdvözölt minket. Mindezt úgy, hogy hajnali négykor keltünk és 700 km-t levezettünk. 

A borkóstoló hallatán egy fiatal pincér szívesen a rendelkezésünkre állt, aki előbb megmutatta az ultramodern pincéjüket, amiben egy akkora prés állt, amekkorát még életemben nem láttam, majd visszatérve egy nagyobb füzetet nyomott a kezünkbe, amiből gazdagon válogathattunk borokból. A srácról kiderült, még csak 16 éves, ötödik napja dolgozik a borászatban, sőt előző nap még egy 500 fős esküvőn vett részt. Ennek ellenére mesélt a cégről, ajánlani is tudott, csak a bevallása szerint egy kicsit fáradtnak érezte magát. Megtudtuk, évi 5 millió liter bort készítenek, ebből mindössze 5% a vásárolt tétel. A Stobi eredetileg egy ottani római kori város volt, a nevét is tőle vették át, a páva jelképüket pedig egy mozaikon találták. 

Az összes tételről egyenként nem számolnék be, de néhány csemegét mégis kiemelnék. A nyitásnál Bosznia-Hercegovina első számú fehér fajtájára a zilavkara egyből rácuppantam. Már csak azért is, mert a fajtát a 19. század végén az Osztrák-Magyar Monarchiában, magyar szakemberek szelektálták ki Trebinje szőlőtőkéi közül, sőt egyes kutatások szerint a hárslevelűnkkel rokonságban áll. Ízében krémes, viaszos, enyhén zöldcitrusos, gyömbéres, némi hársmézzel meghintve. Pici cukor is szorult bele. Nem csúcsbor, mégis van benne egy mély beltartalom. 5 pontot adok rá. 

A Balkán legfontosabb muskotályos fajtája, a Selection félédes temjanika nem nyűgözött le annyira, ezzel szemben a Selection 2023-as, hordós chardonnay annál inkább. Vastag, krémes, enyhén zöld almás, vaníliás, fehér trópusi gyümölcsös ízei, jó savai, igazi újvilági stílust képviselnek. Nem zavaróan, de némi cukor ebbe is  beleszaladt. Erős 6 pont 

Az ország első számú vörös fajtája, a fekete lónak is nevezett 2020-as vranec Selection élénk vadságával, hatalmas potenciáljával tett rám mélyebb benyomást. Komplex ízvilágában, az aszalt meggy, gránátalma, feketeribizli, feketebors, csoki aromái mögött, némi bársonyos jelleg is felfedezhető. A jó közepes vastagságú, vibráló savgerincű, szikár testű, hosszú lecsengésű bor még távolról sincs a csúcson. 6 pontot adok. 

Ínyencségként megízleltem egy 2020-as nagytestű petit verdot-t is.  Erdei bogyós, szedres, vaníliás, érett szilvás, fekete csokis aromái, hosszú lecsengéssel bírnak. Picit populárisra készült, de még így is alsó hangon 7 pontot adok rá. 

Hamarosan folyt. köv.

Kunci

A cirfandli magyar nagyköveténél

A 7 csepp borvidék című könyvem tervezése során olyan borászokat válogattam össze, akiken keresztül az olvasó egy mainstreamen kívüli világba léphet át. Ennek keretében Szegedtől Pécsig, Miskolctól Lentiig, keresztül-kasul jártam az országot, közben pedig életre szóló élményekkel gazdagodtam. A 14 szereplő közül mindegy kit említünk: a Ság-hegyen gazdálkodó Dénes Tibort, vagy Miskolc egyik lokálpatriótáját, Sándor Zsoltit, történeteikkel mindannyian egy új világ kapuját nyitják meg előttünk. Ezek azok a feledhetetlen impulzusok, amelyek erőt adnak az embernek további munkáihoz. 

A mű megalkotása során számos álmom vált valóra, a legemlékezetesebb mégis, az egykori egyetemi városomhoz, Pécshez kötődik. Ennek megértéséhez jó másfél évtizedet kell visszapörgetni az idő fogaskerekén. Már fiatal geográfus növendékként is rajongtam a borok világáért, így szabadidőmben szívesen látogattam a város boros rendezvényeit. Egyik alkalommal a Radó Pince chardonnay-ját töltötték a poharamba, aminek ízétől hamar katarzisba estem. Olyan zöld almás, citrusos, enyhén vaníliás tankönyvi mintapélda fogadott, amely ifjú korom legmeghatározóbb borélményévé vált. Utóbb megtudtam, az nem csak egy bor volt a sok közül, hanem a nagybetűs BOR, hiszen a Villányi borvidék egyik borversenyén minden kategóriát maga mögé utasítva, a legmagasabb pontszámmal az élen végzett. 

A múlt emlékét megőrizve a Radó Pince automatikusan helyet kapott a könyvemben. Sajnos egyetemi éveim alatt nem sikerült hozzájuk eljutnom, azonban 2022 áprilisában végül megtört a jég. Ekkor Radó István feleségével együtt fogadott minket Pécs fölé magasodó pincéjükben. A beszélgetés hevében hamar elmélyültünk a borok rejtelmes világában, közben elmeséltem a hozzájuk köthető legszebb diákkori boros élményem. Erre István egy üveg 2020-as chardonnay-t bontott fel, majd jött a könnybe lábadt valóság. Ízlelőbimbóimat ugyanazok a zöld almás, citrusos, vaníliás aromák kényeztették el, mint egykoron. Szinte szóhoz sem bírtam jutni, mikor bánatomra megtudtam, az a palack az utolsó előtti évjárat utolsó tétele volt, mivel az Ördögárok-dűlőben lévő (nem összetévesztendő a villányival) ültetvényük eladásra került. Utólag is külön köszönet azért a megtisztelő élményért, amit másfél évtized után újra átélhettem. Engedjétek meg, hogy a könyvemből vett idézettel tolmácsoljam Pécs utolsó Tükéje, Radó István szavait: 

Radó István

„Sajnos a város megette a régi szőlőtőkéket, a borhoz kötődő Tüke nevet is elkoptatták. Korábban csak azok a pécsi polgárok használhatták, akik a város határán belül három generáción át éltek és saját szőlőültetvénnyel rendelkeztek. Manapság ez a titulus már teljesen más jelentőséggel bír. Olyan nívós díjjá lett, amit a város fejlődéséért tett példamutató tevékenységért kaphatnak a lakosok. Napjainkra mi maradtunk az utolsó komolyabb termelők. Itt-ott a kiskertekben még található szőlő, de azok a borkészítés szempontjából elhanyagolhatóak. Az alattunk lévő 1100 négyszögöles kert az 1800-as évek közepétől a családunk kezében van. A kis birtok gyakorta apáról fiúra, volt mikor nagybácsiról unokahúgra öröklődött tovább. Apám pénzügyi ember volt, a szőlőművelést, borkészítést ettől még komolyan vette. Nem volt végzett borász, mégis folyamatosan képezte magát. Én ebbe születtem bele és együtt műveltük a családi birtokot.” 

István eredetileg matematika-technika szakos tanár, a tanári katedrát viszont még a borászat kedvéért sem hagyta el. A borkészítést mégis olyan komolyan vette, hogy még a helyi püspökség is gyakori vásárlónak számított nála, és volt mikor évi 10-15 ezer üveg bort palackozott. Az Ördögárok-dűlőben a chardonnay-n túl, foglalkozott még zöldveltelinivel valamint zweigelttel. Ugyan szőlőtermesztés szempontjából az Ördögárok-dűlő is kiváló értékekkel bír, a pince igazi sarokkövét a házuk alatt lévő, 1930 óta fennálló, a mai napig birtokukat képező 3000 m²-es cirfandli ültetvény jelenti. Képzeljük csak el, közel száz év alatt, apáról fiúra szállva, mennyi tapasztalat és tudás öröklődött a fajtáról! Külön kiemelendő még, hogy kis hazánkban nem sok olyan ember van, aki annyit törődött a cirfandli népszerűsítésével, mint ő. Mindezek alapján Radó Istvánt a cirfandli magyar nagykövetének tartom. Most ismét a borász szavait idézem, akinél jobban talán senki sem tudja megfogalmazni a nehezen művelhető szőlő titkát! 

A híres cirfandli ültetvény

„A cirfandli hisztis fajta. Mindenre érzékeny, legfőképp a gazdára. Nem mindegy, ki, hogyan, milyen szándékkal nyúl hozzá, sőt néha beszélgetni kell vele. Sok pénzt nem lehet keresni vele, időnként mégis nagyot hoz. Egy igazi hullámvasút. Nem is csoda, ha őshazájában az ausztriai Thermen régióban, Gumpoldskirchenben csak ritkán hozzák tisztán piacra. Gyakorta a Rotgipflerrel házasítják. Nagyon tömött bogyói vannak, esős időszakban gyorsan rothad. Augusztus közepétől a teljes beéréséig igényli a száraz időszakot.” 

A beszélgetés ezen időszakán már egy 2019-es kellemesen fűszeres, virágos, enyhén vajas, jó savakkal bíró száraz cirfandlit kortyolgattunk. István szerint sokan az igazi nagyságát az édes változatában keresik. Elmesélte, jobb évjáratokban 70-80 gramm/liter maradékcukrú édes bort ad, az egyik alkalommal viszont botritiszesedés indult el és aszú technológiával, aszút készített belőle. 

Némi kitekintést hadd engedjek meg a cirfandlival kapcsolatosan, hiszen a Pécsi borvidék mellett, a világon egyedül csak az ausztriai Thermen régióban termelik. Valószínűsíthető, hogy a 19. század második felében az első tőkék innen kerülhettek Pécs szőlőültetvényeire. Sajnos, nehéz művelése miatt a rendszerváltás hajnalára mindössze 1 hektár maradt belőle. Az elmúlt három évtizedben kísérletet tettek a fajta feltámasztására, de még így is mindössze 16 hektáron művelik, amely szám évről-évre csökkenő tendenciát mutat. 

Juci néni

Végül István felségéről, a mindvégig csendben ülő Juci néniről se feledkezzünk meg, aki a család irányítása mellett a mai napig támogatja férjét sikereiben. Ő Fejér vármegyéből került a Pollack Mihály főiskola elődjére vegyészetet tanulni, közte és István között pedig oly jól működött a kémia, hogy összeházasodtak. Kettőjükről érdeklődve, egyből mosoly derült az arcukra és egymást váltogatva mesélni kezdtek fiatalkori élményeikről. Külön kiemelték Mici néni különleges atmoszférájú, istállóból kialakított kocsmáját, ahol a lovak egy pokróccal voltak elválasztva, miközben a vendégek kocsis üléseken ülhettek, saját tüzelésű vaskályhán fűthettek, közben pedig tikettes sört ihattak. A szőlő szeretete Juci nénihez is nagyon közel áll. Szerinte a szőlőnek lelke van, ezért minden nap beszélgetni kellene vele. Most hallgassuk a szőlőhöz fűzött szavait. 

„A földdel mindig szerettem dolgozni, a szőlő nagyon közel állt hozzám, az alapokat meg a szigorú apám taníttatta meg velem. Lánykoromban előbb a venyigét kellett kihordanom a sorokból, később úgy kellett megtanulnom és művelnem a kapálást, hogy a tőkét véletlenül se sértsem meg.”

A család borászati tevékenysége legjelentősebb ültetvényük elvesztésével még koránt sem fejeződik be. Borász végzettségű gyermekük, András, teljes vállszélességgel viszi tovább hagyományaikat. A borvidék egy másik szegletében, egy másfél hektáros területen cirfandli, chardonnay, rizlingszilváni, furmint, zöldveltelini, kékfrankos szőlőtőkék ültetésébe fogott. Remélhetőleg a jövőben onnan is kiváló borokat kóstolhatunk.

Számunkra, ez nem csak egy sima borkóstoló, hanem a hely szellemével átitatódott, érzelmekkel, értékekkel teli beszélgetés volt, ami mélységesen megérintett minket. Végül, meg szeretnénk köszönni Juci néninek és Radó Istvánnak azt a csodás délelőttöt, amit ránk áldoztak.

Kunci

A borgerillák szűretlen, derítetlen chardonnay-ja

 

Történetünk 2017. szeptemberében kezdődik. Ekkor, Fiderman Szabolcs felhívta két barátját, Katona-Jurányi Balázst és Kaári-Kabay Zsombort, hogy eljött az idő a közös álmuk, a saját  bor megvalósítására. Előbb Tatán a Szöllősi Pincébe leszüretelték a királyleánykát, majd a nemes alapanyagot Nyergesújfalun, a Fülöp Pincébe dolgozták fel. Így indult el három fiatal együttes karrierje. Mivel mindhárman élnek-halnak a Neszmélyi borvidékért, ezért hosszú tanakodás után N3 Borműhelynek keresztelték el a kezdődő közös vállalkozásukat. 

2017 óta már eltelt 7 év, a fiúk szortimentje folyamatosan bővült és évi 6000-7000 palack bort készítenek. Ugyan, a mai napig vásárolt szőlővel dolgoznak, a boraikat pedig Dunaszentmiklóson egy bérelt pincében érlelik, az ő elméjükben mégis saját szőlőterület és pince motoszkál. Jelenlegi szortimentjükbe megtalálható a tramini, sauvignon blanc, olaszrizling, kékfrankos rozé, cabernet franc, chardonnay, persze ez évről-évre változhat. 

Ki ez a három újdonsült lelkes borosgazda? Szabolcs eredetileg tájépítész szeretett volna lenni. Sajnos, a rajzolás mégsem volt az erőssége, ettől még a kertészeti egyetemre ment, ahol sokáig dísznövénykertész felé kacsingatott, az utolsó órában mégis a szőlész-borász képzés felé billentette a mérleg nyelvét. Előbb a Szöllősi Pincében, később Pannonhalmán a Herold Pincében csiszolta a tudását. Zsombor a Monori Pincesor határában nőtt fel, majd Egerben tanárként kezdte el felsőfokú tanulmányait. Tanári katedra ide, felcseperedő diákok oda, ő otthagyta az alma mater falait, és némi útkeresés után a Hilltop csapatát gazdagítva sommelier-nek állt. Igaz, Balázs a szakmáját tekintve informatikus, de már 17 évesen érdeklődést mutatott a különféle borkultúrák iránt, az évek alatt meg erőteljesen beletanult a szakmába. Utólag belegondolva ennél jobb triót ki se lehetne találni. Szabolcs borászként ismeri a borkészítés csínját-bínját, Zsombor sommelier-ként az ízek, aromák világában éli mindennapjait, na meg ott van egy informatikus, aki a 21. században nélkülözhetetlen egy jó cég működtetéséhez. 

A fiúkkal (Szabolccsal és Balázzsal) Szegeden a Cult in Glass rendezésében megtartott Wine&Soda eseményén ismerkedtem össze. Az est folyamán hosszan beszélgettünk, közben számos érdekes tételt öntöttek a poharamba. Többek közt kóstoltam tőlük kellemes olaszrizlinget, finomra hangolt traminit, na meg azt a 2022-es szűretlen, derítetlen, egészfürtös préseléssel készült, egy évet 225 literes francia fahordóban érlelt Hordeaux chardonnay-t, amit most be is mutatok nektek. 

Illatában a citrusok mögött érett alma, körte, barack aromák érezhetőek, amik némi zöldes reflexekkel vannak megbolondítva. Erre, a hordótól kapott pirítós, fűszeres, vaníliás buké száll. Számban vastagabb test, krémes ízek, és egy jó savgerinc fogad, amiben a fa picit még érdesen súrolja a nyelvem. Ízében főleg érett alma, barack, körte, kesernyés csonthéjasok enyhén juice-os jegyei uralkodnak, amik minimum 5-6 gramm maradékcukorral, leheletnyi mézzel, lime-mal és egy jó adag vaníliával vannak lekerekítve. Összességében szép bor, 6 pontot mindenképpen érdemel.

Kunci

Rapid interjú a Szegedi Borfesztiválon

A Szegedi Borfesztivál díjnyertes borai kóstolása közben ismerkedtem meg Androsics Ferenccel, (a 2022-es Sur Lie Chardonnay-ja a társadalmi zsűri szívét nyerte el) az Androsics Birtok borászával és a vele váltott néhány szó egyből egy rapid interjúra sarkallt, amit a rendezvény utolsó napján sikerült összehoznunk a balatonőszödi borásszal.

Úgy tudom,elég sokoldalúan gazdálkodtok! 

A családom már több generáció óta földdel foglalkozik. Édesapám állattenyésztőnek tanult, munkahelyén, a tsz-ben is ez volt a fő tevékenységi köre. A rendszerváltás után, a kárpótlási jegyekből földeket vásárolt, ezzel lerakva mai gazdaságunk alapjait. Jelenleg 500 hektáron főleg szemestakarmányokat, 7 hektáron török mogyorót, 13 hektáron diót termesztünk, amihez jön még a 63 hektáros szőlőbirtok, ráadásul tavaly 20 hektárt integráltunk hozzá.

Hogyan keveredtél a boriparba? 

A családom már az 1970-es években egy szakcsoportban szőlőt művelt, 3 éves koromban pedig saját ültetvényt létesített. Innen maradt fenn az első szőlővel kapcsolatos emlékem. Munka közben dédapám rám terített egy kabátot, amit a hátamon gombolt be, és ez azóta a család legendás történetei közé ivódott. Ennek idestova 42 éve. Az első kilenc évemben Gyugyon laktunk, onnan Balatonőszödre költöztünk. Az érettségit követően számítástechnikai, illetve mezőgazdasági vállalkozói tanulmányokat folytattam, a legnagyobb iskolát mégis az élet adta. 18 éves korom óta aktívan tevékenykedem a cégben. Édesapám a kombájn vezetésétől, a traktorszerelésen át, a logisztikáig rengeteg mindenre megtanított. 

Mindig érdekelt a modern technika, a fejlesztésekkel meg folyamatosan új vizekre tudtunk evezni. 2002-ben megismerkedtem egy egri borásszal, akinek az országban egyedüliként volt egy 360 lóerős, gumihevederes, váltóforgatós ekéjű traktorja. Merészet gondoltam és némi pályázati segítséggel nekem is sikerült vásárolnom egyet, amivel csodákat műveltünk.Az akkori normál technikával fél, maximum egy hektárt lehetett felszántani, ezzel szemben váltott műszakban, két emberrel, 25 hektárt nyomtunk le naponta. Rengeteg borászatba megfordultam vele. Többek közt mi csináltuk az „ördögszántotta” Ördögárok-dűlőt, de a Hill Top-nak Neszmélyen is több mint 300 hektár földet forgattunk meg. 2003-tól belefogtunk az építőiparba. Ebben, egy időben annyira sikeresek voltunk, hogy hazánk legnagyobb magyar dömperparkjával rendelkeztünk. Ennek a korszaknak sajnos vége szakadt, viszont rengeteg tapasztalatot szereztem egy sikeres vállalkozás működtetéséhez.Utána 7 évig élelmiszer logisztikával foglalkoztam, aminek a precizitásomat köszönhetem, jelenleg csak a borászatot vezetem.

Mi vitt a palackos borok irányába? 

Némi bort mindig készítettünk a családnak, de nem ez jelentette a fő foglalkozást. Édesapám idővel egymás után vásárolta fel a szőlőterületeket. Sajnos, az évek alatt a szőlőeladások árai teljesen befagytak, az egyik vevőnk pedig addig hitegetett minket a vásárlással, mígnem egy 8 hektáros területünk termése a darazsak és az ecetbaktériumok áldozatává vált. Már korábban is beszélgettünk egy nagyobb jövedelemmel kecsegtető borászat alapításáról, de ez végkép feltette az i-re a pontot. 

A szőlőművelésben, borkészítésben milyen utat követtek?

A szőlőművelésben nagy tapasztalatokkal rendelkezünk. Alapvetőn konvencionálisan műveljük, bizonyos permetszereket mégis korlátozunk, ami tudatosságra nevel minket. Két jelentősebb tábla kivételével szétszórva vannak az ültetvényeink, a szomszédoknál felbukkanó betegségek ellen meg védekeznünk kell. Idővel a bio művelés útjára szeretnénk lépni. A sokat szidott klímaváltozás viszont nem okoz nálunk akkora problémát. Amíg a többség kicsi lombfelülettel dolgozik, addig mi több levelet hagyunk rajta, ezzel a szüretet kitoljuk és érettebb gyümölcsöt, magasabb savakat kapunk. Na jó, lehet egy kör permetezéssel többe kerül, a végén mégis kifizetődőbb a dolog.

A pince modern technikáját, az egyik legjobb hazai szakember, Liptai Zsolt segítségével sikerült kiépítenünk. A borkészítésben még az út elején járunk, de évről évre tanulunk. Az első évjáratban megnéztük, mit tudunk egy érettebb termésből kihozni. A másodikban savra szüreteltünk, a harmadikban már különbséget tettünk fiatal és idősebb ültetvények között. Főként reduktívan érlelünk, bizonyos esetben azért hordót is használunk. Élesztővel erjesztünk, a finom seprűzést viszont erőteljesen alkalmazzuk. – Mellékesen mondom, Jakab Tamás a Pécsi Borozó cikkében a finom seprű bajnokának hívta Ferit.

Milyen szortimenttel dolgoztok? Melyik fajtában látsz erőt? 

Rengeteg fajtával rendelkezünk, amit idővel redukálnunk kell. Szortimentünkben megtalálható Irsai Olivér, királyleányka, olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, zenit. A vörös sarokban ott van még a pinot noir, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon. Készítünk pezsgőt pinot noir-ból, valamint vásárolt furmintból. Az olaszrizling kiemelt szerepet tölt be nálunk, igen kedvelem a királyleánykát, ami a seprűtől egy új, vastagabb arcát mutatja, de hatalmas potenciált látok a chradonnay-ban is. Az itteni löszös talajon, a Balaton jótékony hatásával megtoldva, sokkal gyümölcsösebb, krémesebb arcát mutatja, mint Etyeken vagy Egerben. Képzeld, a pinot noirból CO₂ macerálással beaujolais-t is csináltam. Az egyik alkalommal a franciák oda-vissza dicsérték.

Három évjáratunk ellenére számos hazai és nemzetközi sikert értünk el. Zenitünkkel Németországban aranyat szereztünk, tavaly a 2022-es olaszrizlingünket az Országház olaszrizlingjének választották, a 2021-es merlot-nk a legjobb Balatoni merlot címét érdemelte ki, itt Szegeden meg a 2022-es Sur Lie chradonnay-jának a társadalmi zsűri adott bizalmat. 

Most még minden fajtából készítünk bort. A piramis alját a bag in box fogja adni, ezt követik a mindennapok palackos borai, a termékpiramis tetejét pedig a prémium illetve limitált tételek képezik.

Merre sikerül értékesítened? Hogyan látod a marketing oldalt? 

A marketingre rengeteget fordítunk, külön kollégánk van rá. Ott vagyunk a Facebookon, Instagrammon, Tik-Tok-ot az unokahúgom készíti. Az elmúlt években számos videofelvételt, interjút adtam, szinte minden felkérésnek eleget teszek. Multikba csak mutatóban szállítunk, de a HORECA szektorban, főleg a Balaton környékén egyre erőteljesebben jelenünk meg. Ahogy a többség, úgy mi is ebben szeretnénk erősek lenni. Folyamatosan járjuk a fesztiválokat, visszük jó hírét a borainknak. Szerencsésnek érezzük magunkat, a pincénk tetejéről nyíló képeslapszerű kilátás miatt, amiért külön jönnek hozzánk látogatóba. Egyszerre láthatjuk a Badacsonyt, a Kab-hegyet és a Tihanyi Apátsági Templomot.

Mit gondolsz a Balatonboglári borvidék egységéről? 

Alapvetően a Balatonboglári borvidéken nagyon jó az összefogás. Amiben tudunk, segítünk egymásnak. Sokszor a fesztiválokra közös kisbusszal utazunk, együttesen kérjük az árajánlatokat, közös értékesítési felületeket próbálunk létrehozni. Remélem, ez idővel kiforrja magát és akkor sokkal többre leszünk képesek.

Best buy chardonnay Moldovából!

 

A boros karrierem során a posztszovjet országok isteni nedűi teljesen elkerültek, ennek ellenére a kötelező mainstream mellett azért elég sok különlegességgel találkoztam. Előbb Németország bugyraiba másztam bele, majd Svájc borai kerültek górcső alá, újabban pedig, az Ex-Jugoszláv tagállamok borkultúrájával barátkozom. Az utóbbival viszonylag szerencsésnek érezhetem magam, mivel a párom a vajdasági Zentáról származik, így gyakorta járok a határ túloldalára, ahol a szupermarketek borospolcait sem szoktam kihagyni. A legutóbbi zentai utam során is ugyanígy tettem, mikor fennakadt a szemem egy kerámia amforával felragasztott üvegen. A címkéjén előröl ezt olvastam: „ Amphora, premium white dry wine, barrique fermneted limited edition reserve”, hátoldalán, „ Imperial Vin1977, Moldova”. Mindez a 2020-as évjáratból.

Mivel Európa ebből a szegmenséből még nem ittam bort, kérdés nélkül vittem magammal. Kicsit kutakodva, hamar rábukkantam a csöppnyi ország giga cégére és egy olyan cikkre, amin hamar kikerekedett a szemem. Azt tudtam, hogy a régió a borkultúrája több ezer éves múltra nyúlik vissza, a bortermelés statisztikái mégis ámulatba ejtettek. A 20. század második felében Szovjetunió szőlőskertjének hívták, ma pedig a harmad Magyarországnyi területű állam több mint kétszer akkora, vagyis 128 ezer hektár szőlővel bír és itt van az egy lakosra eső legnagyobb tőkearány is. Az éves bortermelésük 1,4 millió hektó, amiből 80% exportra kerül, ezzel a gazdaság boreladás exportjának részarányát tekintve világelső. Érdekességként még külön kiemelném a főváros, Kisinyov alatt meghúzódó 200 km hosszúságú, a Guiness Rekordok könyvébe kerülő pincelabirintusát, ahol KRESZ táblák irányítják a buszos turistaforgalmat.

Ahogy nálunk, úgy a posztszovjet országokban is egy minőségi szemléletű termelés indult el. Az utóbbi években rengeteg külföldi befektető jelent meg, ezzel a borok színvonala lassan elkezdi elérni a nemzetközi nívót. Borom az 1977-ben alapított Imperial Wine Group borászatában készült. Az óriás cég 205 hektár saját területtel bír, évi 15 ezer hektár szőlőt dolgoznak fel, naponta pedig akár 50 ezer üveg bort is tudnak palackozni. Végül nézzük, milyen az első moldáv barrique chardonnay-m. 

A világos sárga színe, zöldes reflexekkel bír. Erősen citrusos illatában a vanília dominál, de ott van a zöld alma, némi lime, csöppnyi hordós csokival. Számban közepes test, tiszta, friss ízvilág és élénk savak fogadnak. Kora ellenére meglepően fiatalos, szikár arcot mutat. Az intenzív citrusok mellett, alma, egres, csonthéjasokkal keveredik, amely vanília köntösben van bújtatva. Enyhén keserű lecsengésű. Nagyon szépen elkészített, korát meghazudtoló, jó ár-érték arányú chardonnay. 6 pont

Ja, mindez 600 dinárba, vagyis 2000 Ft-ba került, szóval best buy Moldovából!

Kunci

A Balkán legjobb chardonnay-ja

Az ex-jugoszláv országok folyton-folyvást meglepetéseket tartogatnak, amikből a boros világ sem kivétel. Aki egyszer jobban beleszimatol abba az életérzésbe, mindegy is merre veszi az irányt, Szlovéniába, Észak-Macedóniába, mindenfele csodákra lelhet. Mivel párom révén gyakorta járok a vajdasági Zentára, így ottlétem alatt én is szívesen kutakodom a boltok borospolcain. Annyira megkedveltem a délszláv régiót, hogy az utóbbi 2,5 évben több mint húsz cikkem született a témában. Legutóbb, a Szabadka melletti, Palicson gazdálkodó „szerb Koós János” Zvonko Bogdan Zivot tece borát mutattam be itt, amely borászat meglátogatása már régóta a bakancslistámon szerepelt. A jég 2024 februárjában tört meg, amikor az újonnan nyílt Szeged-Szabadka vasútvonalat igénybe véve eljutottunk a 68 hektáros ultramodern borbirtokra. 

A megérkezéskor egy 17 hektáros szőlőterület közepén álló Osztrák-Magyar Monarchia stílusban épült mégis modern, impozáns építmény fogadott minket, ahova belépve szinte tátva maradt a szánk. Nem bírtuk eldönteni, hogy egy múzeumba, vagy egy előkelőknek kialakított kastélyba érkeztünk. A falakon közel 500 festett kép lógott, a hatalmas éttermi része meg magas fokú eleganciával volt kialakítva, nem beszélve a szőlősorokra néző exkluzív kilátásról, vagy arról a látványpincéről, ahol a kóstolót egy magyarul beszélő kis hölgy tartotta. A főleg nemzetközi fajtákra specializálódott cég erőteljesen exportra törekszik, ezért az sem meglepő, ha francia tanácsadóval dolgoznak együtt. Természetesen, ez a borok stílusában is megjelenik. A borsort követően egy palack 2022-es chardonnay-t hoztam magammal, amit otthon újra megízleltem! Amúgy ez a bor a 2023-as Open Balkan Wine Trophy legjobb chardonnay-ja lett. 

A vaníliás, csokis hordó enyhén ül a szikár, erősen citrusos illatán, azért a zöld alma, körte, csonthéjas, ananász, banán aromák mégis átütnek rajta. Számban, a közepes testű borban Burgundia eleganciája, vagyis feszes test és szikár savak jelennek meg, a barrique viszont picit túlsúlyban van a chardonnay jellegzetes gyümölcsös ízvilágában. A vaníliás, friss pirítós, csokis köntösbe bujtatott borban idővel fehér húsú gyümölcsök törnek át. Nagyon hosszú, enyhén édeskés lecsengésű. -7 pont 

Glass of Jazz Big Band Szeged

 

Közel három éve annak, hogy Szegedre költöztem, ezzel kiestem a főváros dúsgazdag boros piksziséből és időbe tellett, mire újra összeszedtem, kiismertem magam a számomra idegen helyen. Budapest boros életéhez képest, itt minden szűkebb, kisebb választékban található, a malmok is lassabban őrölnek, mára azért bátran kijelenthetem, Csongrád-Csanád vármegye székhelye hazánk egyik legmozgalmasabb vidéki boros központjává fejlődött. 

Ez minek köszönhető? Szerintem a hely szellemének. Több nemes borászunk, szakírónk itt született, tanult, ők meg nem feledték a város borra nyitott lakosságát. Mellékesen említeném, Szegeden rendezik hazánk legnagyobb kültéri, vidéki boros rendezvényét a Szegedi Borfesztivált, ősszel több mint 100 pincészet képviseletében ott a Bortér, közben pedig rendszeresen borkóstolóra, borvacsorákra járhatunk. Azt kell mondanom, az évek során baráti körökben, fű alatt, elég komoly boros szaktudás gyűlt össze.

Tavaly tavasszal Dávid Dániel, a Cult in Glass alapítója felhívott egy munkaajánlattal. A felkérésre hamar igent mondtam. Nagyot álmodva, szülővárosába is el szerette volna hozni a Budapesten már népszerű Glass of Jazz sorozatát. Néhány hónappal később a Hági Udvarban szinte robbanásszerű sikert aratott a rendezvényével. Több mint 15 borászat, kiállító és 300 vendég vett részt rajta. Azóta, az ősz folyamán elindítottuk a Folyékony Filmkockákat, a Lame Tastinget, sőt, áprilisban egy magasabb fokon, a gasztronómia bevonásával kezdjük a Social Wine Tasting-et!  

Dani, a nyári eseményen felbuzdulva januárban a Hungiban megrendezte a Tisza-parti város legnagyobb téli boros eseményét, amit Glass of Jazz Big Band Szegednek keresztelt el. Bevallása szerint a munkássága során ennyi kiállítót és embert még sosem hozott egy kalap alá. A gasztronómiai standok mellett hazánk 13 borvidékének, majd 20 borászatából válogathattunk. Persze, a szegedieket sem kellett félteni. A délutáni 16:50-es kapunyitásnál már hosszú sor kígyózott a bejáratnál. 

Mivel júliusban aktívan végigdolgoztam az estét, kóstolóra nem igazán maradt időm, így most a vendégek közé vetettem magam, hogy a pult túloldalán ismerkedjem az isteni nedűkkel. Számításaim szerint 80-100 bor sorakozott fel. Nézzünk, számomra néhány érdekesebb tételt. 

Borbemutatóm a Balatonboglári borvidék, Katona Borházának 2022-es semillon-ával kezdeném. A Loire-menti fajtáról mindenképpen tudni kell, a határinkon belül mindössze 21 hektáron termelik (fele annyit, mint a kéknyelűből), szóval egy igazi kuriózum a hazai borpiacon.  

Halványsárga színe mögött virág, citrus, alma, barack, zöldfűszer, csöppnyi körte illatok áradnak. Közepes testében, kellemes savak és friss, fehér gyümölcsös aromák keverednek. Mindezt némi maradékcukor teszi kerekké. Lecsengésébe egy enyhe keserű íz is beleszorul. Tiszta, jó savú, hibátlan bor. 5 pont 

Kamocsay Ákosról rengeteget lehetne mesélni. Az a borászunk, aki nem csak itthon, hanem Angliában is beírta magát a bortörténelembe. Hazai szinten a jó ár-érték arányú borai tényleg megsüvegelendőek. A Hilltop Kamocsay szortimentjéből egy olyan 2022-es tételre esett a választásom, amit mindössze 46 hektáron termesztenek a borvidéken, viszont évről évre kiválóan teljesít. Ez az olaszrizling. Örülnék neki, ha a jövőben az ottani termelők nagyobb szerepet szánnának neki. 

Fehér gyümölcsös illata mögött, kerek test és jó savak bújnak meg. Kicsit hasonlít a horvát grasevina-hoz, a hűvösebb jellege azért magában hordozza a neszmélyi karaktert. Az enyhén olajos, némileg vaníliás ízekkel bíró borból, a keserű lecsengés sem hiányzik. -6 pont 

A Belward chardonnay-ra voltam igazán kíváncsi. Sajnos, a régi már elfogyott, az új meg a tartályban érlelődött. A Pécsi borvidék kapcsán talán a cirfandliról illene írnom, viszont a 2023-as évjárata még gyermekkorát éli. Meglepetésemre, rábukkantam egy 2021-es rajnai rizlingre. Szabó Zoli óta pedig jól tudjuk, hogy hazánk déli fertályán mekkora lehetőség rejlik benne. 

Citrusos, enyhén érett fehér gyümölcsös aromáiban szépen kezd húzni a petrol. Közepes testét alma, szőlő, körte ízek teszik változatossá. Savai nem túlzóak, mégis uralják a bort, aminek a végét néhány gramm cukor kerekít le. Nem egy nagyágyú, inkább elegáns és jó ivású. -6 pont 

Mátrában vörös fronton kékfrankosban az erő, ezt a gyöngyöspataiak már bebizonyították, fehérben viszont még mindig keresik önmagukat. Ludányi Gábor, a GoBri Pincészet megalkotójánál talán az utóbbi is körvonalazódni látszik. Ő az osztrákok csodaborában, a zöldvelteliniben hisz. A 2019-es SKR egyszerűen lehengerelt. 

Kora ellenére, vastag, lendületes illatok szállnak a pohárból. Herbális, zöldbfűszeres, vágott füves aromáihoz, mézes, érett almás, barackos ízek társulnak. A jó savakkal bíró, nagy, kerek testében, az illatában érzett jegyei mellé, fehér bors, vanília ízek társulnak. Hatalmas meglepetés! -7 pontot! 

Anno, Gál Tibor az Egri borvidéket Magyar Burgundiának nevezte el. Azóta Eger ismét Eger lett, az azért biztos, a chradonnay jól érzi magát az ottani területeken. Ennek kapcsán mutatnám be a 2022-es Havas & Tímár chardonnay-t, amit garantáltan nem a nagyi spájzának hátsó polcáról varázsoltak elő. 

A kilenc hónapot, első és másod töltésű, 500 literes hordóban érlelődött borban egyszerre tetten érhetők a fás, fűszeres, pirítós vaníliás elemek, mögötte meg gyönyörűen adagolja a krémes, almás, barackos ízeket. A nagy testű, torkot fűtő, magas alkoholú, jó savgerincű tételnek a maradékcukra nyújt némi extrát. Erős 6 pont.

Idén, a 10. szülinapját ünneplő, Somlón gazdálkodó Kancellár Birtok 2019-es furmintját semmiféleképpen sem szerettem volna kihagyni a sorból! Nem csak azért, mert február 1-én ünnepeljük a fajta világnapját, hanem egyszerűen magában hordozza mindazt, amit azon a bazalt vulkánon termett furmintnak kell. 

Krémes illatában citrus, birs, körte, csonthéjasok, érett fehér gyümölcsök találhatóak. Itt-ott, pici mézzel meghintve. Hatalmas testében, ásványokkal átitatott markáns savak, harapnivaló, érett fehér húsú gyümölcsök fogadnak. A nedű vastagon folyik le a pohár falán. A lecsengésében vaníliás, csonthéjas kesernye is rejtőzik. 6 pont 

Növényorvos, aki a jobb minőség érdekében a feleségével kiköltözött a szőlőbe? Ő nem más, mint Keller István, a Szekszárdi borvidék Porkoláb-völgyének egyik új lakosa, a Caldamentum Szőlőbirtok megalapítója. Három faja tájközül a 2021-es cabernet sauvignon-nál szisszentem nagyot. 

Igaz, még érződik az erősebb hordóhasználat csokis, kávés jellege, azért a gyümölcsök is megmutatják arcukat. Fekete szeder, fekete ribizli, szilva, itt-ott vaníliával megáldva. A nagy, robusztus bor fa adta kávés jegyei mögött, fekete borsos, szilvalekváros, fűszeres, aromák kezdenek kialakulni. Hosszan érlelhető, pályájának elején járó tétel. +6 pont 

Egykoron Michael Broadbent megmondta a tutit, vagyis a cabernet franc a villányi szőlősorokon megtalálta az új hazáját. Ez majd negyed évszázada 2000-ben történt, sajnos az ottani termelők lassan kapcsoltak, mára mégis alakulni kezd valami. A rendezvény talán legjobb borára is ebben a körben leltem rá. Azt hiszem, a Streit Zágonyi Borászat,  2018-as Premium Villányi Franc borára legalább annyira büszke lehet, mint az egykori elődre, a hadvezérre Zágonyi Károlyra. 

Egyszerre tömény, harmonikus, amiben a hordó uralkodik, mégis teret szorít a gyümölcsöknek. Kávé, csoki, fekete bors aromái mellett, szépen jönnek a fekete szeder, szilva, fekete ribizli jegyek. Hatalmas testében bőven elfér a magasabb alkohol, amiben szilvába áztatott, keleti fűszerekkel meghintett cognak-ot is felfedezek. Végtelenül hosszú lecsengésű. Nagy életút előtt áll.  7 pont

Kedves Dani, köszönjük a rendezvényt!

Kunci