Kóstoló az Arany-szigeten

Az esős fürdőzés után a már megtett úton indultam vissza Sveti Nedeljába, a Zlatan Otok (Arany-sziget) borászathoz. Ekkorra már elegem lett a gyaloglásból, ezért kitettem a kezem. Szerencsémre a borászat egyik alkalmazottja vett fel, így tíz perccel később már a bejáratnál álltam. A néhány perces beszélgetésünk során elmesélte, hogy a világ legjobb helyének tartja. Különösen a turisztikai szezon után válik egyedivé a hangulata. Ilyenkor a tízezer lakos gyakorlatilag egy nagy családként él együtt.

A látogatói pince egy kisebb mólóra épült. Ez egy olyan mesevilág, amely vízről és szárazföldről egyaránt megközelíthető, ráadásul még a víz alá is lelátogathatunk. Az alapító, Zlatan Plenković, eredetileg halászattal, borkészítéssel és vendéglátással foglalkozott. Kis kikötőjét a bajba jutott halászok számára építette, mivel korábban számos alkalommal indult hajósok megmentésére. A pincéjét és borászatát pedig a turizmus szolgálatába állította, hogy élményt nyújtson az idelátogatóknak. 

Első borát már az 1970-es évek elején szerette volna palackozni, de a rendszer börtönnel fenyegette, ezért álma csak másfél évtizeddel később, 1986-ban valósulhatott meg. 1991-ben létrehozta a Vitis céget, majd 1993-ban átkeresztelte Zlatan Otokra (Arany szigetre). Korai sikerei révén a horvát borászat egyik úttörőjeként tartják számon. 

Hatására Hvar bortermelése is fejlődésnek indult. Utakat építtetett a legeldugottabb, elhanyagolt, kiváló adottságú dűlőkhöz, és újjáélesztette azokat, amelyekből a környék lakói is sokat profitáltak. Jelenleg a szigeten és a szárazföldön Makarska valamint Šibenik környékén összesen 120 hektáron gazdálkodik. Ezen túl Hvaron további 50 hektáron működnek együtt a helyi lakosokkal, akiket ezzel is támogat. Ezzel öregbíti tovább a sziget borászati hagyományait. Évente 800 ezer palack bort készít, amelyek Svájctól az Egyesült Államokig világszerte elérhetők. A fantasztikus családi hangulat mellett egy feledhetetlen felső kategóriás borsorral találkoztam.  

Egy 2025-ös bogdanušával indítottam a sort. Az ősi helyi fajta citrusos, zöldfűszeres, körtés, lime-os illata ízében is visszaköszön. Frissítő, kellemes savgerince mellett némi kesernyés lecsengéssel bír. Könnyedebb, ízekben játékos tétel, ami nem akar semmi különöset, mégis meglepi a fogyasztót. 5 pont

A 2024-es pošip reservát úgy mutatják be, hogy a legjobb a piacon. Ugyan életem során nem sokat kóstoltam a dalmátok legfontosabb fehérborából, de ez mégis nagyot szólt. Az aranyba hajló színe mögött telt körte, birs, lime és zöldfűszer illat száll belőle. Számban a hatalmas testű borban krémes, enyhén mézes, körtés, birses és lime-os ízek hömpölyögnek. Jó savai mellett a kesernyés íz itt sem hiányzik. Igen hosszú lecsengése már csak hab a tortán. 7 pont.

A 2020-as crljanak kastellanski eddig még csak az álmaimban szerepelt. Ez a fajta ugyanaz, mint a primitivo vagy a zinfandel, csak a szőlőtőkék helyből származnak. Miért is? Mert ez egy ősi dalmát szőlőfajta, itt olvashatod a történelmét. 

Illatában eleganciát mutat. A borsos fűszerek mellett némi eper, csoki, szilva, szeder és kávé is megjelenik. Teste inkább közepesen szikár, de olyan harmonikus ízvilággal bír, mint a legszebb kaliforniai társaié. A csokis, szilvás, szedres ízvilága és hosszú lecsengése magával ragad. 7 pont. 

A 2020-as syrah is egy másik dimenzióba repít el. Hemzseg az erdei bogyós gyümölcsöktől. Szeder, aszalt meggy, szilva, érett málna aromái mellett a borsos fűszerekben úszkál. Teste nem egy rhône-völgyi Cornas, inkább kifinomult harmóniában van. Kora ellenére fiatalos arculatot mutat, és még a hordó csokis, kávés világa sem telepszik rá. Erős 7 pont.

A 2021-es, 15 hónapot barrique hordóban töltött plavac mali már időt kíván. A Pošip vörös párját a kóstoltató mediterrán buldognak hívta. Ebben a borban tényleg van anyag. Az erőteljesebb hordózás ellenére a gyümölcsös ízek megmaradtak benne. Szilva, szeder, aszalt meggy, csoki, némi rebarbara mellett csokoládéból sincsen hiány. Kicsit olyan, mintha borssal meghintett, erdei gyümölcsös ízű töltött bonbont készítenének. A teste pedig Bock Józsi bácsi legfajsúlyosabb tételeivel vetekszik. Erős 7 pont. 

Mitől is volt családias az egész? Mikor borhoz nem kaptam palackot a fotóhoz, csak ennyit mondtak:

    - Szolgáld ki magad! Nyugodtan vedd ki a hűtőpultból. 

A kóstoló után így szóltam magamban.

    - Úgy is stoppolok hazafelé – majd bőszen elmentem fürdeni. 

Mikor elindultam a frissen elkészült aszfalton, a település bejáratánál az út az autók elől lezárták! A stoppolás elmaradt, az időm pedig vészesen fogyott. Egy kőkemény, kanyargós hullámvasút várt rám. Rég nyomtam le ekkora sprintet, mivel már az utolsó kompot sem szerettem volna lekésni. A nyúlcipő felkapása közben a természet azért gyönyörű panorámával kényeztetett el. A beborult ég felhői a távoli szigetek hegycsúcsait nyaldosták. Egy időben több helyen is húzott az eső nyalábja, majd az egyik pillanatban a nap is megmutatta magát. 

Jó egy órába telt, mire kiértem a főútra. Az utolsó 40 percben már csak egy autót kellett lestoppolnom. Öt perc próbálkozás után megállt egy szigeten dolgozó észak-macedón férfi. Innen már egyenes út vezetett a kompra, ahol még két órát ringatóztam a tengeren. A naplementét még megnéztem és alig vártam a megérkezést. A pénztárcám megmaradt, és fél 11-kor hullafáradtan estem be a szállásomra. 

Kunci

Marco Polo szülőhelye, Hamvas Béla fügefája, az Adriai-tenger gyöngyszeme!

Orebic inkább a természeti adottságai, fekvése miatt lenyűgöző, a település amúgy nem nyújt sok kulturális lehetőséget. Korábban hajózási központnak számított, virágkorát a 18-19. században élte. 1865-1887 között az Adriai-tenger egyik legnagyobb tengeri fuvarozó vállalatának kereskedelmi székhelyét adta. Sajnos az egykori gazdagságot adó vállalkozásból semmi sem maradt, a dicső múltra meg egy hajózási múzeum emlékeztet. Kikötője is inkább a kisebb kirándulóhajókra, valamint a Korcula-ra tartó kompokra van méretezve. Egy valami azért egyedülálló, az onnan való kilátás. Ha fölfelé, a Sveti Ilija (Szent Illés) 961 m magas mészkőtől fehérlő sziklaormára tekintünk, a virágba boruló kertekkel, pálmafákkal, égszínkék tengerrel, egyedülálló kilátás tárul elénk.

Orebic

Hívő bakancsos turistaként tervemben állt megmászni a hegyet, viszont mikor szembesültem helyi nevével Zmijsko brdo  (kígyó-hegy), hamar feladtam az ötletét. Nem igazán kedvelem ezeket a csúszó-mászó állatokat, na meg egyedül, több órára minden civilizációtól, a rekkenő hőségben nem jött volna jól egy marás.  A település másik látványossága a 152 m magasan fekvő, 16. században épült Ferences rendi kolostora és a hozzá tartozó Angyalok Nagyasszonya temploma. A kolostor a mai napig működik, sőt a szerzetesek saját olajfa, valamint szőlőültetvénnyel is rendelkeznek. Aki oda felbaktat, annak festői látványba lesz része a környező szigetekre, a tengeren lévő hajókra. Azt se feledjük, korábban a lenn elterülő Peljesac-csatorna adta a két nagy tengeri rivális, Raguza és Velence közti határvonalat. Úgy gondolom, egykoron a két nép sokat nézett farkasszemet egymással. 

Ferences rendi kolostor

A néhány kilométerre lévő, ékszerdobozként beharangozott Korcula városát sem hagytuk ki. Sokan a felépítése miatt Dubrovnik mini változatának tartják. A Sveti Ilijá-val háttérben a hajóút sem volt utolsó, a megérkezés mégis felülírt mindent.  Ami igaz, az igaz, a hely több mint szép. Inkább egy olyan tömény történelem, ahonnét minden ház, zegzugos utca, kapualj üzenni szeretne valamit a múlt évszázadaiból. Mindezt egy olyan mediterrán köntösbe bújtatott életérzet járja át, ami megérinti az embert. Kedvencem, az éttermekkel tűzdelt tengerparti sétány, ahol pinea fenyők adják az árnyékot, azért a sikátorai, szűk utcái, autentikusan kialakított bárjai sem mindennapiak. Az i-re a

pontot mégis a templomtorony kilátása tette fel. 

Korcula

                                                                  

A zöld sziget szépsége már az ókori görögöket is lenyűgözte, akik fekete Korküra, vagyis fekete Korfu néven emlegették sűrű fenyőerdői miatt. A helyiek szerint 1254-ben Marco Polo ott született, a tudósok erre nyomósabb bizonyítékot azért nem tudtak felmutatni. A település mégis erre alapozza a marketingjét. Van külön Marco Polo bolt, múzeum, utóbbi sajnos ottlétünkkor zárva volt. Egy biztos, a nagy utazónak voltak a városban üzleti érdekeltségei és viszonylag sok időt töltött a szigeten. Több kutató, az ázsiai kalandozásait is megkérdőjelezte, ebben személy szerint nem kételkedem, hiszen beszámolt olyan dolgokról, amik akkoriban a legnagyobb kontinensünkön léteztek. Halálakor annyit mondott, a felét tudtam elmesélni annak, amit láttam.

Korcula zegzugos utcáin

Ez egy boros blog, kóstolni is szerettem volna a sziget fehér nedűi közül, ami sajnos elmaradt. Ha hihetünk a leírtaknak, innen származik  Dalmácia leggyakoribb fehér szőlőfajtája a posip, és az igazi kuriózumnak számító grk. Utóbbi oly egyedinek számít, mint nálunk a szerémi zöld. Természetesen az utóbbi mozgatta meg a fantáziám. Úgy döntöttem, mindenképpen megízlelem.  Az ódon település falai között négy borbárat számoltam össze. Sajnos ott tartózkodásom alatt a hivatalos nyitva tartási idejük ellenére zárt kapukat találtam. Egy bár itallapján mégis szembe jött velem grk. 3 pincészetből, hármat ajánlott a pincér, a 3X1 dl-nél a 24 eurós ár hallatán hamar elakadt a nyelvünk. Sorry, to much! Hamar továbbálltunk. 

Értem én, egyedi fajta és csak ott termelik, ez az ár mégis csak mindenen túltesz. Azt se feledjük, nem egy feltupírozott 8 éven át érlelt fehérborról volt szó, ami a világ borversenyein állandóan aranyéremmel tér haza. Utólag rájöttem, kérhettem volna 3x0,5 dl-t, a hév mégis erősebb volt. Később megtudtam, mindenhol ilyen borsos áron mérik, Orebic-ben meg már nem volt kapható. 

Sajnos néhány infóról csak otthon értesültem, ugyanis több magyar vonatkozása van a helynek. Míg Szabó Lőrincnek emléktáblája, addig a legnagyobb boros írónknak, Hamvas Bélának fügefája van! Az utóbbi inkább csak történelem, a nagy író írásaiban korculai fügefáról tette említést, kutatás is történt ennek irányába, amit 100%-os siker mégsem koronázott.

Tartsatok velem a következő cikkemben is. Bosznia-Hercegovinából életem első bora kerül megbontásra. Az már Szegeden!

Kunci

A legendák nyomában! A ráadás!

 

A kóstolás zárásaként a Matusko Vinarija-ba tértünk be, amit külön posztnak szánok. Igaz, a másik két borászattal együtt egy kalap alá is lehetett volna vonni, a sok borelemzés mégis csak unalmassá teszi az olvasást. Na meg Mato Violic Matusko a pincéjének 1997-es alapítása óta egy olyan birodalmat épített fel maga köré, ami mindenképpen megér egy külön történetet. Bátran kijelenthetjük, a hosszú hajú, viszonylag magas, motoros rocker kinézetű ember mára a Peljesac-félsziget egyik vezető termelőjévé nőtte ki magát. 

Matusko borászat

Anno a szakma alapjait a pincéjétől alig 50 m-re lévő Vinarija Dingac-ban főagronómusként sajátította el, majd magán útra lépett. Mára kiemelkedő szortimentje, kimagasló eredményei magukért beszélnek. Borai közül talán azokra az amforás tételekre a legbüszkébb, amihez egy ősi görög recept szerint Boszniában készítették az amforákat. Többek közt ő érlelt elsőként amforában Dingac plavac malit, sőt fél literes változataiban még bort is értékesít a különleges agyagedényekben. Mellékesen említem, hogy külön oliva olaj termékekkel is bír, de ez ebben a régióban teljesen megszokott dolognak számít. 

Egész évben nyitott kapukkal várja a vendégeit, a 2000 m²-es pincéjében olyan szabadon látogatható bormúzeumot hozott létre, ahol 1000 teli hordó, rengeteg amfora és megannyi érlelésre szánt palack közt sétálhatunk szabadon. A tudatos borász a hűséges társakról sem feledkezett meg, így mindenfelé kisebb-nagyobb szamár szobrokat találunk, na meg a pincéjének a jelképét is ez az állat adja. 

Itt már deci-re mérték a bort, és tényleg hatalmas választékból válogathattuk. Sok morfondírozás után két fehér, valamint egy fullextrás Dingac mellett tettem le a voksom. 

Rukatac 2022 

A korábban poharamba került Anticevic rukatachoz képest citrusosabb, könnyedebb, szerethetőbb ízvilággal rendelkezik. Szép savai közepes testtel, körtés, picit barackos ízekkel egészülnek ki, amibe némi kesernyés, csonthéjas ízvilág szorul. Tiszta, egyszerű szerethető bor! 4+ pont

 

Posip 2022 

Citrusokkal, enyhén trópusi gyümölcsös aromákkal nyit. Némi zöld banán kesernyéje mellett, alma, körte, csöpp bodzával. Kerek, jó közepes teste, viszonylag hosszú, picit zöldes utóíze igazán megtetszett. 5 pont 

 Royal Dingac 2012 

Jogosítványomra gondolva utolsó tételként egy 11 éves, 4 év kishordós érlelésen átesett Dingac-ra adtam a voksom. Kíváncsi voltam, mire képes innen egy ennyi idős bor. Utólag azt kell mondanom, komplex karakterét nehéz szavakba önteni. Szeder és szilvalekvárok érett változatai, fekete borssal meghintve, amire csokis, braunis, kakaóporos réteg rakódik, az egészet pedig körbeöleli egy fahéjas, vaníliás buké. Az évek alatt tanninjai sokat lágyultak, mégis nagyon jól tartják a testét. Hosszú lecsengésű. 7+ pont. 

Pillanatkép a Postup-dűlőről

Hazafelé néhány fotó erejéig még megálltunk a híres Postup-dűlőben, ahonnét tényleg szép kilátás van a környező szigetekre valamint táborhelyünkre Orebic-re. Ugyan több borozáson már nem vettünk részt, a nyaralásunk még nem ért véget, a következő részben Kis Dubrovnik-ba, Marco Polo szülőhelyére, Korcula-ra hajóztunk át. Tartsatok oda is velünk.

Kunci

A legendák nyomában II.

Mivel autóval utaztunk és mindketten szerettünk volna kóstolni, ezért ez a művelet egy kisebb logisztikát igényelt. Igaz, a Toyota benzinnel megy, a horvát törvények 0,5% ezrelék alkoholt engedélyeznek, viszont ha az ember belendül a 2-2,5 dl hamar összeadódik. Tudom, köpni is lehet, de ilyen esetben a jó bor kiköpése mégis csak vétek. Szerencsénkre a legtöbb helyen a kóstoló ingyenes volt, a kapott mennyiség meg 2-3 centnél megállt, amit alapba feleztünk, szóval picit már jobb volt a helyzet. Mindezek tudatában a kívánt pincék számainak látogatását meg kellett nyirbálni, na meg az utolsó pohár bor után a fél órás sétám alatt kaptam két nagy kiflit és fél liter vizet. Két hónap távlatából nyugodtan kijelenthetem, a jogosítványom az óta is nálam van, rendőrrel meg nem találkoztam.

Ennyire azért ne fussunk előre a történetben. A Dingac dűlő után, Trstenikbe a Grgich Pincészetbe igyekeztünk. A borászat alapítója, idén tavasszal a 100. szülinapját ünneplő Mike Grgich, aki a horvát bortermelés egyik nagy ikonja. A szakma alapjait Zágrábban, tanulta majd az akkori rezsim elől előbb Németország, onnan Kanadába, később pedig az USA-ba, Kaliforniába vándorolt. Élete során az apró termetű ember hatalmas dolgokat vitt véghez.  Neve az 1976-os kaliforniai és francia borok vakkóstolóján, a világ valaha volt leghíresebb borversenyén „A Párizsi ítélet kihirdetésekor” vált igazán ismertté, ugyanis az abszolút nyertes 1973-as Chateau Montelena chardonany-t ő készítette, sőt a pincészet résztulajdonosa is volt. Sajnos a Borban az igazság című filmben erről semmit sem mesélnek. Továbbá a 40 évig tartó zinfandel szőlő eredetének kutatása során az ő javaslatára kezdtek el Dalmáciában a plavac mali körül vizsgálódni.  Természetesen az itteni pincéje mellett Kaliforniában is bír egy borászattal, sőt a mai napig ő az amerikai chardonnay koronázatlan királya. Egy cikkben olvastam, a trsteniki pincéjét az egykori horvát elnök Franjo Tudman hatására alapította. A modern, amerikai stílust képviselő borászat, a pici falu elején, a meredeken leereszkedő út egyik kanyarjába épült, ahol már csak a panoráma miatt is megáll az arra igyekvő turista. Meglepő, mégis impozáns volt a számomra, hogy három bor kóstolható, amiből a rozé a tengerentúlról érkezett. Természetesen mi a helyi italokra voltunk kíváncsiak, így egy posip, majd egy plavac mali került a poharunkba. Azzal gondolom nem mondok újat, ha a borok amerikai ízlésre hangolva készültek.

Posip 2021

Korculáról származó fehér fajta alapanyagát is ugyanazon a szigeten szüretelték. A 14% alkoholt tartalmazó borhoz egy közepesen erős hordóhasználat párosul. 20%-ban 6 hónapot kishordóban érlelik, 80% reduktív, majd még legalább fél évet pihentetik a palackban. Citrusos, pirítós, fehér gyümölcsös aromavilággal bír. Az alma és körte aromáin a fás, fűszeres, enyhén vaníliás jelleg eluralkodik. Igaz a számat kitölti, de az erőteljesebb savgerince miatt némileg veszít az értékéből, nem beszélve a rövidebb lecsengésében lévő csonthéjasoknál tapasztalt enyhén keserű ízről. 5+ pont

Plavac Mali 2019

A szőlő alapanyag a trstenik körüli ültetvényekből, valamint a Dingac-ból származik. A 15 hónapot barrique-ban töltött bor még két évet palackban pihen, míg a piacra dobják. A fajtát és a természeti környezetet ismerve kell ez az idő.  Illatában elsőre a fűszeres érzet kap el, ami mögött gyönyörűen jönnek a gyümölcsös jegyek. Bors, fekete szeder, fekete ribizli, érett szilva, némi kávéval egészül ki. A közepes teste meglepő, amiben tanninjai még enyhén húznak. Az előbb ábrázolt fekete bogyós gyümölcsök némi vaníliával és étcsokival kiegészülve szépen benne vannak. Inkább egy elegáns vonal, ami még érhetne. 6 pont

Be kell vallanom, a 2x0,5 dl bor 10 eurós árát picit túltolták, de a tény, hogy kinél és milyen helyen tartózkodtunk, az maga volt az élmény. Így indult a Dingac kóstolónk. Ez még csak a bemelegítő volt, szóval a továbbiakba is tartsatok velem.

 

Kunci

Plavac mali, posip és a hvari afrodiziákum

   

   Dalmácia hallatán mindig a mediterrán fenyőerdők, az olajfaligetek, a kókusz illatot árasztó fügefák, az égig érő fehér sziklák, a sós tengeri levegőn érlelt prsut, a cevapcica, az égszínkék tenger és a zenei aláfestést adó kabócák éneke jut eszembe. Párommal úgy döntöttük, hogy nyáron Dalmáciába, a Makaraska Riviérán fekvő Zaostrogba utazunk. Gondolom mondanom sem kell, mindazt amit leírtam szinte tálcán kaptuk, sőt, még annál is többet. 

A Biokovo kopár sziklái Hvar szigetről

   Zaostrog falucskája a Neretva torkolatától 20-km-re északra, a Peljesac-félszigettel és a Hvar szigettel szemben a Biokovo hegység fehér sziklái alatt húzódik. E szavak hallatán a borkedvelők hamar felkapják a fejüket. Az ország első számú kékszőlője a plavac mali ebből a régióból származik. 

A fajta a 2000-es évek elején a zinfandel eredetének kutatása során került középpontba. A tengerentúliak közel fél évszázados keresgélés után Kastel Novi-ban a már szinte kihalt crljenak kastelanski szőlőfajta DNS vizsgálata során találtak azonosságot a kaliforniaiak legfontosabb szőlőfajtájával. Az igaz, hogy kasteli kék /ahogy itt nevezik/ természetes klónja a plavac malinak, de ez olyan minimális különbség amit sokan egy kalap alá vesznek. 

A sziget csücskében lévő világítótorony

  

   Nem is csoda, ha a szárazságtűrő fajta legjobb borait az ország legnaposabb régiójában a Peljesac-félszigeten és Korcula szigetén készítik, de lassan a Hvar, Brac szigetek termelői is felzárkóznak mögöttük. Egy helyi mondás szerint: Svaku lozu hvali, ali mali plavac sadi. "Minden szőlőt dícsérj, de plavac malit ültess"

A hvar szigeti kirándulásunk során Sucuraj falucskájának Vujnovic borászatát látogattuk meg. Sokak szerint a kis halászfalu leginkább a szárazföldet összekötő kompról és a Vujnivic pincészetről vált híressé, amihez még az impozáns világítótornyot is hozzásorolnám. 

A 350 éve a településen élő család borászata az egyik legkülönlegesebb boros élményem volt. Fő bázisukat nem a sziget közepén fekvő pincéjükben, hanem a falu kikötőjében lévő pizzériájukban rendezték be. Nyugodtan kijelenthetem, boraik mellett pizzájuk is kitűnő.

Sucuraj romantikus kikötője

   Nos nézzük milyen borokat adtak a napsütötte sziget karsztos mészkőszikláin gyökeret vert szőlőtőkék!

Posip 2020

   A szőlőt egy korculai termelő fedezte fel a 19. század közepe táján. Kutatások  bebizonyították, hogy két helyi fajta a bratovina és a zlatarica blatska spontán kereszteződéséből született. Mára az ország tengerparti régiójának vezető fehér fajtájává lépett elő. 

A 2020-as reduktív bor körte, méz, mandula illatához, keserű mandula, körte ízek párosultak, amit kellemes savak fogtak körbe. 4+ pont

Oka vina 2020

   Másodikként a sziget autochton fajtáiból /prc, bogdanusa, mekuja/ készült cuvé került a poharunkba. 

Citrusos jellege virág, körte, alma, mandula illatokkal egészültek ki. Friss savait keserű mandula, alma, grapefruit aromák vibrálása tette izgalmassá. 5 pont

Prc 2020

   Az Oka Vina-ban már kóstolt prc fajta a legérdekesebb hármójuk közül. Egy olyan kihalásra ítéltetett ősi fajtával találkoztunk, amit a Vujnovic család a zagrebi és a spliti egyetemekkel karöltve mentettek meg. A helyiek szerint az ebből készült bor afrodiziákumként szolgál, így prc-ből mohón kortyolgató férfiak még lágyéksérvet is kaphatnak egy tüzesebb éjszakát követően.:)

Itt már egy karakteresebb, teltebb, savakban gazdagabb borral álltunk szemben. A pohár szájából érett alma, citrus, virág illatok szálltak, amik ízében is megmaradtak. Mindez némi barackbukéval egészült ki. 5 pont

A felhozatal 

 

Plame 2019

   A várva várt vöröseknél két plavac mali került terítékre. 

A Plame névre hallgató bort nyári esték vörösének szánták. A 9 hónapot használt barrique-ban töltött bor igazi tüzes mediterrán jegyekkel volt felvértezte. Kis szellőztetést követően csoki, kávé, bors, kakaó aromák a konyakmeggy gyümölcsös világával keveredtek. Közepes teste, érett meggy, szilva ízei csokis jegyekkel egészültek ki. Mindezt a fajtára jellemző enyhén rebarbarás kesernyés íze tette pikánssá. 

5+ pont

Ivan Dolac 2017

   A sziget legjobb Ivan Dolac nevű dűlőjében termelt 2017-es plavac mali egy teljesen más kategória. 13 hónapot új barriqueban töltött bor egyszerre érett, gyümölcsös, tüzes, tartalmas és hosszan érlelhető. 

Egyből kakaó, kávé, szeder és szilva lekváros aromái izgatták szaglószerveinket. Nagy testében a barrique csokis jegyei szeder, szilva, konyakmeggy ízekkel vegyültek, amire a koronát az enyhén rebarbarás fajtajelleg és egy csipet fahéj tette fel.

Igazi nagy bor 6+ pont

Komp a poháron át

   Kóstolásunk során rengeteg információval és élménnyel gazdagodtunk, miközben a mellettünk lévő kikötő kompja rendületlenül hozta-vitte a szigetre illetve a szárazföldre igyekvőket. Mivel zárnám le írásom? Hvar, plavac mali, prc vagyis az afrodiziákum! 

Végül köszönjük a Vujnovic családnak azt sok törődést amit tőlük kaptunk.

Kunci